A fogalmazás folyamata

 A fogalmazás során el kell szakadni a spontán beszédtől  figyelmes és fegyelmezett

mondatalkotás!
 A mondatszerkesztés témái
- Az egyeztetés: alany és állítmány egyeztetése
- A szórend (a mondatrészek egymásutánisága): ha a kiemelt mondatrész az állítmány, az
kerül a mondat elejére, ha más mondatrészt akarunk kiemelni, az állítmány elé tesszük.
- A vonzatok helyes használata
- Az egyenes és a függő beszéd szerkesztése
 Egyenes beszéd = szó szerinti idézés
 Függő beszéd = tartalmi idézés (rendszerint tárgyi mellékmondat)
! Kerülni kell a két szerkesztési mód keverését
- A kötőszók alkalmazása: kerüljük a kötőszóhalmozást és az azonos jelentésű kötőszók
összekapcsolását!

 A bekezdések szerkesztése
Bekezdés = egységes gondolatunkat külön – külön kezelhető egységekre bontjuk
 Javasolt a beljebb kezdés illetve tompa bekezdés esetén egy sor kihagyása; a bekezdés hossza a
tartalmától függ.
A bekezdés szervezője a tételmondat (a bekezdés tartalmának egymondatos összegzése),
rendszerint a bekezdés elején áll.
Sajátos szerepű bekezdések:
- BEVEZETÉS: az olvasó figyelmét az író világára irányítja; fel kell keltenie az
érdeklődést, hatásosnak kell lennie.
 Az írásmű témájának összefoglalása, a tézis közlése, elöljáróban közölni saját
véleményünket.
Hibák: túl hosszú, túl messziről indít, túl általános, nem a tárgyról szól
- BEFEJEZÉS: az írásműben kifejtett gondolatok összegzése, cselekvésre való felszólítás,
kérdésfeltevés, idézet, anekdota, személyes vélemény
Hibák: a bevezetés megismétlése, új dologba nem szabad belekapni
- ÁTVEZETŐ BEKEZDÉSEK: rövideknek kell lenniük, nem szabad túl sokat használni
- A PÁRBESZÉDEKET TARTALMAZÓ BEKEZDÉSEK: minden szereplő beszédének
új bekezdést kell nyitni

1
  Az elrendezés tervezésekor gondolja át a sorrendet, az írásmű egészének terjedelmét, illetve az
egyes részek arányát!
 A vázlat kiindulópontja a tételmondat (az író álláspontja, fő érve) – fontos a világos
megfogalmazás, hiszen a dolgozat minden gondolata ehhez viszonyul!
 Fogalmazástípusok
 ELBESZÉLÉS: valamely esemény lefolyásának szavakba öntése
 FOLYAMATLEÍRÁS
 LEÍRÁS: térbeli jelenség ismertetése
 EMLÉKIRAT, NAPLÓ, ÖNÉLETRAJZ
 ÉRTEKEZÉS: olyan prózai írásmű, amely valamely tudományos kérdést fejteget
 Monográfia, tudományos könyv / tankönyv, tanulmány, bírálat
 Publicisztikai műfajok: információ, tudósítás, riport, interjú, cikk, kommentár
 LEVÉL
 ESSZÉ: átmeneti műfaj a tudomány és a szépirodalom között; ismert igazságokat
világít meg új szempontból, szubjektív megközelítésben; nem törekszik a kérdés
újszerű és tudományos részletességű megoldására; nem önálló anyaggyűjtésen
alapszik; tárgyát csak egy – két fő szempontból világítja meg.

Az érvelő esszé szerkezete

1. A bevezetés megadja az esszé célját és hangnemét, másrészt felkészíti az olvasót, felkelti

érdeklődését.
Célját tekintve:
 Helyreigazító bevezetés = egy hibát, tévedést kíván kijavítani
 Előkészítő bevezetés = definíciót ad, körülhatárolja az esszé témáját; a meghatározással
megadjuk az esszé fő irányát
 Elbeszélő bevezetés = történetet mond el, eseményeket idéz fel; a személyesség különleges
hatást kölcsönöz a narratív bevezetésnek
 Kérdező bevezetés = kérdéseket sorakoztat fel, amelyekre aztán az esszé válaszol

2. A ténymegállapítás átmeneti része az esszének, a bevezetés lezárása. A ténymegállapításnak

tárgyilagosnak és pontosnak kell lennie.

3. A bizonyítás történhet deduktív vagy induktív módszerekkel. Az érzelmi és az erkölcsi hatás is

fontos, egyensúlyt kell teremteni az észérvek és az érzelmi ráhatás közt. Erkölcsi döntésekben
befolyásoló a beszélő jelleme (a meggyőzés azon múlik, az olvasó mennyire hisz az írónak).
2
4. A cáfolás során az ellenfél legerősebb érvét kell megcáfolni. A hatékony cáfolat bebizonyítja,
hogy az író tisztában van ellenfele álláspontjával; az ellenfelet soha nem szabad kigúnyolni.
Előnyös lépés, ha előbb a cáfolatot írjuk le, s utána állunk elő a saját igazunkkal. A legerősebb
érvet hagyjuk a végére, mert erre emlékszik leginkább az olvasó.

5. A befejezés során hangsúlyoznunk kell mondanivalónk lényegét, hatásosnak kell lennie hangulati
– érzelmi szempontból is.
Három fajtája:
- Összefoglalás: az esszé legfontosabb állításainak összegzése; előnye a fontos állítások
ismétlése, hátránya a terjengősség + a szájbarágás az olvasó intelligenciájának lebecsülését
is jelentheti.
- Általánosítás: az érvek kiteljesítése – felvázolhatja a jövőt, cselekvésre szólíthat fel.
- Hatáskeltés: erkölcsi következtetést vagy cselekvésre szólítást tartalmaz; nagyon rossz is
lehet, ha banalitásokat tartalmaz vagy erőszakosan moralizál.