A Magdolna nővérek (2002) Az írországi Magdalene menhelyeket az Irgalmas Nővérek apácarend

tartotta fenn. A fiatal lányokat ide vagy családjuk, vagy az árvaház küldte, hogy fogvatartásuk alatt
a rend mosodájában keményen dolgozva bánják meg vétkeiket. A lányok bűnei nagyon
különbözőek voltak. Ha egy lány gyermeket szült, vagy túl csinos, túl csúnya, túl okos, vagy buta
volt, vagy például unokatestvére megerőszakolta, egyenes volt az útja a menhelyre. A lányok évi
364 napot dolgoztak, a fizetség pedig éhezés, verés, megaláztatás és erőszak volt. Nők ezrei éltek
és haltak meg itt. Az utolsó Magdelene menhelyet 1996-ban zárták be.
A film négy fiatal lány sorsát kíséri végig a hatvanas években, igaz történet alapján.

Fanny és Alexander (1982) Idő: a század első évtizede. Hely: egy, a többitől semmiben sem
különböző álmos, svéd kisváros. Fanny és Alexander 1907 karácsonya után elveszti édesapját, aki
egy jómódú, szabadelvű és szabad életvitelű színészdinasztia tagja volt. Anyjuk, a gyászév letelte
után férjhez megy egy lutheránus püspökhöz. A nő érzelmei elfedik mennyire rideg és embertelen a
férfi világa. A gyönyörökkel teli életnek vége. Alexander élénk fantáziájában összekeveredik álom
és valóság: megmérkőzik a püspökkel, de emlékétől nem szabadulhat.

Dal egy agyonvert fiúért (2003) A spanyol polgárháborúból hazatérő Franklin énektanárként
helyezkedik el a keresztény szerzetesek által irányított St. Jude Fiúiskolában. Megdöbbenve
tapasztalja a rengeteg kegyetlenséget és brutalitást, amely az intézmény falai között, a nevelés
álcája alatt történik. Franklin írni és olvasni tanítja a rábízott gyerekeket. Kollégái nem nézik jó
szemmel a ténykedését, mert szabad gondolkodásra, a tudás szeretetére neveli a fiúkat, és ez a
lehető legveszélyesebb az intézmény rendjére nézve.

Különös házasság (1984) Buttler János gróf iskolai szünidőre siet haza szüleihez és szerelméhez.
Útközben megpihennek Dőry báró házában, ahol Jánost fondorlatos módon csapdába ejtik. Hamis
tanúk jelenlétében erőszakkal összeesketik Dőry báró várandós lányával. Az eskető pap a
születendő gyermek apja. Bár Buttler, családja és barátai mindent elkövetnek, hogy a házasságot
érvénytelenítsék, az egyház és az udvar a tekintélyét féltve ezt nem engedi. Buttler János és
szerelmese ezért más utat választanak a váláshoz.
Mikszáth Kálmán nagy sikerű művének filmváltozata felejthetetlen színészóriásokkal a főbb
szerepekben.

A lámpás (1972) "Ha az ember élni akar, szolgálni kell!" Kovács Ágoston néptanító szolgál.
Lámpása falujának, melyben tanít, világosság, fény a kis közösség életében. Megtesz mindent,
hogy teljesítse hivatását, harcol eszméiért, a hazájáért, de közben elveszti a feleségét, a
boldogságát. Az egyház, főleg a falu papja minden világosság ellenpontjaként gátolja
erőfeszítéseit. A tanító azonban nem adja fel, dolgozik, küzd és keresi a szerelmet és a boldogságot
a szabadságharc utánni Magyarországon. Gárdonyi Géza művének televíziós feldolgozása.

Jane Eyre (1996) Jane Eyre-t, a nincstelen árva kislányt nénikéje leányiskolába adja büntetésből.
Bűne annyi, hogy okos, tehetséges, és nem hajlandó alávetni magát a felnőtt világ hazug,
képmutató törvényeinek. A szigorú, vallásos leányiskolában kíméletlen megaláztatásokat kell
kiállnia.
Évek múltán az ifjú Jane Thornfieldbe szegődik nevelőnőnek, hogy a kastély mindig távol levő
urának törvénytelen leányát, Adele-t tanítsa. Thornfield ódon falai baljós titkokat rejtenek. Egy
titokzatos szolgáló néha fel, majd eltűnik, időnként pedig hátborzongató nevetés hallatszik a
homályos folyosókon. Charlotte Bronte regénye alapján.
Az apáca (2013) Az 1760-as évek Franciaországában egy ártatlan és életvidám lányt szülei
kolostorba kényszerítenek. Suzanne minden erejével lázad a fiatalság, a nőiség és az élet
törvényeivel szemben álló rabság ellen. A korabeli egyház nem nézi jó szemmel a lány szabadulási
törekvéseit, és nyers szadizmussal próbálja letörni azt: Suzanne-nak a zárda nővéreinek
megaláztatásaival és szexuális erőszakoskodásával kell megküzdenie. Diderot regénye alapján.

