Arany János: Toldi

A mű megírásának körülményei:

1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett egy költői beszély megírására, melynek
főhőse egy népi alak, melyről mondákat szőtt a népi képzelet. Előírás volt, hogy a mű témája
és formája népies legyen. Arany János Ilosvai Selymes Péter művét és a nagyszalontai
népmondákat felhasználva megírta és beküldte a Toldit. A bírálóknak annyira tetszett a mű,
hogy 15 aranyról 20 aranyra emelték a pályadíjat.

Arany János ezen művének stílusában a régi magyar irodalom, az író korának irodalmi nyelve
és a paraszti nyelv elemei ötvöződnek. Minden ének elején Ilosvai művéből olvashatunk egy-
egy rövid idézet, amelyet mottónak nevezünk.

A Toldi műfaja, verselése stb.

Az elbeszélő költemény hosszabb terjedelmű, cselekményes, versben írt epikai mű főhőssel,
több szereplővel és helyszínnel. A Toldi hasonlít a János vitézre, ugyanúgy páros rímű, felező
tizenkettesben írt epikai mű. Verselése ütemhangsúlyos.

A Toldi szerkezete, szimmetriák a szerkezetben, a mű formája.

Az epikus művek szerkezete 5 részből áll: előkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont,
megoldás.
A Toldiban az előkészítés az első és második ének. Laczfi nádor az első énekben parasztnak
szólítja, mert nem tudja, hogy ő a birtok ura. A második sértés akkor éri Miklóst, amikor
hazaér a bátyja. A férfi eltaszítja magától öccsét. Miklós és György összevesznek, s míg
György fényűzően él Budán, addig ő paraszti sorban éli mindennapjait. Az igazi bonyodalom
a harmadik énekben kezdődik, amikor Miklós akaratlanul embert öl, és ezután bujdosnia kell.
A kibontakozás a leghosszabb szerkezeti rész. A Toldiban a kibontakozás a 4.-10. énekig tart.
Miklós Nagyfaluról Budára bujdosik. Három napig gyalogol, hogy elérje Pestet. A kilencedik
és az ötödik ének 1-1 epizódot tartalmaz, ahol Miklós megöli a bikát és a farkasokat. (Az
epizód terjedelmes művek önálló részlete, mely nem befolyásolja a cselekményt, de
árnyalatokkal gazdagítja.) A tizedik énekben Bence Pestre lovagol 100 arannyal, hogy
segítsen Miklósnak. A tizenegyedik énekben lovagpáncélt vesznek és átkelnek a Duna másik
partjára, hogy Miklós megküzdjön a cseh vitézzel. A tetőpont az összecsapás, amikor Miklós
megküzd a vitézzel. Itt dől el a további sorsa. Szerencsére Miklós megnyeri a párviadalt. A
párbajozók alig kezdik meg a küzdelmet, a cseh bajnok rögtön egy aljas trükkhöz folyamodik,
a kézfogásnál szét akarja roppantani Toldi kezét. Terve nem sikerült, mert Miklós átlát rajta.
Lerántja a lóról és lebirkózza. A cseh vesztes megígéri: visszaad mindent, amit elvett az
áldozatoktól, ha meghagyja az életét, Miklós beleegyezik. A csónakhoz kíséri, és ekkor
meglátja a folyó tükrében, hogy a cseh vitéz karddal orvul rátámad. Toldi elkapja a kardot és
levágja a támadó fejét. A megoldás a tizenkettedik énekben játszódik. Miklóst – mint
bajnokot – felviszik a budai várba a király elé. Toldit felmenti a király.

Györgyöt száműzik a királyi udvarból Nagyfalura. Miklós és édesanyja beköltöznek az

udvarba.
A Toldi a művészi szerkesztés remekműve. 12 énekből áll, az elején előhang a végén utóhang
található. Az első 6 ének Nagyfalun és környékén, a mű következő 6 éneke Pesten és
környékén játszódik. Mindkét részben található gáncsoskodás György részéről és
segítségnyújtás az édesanya, Bence és végül a király részéről. Miklós a mű közepén szerez
tudomást arról, hogyan érhetné el legnagyobb álmát: vitéz lehessen.

A Toldi jellemei, a mű stílusa.

A Toldi jellemrendszere hasonlít a népmesékhez: van egy kiváló tulajdonságokkal rendelkező
bátor, nagy erejű főhős, akinek próbákat kell kiállni,a hogy elérje célját. A költő leírást nyújt a
hős és más szereplők külsejéről, környezetéről, tetteiről, beszédéről (jellemábrázolás).

Az epikai művekben ritkán jelenik meg az ember egyedül. Többnyire szövetségben vagy
ellenséges viszonyban áll más szereplőkkel. Ebből a bonyolult hálózatából alakul ki a
jellemek rendszere. A hőst segítik a barátai, támogatói: édesanyja, Bence, az özvegy és a
király. A hős ellenfelei, akadályozói: bátyja, a bátyja katonái és a cseh vitéz.

