Arany János: Toldi

Arany János élete: (1817-1882)

Nagyszalontán született 1817. március 2-án

Szülei: Arany György és Megyeri Sára kisbirtokos parasztok 10. gyerekeként született
Tanulmányai: Nagyszalontai iskolában kezdte tanulmányait, majd a Debreceni Kollégiumban
folytatta
14 évesen segédtanítóként majd vándorszínészként folytatta munkáját később visszatért
Nagyszalontára ahol másodjegyző volt.
Felesége: Ercsey Júlianna, kitől két gyermeke született: Juliska és László
barátja: Petőfi Sándor

1846-ban a Kisfaludy Társaság felhívására megírta a Toldit, mellyel pályafutása felfele ívelt.
1848-tól nemzetőrként, szerkesztőként (Nép Barátja című lap) és tanárként dolgozott.
1860-tól a Kisfaludi társaság igazgatója és a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója

1882.október 22-én halt meg Budapesten.

Toldi:

A Toldi keletkezése:

1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett olyan költői beszély megírására, „melynek
hőse valamely nép ajkain élő történeti személy."

A hagyomány szerint a Toldiak Nagyszalontán éltek. Arany már gyermekkorától ismerte a

róluk szóló mondákat.

Még diákéveiben elolvasta Ilosvai Selymes Péternek (1520-1580) a 16. században írt históriás
énekét.

Tanulmányozta I. Lajos (1342-1382) korát is. Az uralkodó a magyar lovagkor egyik

legdicsőbb királya volt. Az ő idején vált Buda jelentős királyi székhellyé, művelődési
központtá.

Nagy hatással volt Aranyra Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye is.
Műneme: epika
Műfaja: elbeszélő költemény
Az elbeszélő költemény olyan nagyobb terjedelmű, verses epikai mű, mely összefüggő
történetet beszél el hőséről, változó helyszínen, főhőssel és több mellékszereplővel.

A mű stílusa, nyelvezete:
A Toldi nyelve példásan szép,népies, érzékletes magyar nyelv.
Elbeszélő hangvétele nyugodt, méltóságos.

Bővelkedik a költői eszközökben: hasonlatokban, megszemélyesítésekben, allegóriákban,

metaforákban.
A természet képei aláfestik a cselekményt: gyakori a tájleírás, a hajnal, a forró nyári szél, az
éjszakai vihar vagy a csillagos éjszaka ábrázolása.

A költő merített a népköltészet és a régi irodalom hagyományaiból.

Népmesék, bordalok, zsoltárok hatása érződik egy-egy részleten.

Verselése: ütemhangsúlyos
Rímelése: páros rím

Írói közlésformák: elbeszélés, leírás, jellemzés, párbeszéd

Szereplők: Toldi Miklós; béreslegények; Laczfi nádor; Toldi György; katonák; Bence, Miklós
szolgája; özvegyasszony; Lajos király; vágóhídi legények; utcanép; cseh vitéz

Szerkezet:
-Előhang: Mottóval indul, a cím alatt elhelyezett idézet,jelige- a mű hangulatát készíti elő
- 12 énekből áll

Rövid tartalom:
Toldi Miklós özvegy anyjával él Nagyszalontán. Miklós a béresekkel együtt dolgozik, nem
érezteti velük, hogy ő nemesi származású, ám rejtett álma és vágya a seregben való harcolás.
Testvére, György Budán él a király udvarában, számára a külcsíny fontosabb mindennél.
Magát családjától magasabbra tartja. Ezt érzékelteti akkor is, amikor hazalátogat
Nagyszalontára, s mind anyjával, mint testvérével lekezelően bánik. A cselédség sürgését-
forgását pedig természetesnek veszi. Szócsatába keveredik György Miklóssal, s a
tettlegességet az anya előzi meg. AZ összezavart Miklóst György vitézei tovább piszkálják, s
amikor sikerült kihozni a fiút a béketűréséből, akkor egy malomkővel véletlenül agyonütött
egy vitézt. Önként menekült Miklós a nádasba, ahová Bence, a család hű szolgája követte.
Ám Miklós nem tért haza az anyai hívó szóra. A nádasban két farkassal verekszik meg, majd
az éj leple alatt mégis hazamegy elköszönni az anyjától. Buda felé indul, de nem tudja, hogy
valósítsa meg álmát. Egy temetőben találkozik egy özveggyel, akitől megtudja, hogy Duna
szigetében egy erős cseh minden bátor magyar legény életét kiontja. Szeretne kiállni ellene,
de se pénze, se ruhája. Ráadásul a pesti emberek nem híresek az idegenekkel való
bánásmódjukról, még akkor sem, ha az a fiú az életüket mentette meg a dühöngő bikától.

Bence ismét megtalálja hű gazdáját, s az anyai gondoskodásnak köszönhetően a cipóból száz

arany kerül elő. Így minden adott egy bajvívásra. Eközben György ármánykodása sem ér célt
a királynál, sőt a királyban felmerül a gyanú is. A bajvívás győztese az ismeretlen vitéz lett,
aki nem más volt, mint Miklós. Végül György elnyeri büntetését a királytól, Miklós vágyát
pedig teljesíti a király.
Tanulsága: hogyan válik a paraszti sorban nevelkedett, bátyja által elnyomott Toldi
Miklósból híres vitéz, aki még a nagy erejű csehet is képes legyőzni lovagi tornában.
az igazság mindig győzedelmeskedik, aki tehetséges, bátor, igaz ember, végül bebizonyíthatja
mások előtt is, hogy méltó a bizalomra, méltó arra, hogy a kiválasztottak közé emelkedjen.
Tanulsága még a műnek, hogy az igazak elnyerik méltó jutalmukat, a hazugok, álnokok pedig
megbűnhődnek tetteik miatt.
A bűn elkövetőjére büntetés vár, a bűnhődés alól van feloldozás, amelyért küzdeni kell.