Goya kísértetei (2006) 1792, Spanyolország. A kor leghíresebb portréfestőjének gyönyörű

modelljét, Inest is utoléri az inkvizíció. A lányt eretneknek bélyegzik és börtönbe vetik, Goya pedig
minden befolyását bevetve próbál segíteni múzsáján.
A Goya környezetében élő emberek történetét a festő szemén át látjuk. A spanyol inkvizíció utolsó
éveiben játszódó film olyan korba enged betekintést, mely történelmi fordulópontnak bizonyult,
ugyanakkor politikai ellentmondásoktól és igazságtalanságoktól volt terhes.

A vágy forradalma (2000) Denis Diderot a filozófusok között a legmeztelenebb... A 18. századi
Felvilágosodás-korabeli Franciaország legnagyszabásúbb tudományos vállalkozása Diderot Nagy
Enciklopédiájának kiadása. Az élet élvezeteit korántsem megvető filozófus meghúzza magát
D'Holbach báró kastélyában illegális nyomdájával. Nemsokára megérkezik a nyugtalanító
szépségű Madame Therbouche és egy titokzatos kardinális. A kalandokra amúgy is hajló
gondolkodó embert végleg felkavarja a madám érzékisége, ezért képtelen hitelesen befejezni az
Erkölcsről szóló enciklopédiai szócikkét. Elővigyázatlan és nem veszi észre a szép hölgy és a
kardinális árulását: az egyház el akarja kobozni az új ideákat nyomtató filozófus gépeit, vagyonát
és életét...

Luther (2003) A film Martin Luther, a XVI. századi keresztény reformáció vezéralakjának életrajza,
aki új utakat nyitott a hit felfedezésében. A történet a szerzetesi fogadalomtételnél kezdődik és
végigkíséri Luther belső küzdelmét a felszentelés utáni vágy és az egyházi hierarchiában uralkodó
korrupció és képmutatás keltette egyre növekvő iszonyodás összeegyeztetése érdekében. Végülis
eretnekséggel vádolják, és szembe kell néznie az éppen hatalmon lévő bíborosokkal és
hercegekkel, miközben arra buzdítja őket, hogy tegyék elérhetővé a Szentírást az egyszerű hívők
számára, valamint az igazságosság és becsületesség útján vezessék az egyházat a hit felé.

A velencei kurtizán (1998) A XVI. századi gazdag Velencében a képmutató fényűzés uralkodott.
Veronica Falco számára eljött a házasodás ideje, de nem mehet hozzá szerelméhez, Marco Venier-
hez, mivel nincs elég hozománya. Veronica számára két választási lehetőség adott: apáca vagy
kurtizán legyen. Tapasztalt édesanyja leleplezi előtte a titkát, és segítségével a szép Veronica a
kurtizánok életét választja. Érzékiségével meg tudja nyerni a francia királyt Velence törökellenes
terveihez. Irigyelt kurtizánná válik, egy napon azonban a várost ellepi a Fekete Halál, a pestis. Az
egyház üldözni kezdi a kurtizánokat, mint az erkölcsi és egészségügyi fertő fő okozóit. A városba
költözik a hírhedt inkvizíciós bíróság, amelynek ítélete elől nincs menekvés.

Ördögök (1971) Franciaország, az 1630-as évek eleje. XIII. Lajos udvari színházának új bemutatója
a hugenották feletti győzelmet dicsőíti. Eközben az egyik déli kisvárosban, Loudunban békésen
élnek egymás mellett a két vallás hívei. Mindez a függetlenségüket jelképező falnak és az
ambiciózus jezsuita atyának, Urbain Grandiernek köszönhető. A jóképű papért bolondulnak a nők,
az Orsolya-rendi apácazárda lakóit is beleértve. Amikor Grandier visszautasítja a főnöknő
közeledését, Johanna boszorkánysággal vádolja meg a papot. Az ördögűzéssel Barre atyát bízzák
meg. Aldous Huxley regényéből.