A Toldi helyszínei, cselekménye

Arany János a Toldi előhangjában erős, bátor lovagként mutatja be Miklóst.
Első ének: Miklós, a birtok ura együtt dolgozik a béresekkel. Az arra lovagló Laczfi nádor
parasztnak nézi Miklóst, és úgy szólítja meg: ,,Hé, paraszt! Melyik út megyen itt Budára?”
Miklós ezekre a szavakra dühösen felkapja a petrencés rudat, és azzal mutatja az utat. A sereg
elvonul, Miklós pedig hazafelé indul.
Második ének: Helyszíne a Toldi-ház, ahol nagy lakomára készülnek, hisz Györgyöt és
kíséretét látják vendégül. A testvérek azonban összevesznek, mire Miklós az örökségét kéri
bátyjától, de György arcul csapja a fiút. Édesanyjuk akadályozza meg összecsapásukat,
sikoltva veti magát fiai közé. A mélyen megsértett Miklós az udvar távolabbi zugéba vonul el.
Harmadik ének: A Toldi-ház udvarán György arra utasítja az embereit, hogy dobálják meg
Miklóst dárdákkal. Miklóst véletlenül eltalálja az egyik. A fiú erre annyira feldühödik, hogy
eldobja a malomkövet, amelyen ül. Így akaratlanul megöl egy vitézt. Ezután Miklósnak
bujdosnia kell.
Negyedik ének: A Nagyfalu melletti nádasban játszódik. A fiú itt 3 napot tölt, a harmadik
napon Bencével találkozik, aki ételt és italt hoz neki.
Ötödik ének: A fiú nádi farkasokkal vívott küzdelmét írja le, mely nyomán a korábbiaknál is
keményebb harc támad a fiú lelkében. A farkasokról saját testvére jut eszébe. Útját a Toldi-
ház felé veszi, el akar búcsúzni édesanyjától.
Hatodik ének: Miklós hazatér Nagyfaluba. A farkasokat leteszi György ágyára, majd bemegy
édesanyja szobájába, hogy elbúcsúzzon tőle. A kutyák azonban megérzik a vadak szagát,
Miklósnak ismét bujdosnia kell.

Hetedik ének: Miklós üldözésével kezdődik, amelyet azonban a vihar megnehezít. Toldi végül
megmenekül, és 3 napi gyaloglás után a 4. napon Pest alatt jár, és Rákos mezejére érkezik egy
temetőbe. Itt találkozik egy özveggyel, akinek két vitéz fiát megölte 1 cseh bajnok. Miklós
megfogadja az özvegynek, hogy bosszút áll a fiaiért.
Nyolcadik ének: A budai várban játszódik, ahol György beárulja a királynak az öccsét. A
király megérzi, hogy György rosszban sántikál, átlát a szitán. Úgy dönt, hogy megbocsát
Miklósnak, ha legyőzi a csehet.
Kilencedik ének: Megtudhatjuk, hogy hogyan fékezi meg Miklós a vágóhídról elszabadult
bikát. A mészárosok mélyen megsértik a fiút, amikor egy májat dobnak elébe. Miklós ezután
a temetőbe indul, az özvegyasszonyt szeretné megkeresni, hogy elkérje tőle fiai fegyverzetét.
Miklós nem találja az asszonyt és a temetőben tölti az éjszakát.
Tizedik ének: Bence élelmet és 100 aranyat hoz Miklósnak. A hű szolgát Miklós édesanyja
küldte fia után. Miklós önfeledten mulatja el a csárdában a századik aranyát.
Tizenegyedik ének: Miklós megvásárolja lovagi fegyverzetét, és kihívja párbajra a cseh vitézt.
A fiú először megkegyelmez ellenfelének, másodjára azonban már nem ismer irgalmat.
Tizenkettedik ének: Miklós kegyelmet kap a királytól és legfőbb vágya is teljesül, vitéz lesz.
A vers utolsó 2 versszakából, az utóhangból Miklós jövendő sorsáról értesülnek.

A főhős jellemzése aprólékos, mindenre kitérő.

Erős: ,,Azzal a nehéz fát könnyedén forgatja.”
Büszke: ,,Hm, paraszt én!”
Hirtelen haragú: ,,De midőn egy dárda válla csontját érte, iszonyatképpen megharagutt érte.”
Fiatal: ,,legénytoll sem pehelyzik állán.”
Eszes: ,,Házukat feltörte és kifosztogatta, Tarka tojásikkal éhét elaltatta.”
Arany, Miklós sorsában a kisebbik testvér boldogulását rajzolja. A mesékhez hasonlóan a
gonosz elnyeri büntetését, a jó pedig jutalmát. A kép irodalom és a népköltészet
hagyományainak felhasználása jellemző rá.
Természeti képei, tájleírásai gyönyörűek. Hasonlatok, megszemélyesítések, metaforák
színesítik. Népies kifejezések, szólások, közmondások, tájnyelvi szavak egyaránt
előfordulnak. A magyar költészet legszebb sorai közé tartozik az álom allegória.
Szólás: ,,De felült Lackó a béresek nyakára”
Közmondás: ,,Kimutatta foga fehérjét”
Tájnyelvi szavak: ,, tors közt kelőben”
Metafora: ,,A fiú betoppan; szíve égő katlan”
Hasonlat: ,,Tartani akarta magát, de hiába! Mintha tűt szúrnának orra cimpájába.
Megszemélyesítés: ,,Fölvevé a hajnal piros köpenyét.”