Jókai Mór

Jókai Mór (született: ásvai Jókay Móric 1825. Február 19.- 1904. Május 5.) Magyarország
területén kívül úgy is ismert, mint Jókai Maurus, költő, író, politikus. 

Életpályája
Magyarországon, Komáromban született. Édesapja József az ősi Jókay család Ásva ágának
leszármazottja, édesanyja a nemesi Pulayok sarja.
Jókai Mór gyermekként félénk és érzékeny fiú volt. 10 éves koráig magántanuló volt otthon, mikor is
Pozsonyba küldték, majd Pápára az ottani Református kollégiumba, hogy befejezze tanulmányait. Itt
találkozott először Petőfi Sándorral, Kozma Sándorral, és más, később híressé vált zseniális
fiatalemberrel.
Jókai Mór 12 évesen veszítette el édesapját, minek után a családja ügyvédi pályára terelte, hogy
édesapja nyomdokaiba lépjen. Jókai Mór kitartóan és lelkiismeretesen végezte iskoláit. Kecskeméten
tanult jogot, minek befejeztével Asztalos István komáromi ügyvédnél volt patvarián egy éven keresztül.

Karrier
Az ügyvédi irodák rabszolgamunkája nem volt rokonszenves a buzgó fiatal költő számára, és
hamar szakított ezzel a pályával. Közeli barátja, Petőfi Sándor ekkorra már ünnepelt költő volt.
1846-ban a Hétköznapoknak című első regényének a sikere után az írásnak szentelte életét. A rá
következő évben Jókait nevezték ki a vezető, Életképek című irodalmi folyóirat szerkesztőjének. 1848.
Augusztus 29.-én vette feleségül a nagy drámai színésznőt, Laborfalvy Benke Rózát.
Az 1848-as forradalom kitörésekor a fiatal szerkesztő lelkesen felvállalta a nemzet ügyét, melyért mind
tollal, mind fegyverrel is harcolt. 1849 augusztusában jelen volt a világosi fegyverletételnél is. Az
elkövetkezendő 14 évet Jókai, politikai gyanúsítottként élte, de talán ez volt életének legdicsőbb
korszaka, mivel a tiltott és megalázott magyar nyelv rehabilitációjának szentelte magát, megalkotva
nem kevesebb, mint 30 nagyszerű romantikus művet, számtalan mesekötetet, esszéket, és kritikákat.
Ezen időszak alatt születtek olyan remekművek, mint az Erdély aranykora, ennek folytatása a Török
világ Magyarországon, az Egy magyar nábob, majd a folytatása: Kárpáthy Zoltán, Janicsárok
végnapjai, illetve a Szomorú napok.
1867-ben az osztrák-magyar kiegyezésénél a magyar alkotmány újbóli létrehozásánál Jókai aktívan
kivette részét a politikából. Mint a Tisza kormány állandó támogatója, nemcsak a parlamentben, ahol
20 éven keresztül képviselte magát, de mint a kormányszervezet szerkesztője is hatékonyan
tevékenykedett. Bár ő maga sosem lépett hivatalba, gyakran segítette ki a kormányt a nehéz
helyzetekből.
1886. November 20.-án halt meg első felesége. 1897-ben a király nevezte ki a felsőház tagjának.
1899-ben országos botrányt kavaró házasságra lépett Nagy Bella 20 éves színésznővel. Jókai Mór
1904. Május 5.-én halt meg, és első felesége mellé, a Kerepesi úti temetőbe temették el.

Írói munkássága
1870-es évekig elképesztő mennyiségű, mintegy 100 kötetet írt meg. Munkái közül mindenképpen
említésre méltó: az Aranyember, a Kőszívű Ember Fiai, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok,
Szegény gazdagok, Mire megvénülünk, Névtelen vár, Rab Ráby, A lőcsei fehér asszony.
SZEREPLŐK, HELYSZÍNEK

Szereplők:

Baradlay Kázmér, a kőszívű ember;

özvegy Baradlayné, a kőszívű neje, özvegye;
Baradlay Ödön, az elsőszülött;
Baradlay Richárd, a második fiú;
Baradlay Jenő, a legifjabb fiú;

Rideghváry Bence nagyúr; Tallérossy Zebulon úr;

Lánghy Bertalan, protestáns prédikátor;
Lánghy Aranka, Ödön szerelme; Liedenwall Edit, Richárd szerelme;
Plankenhorstné báróné; Plankenhorst Alfonsine úrhölgy;
Leonin, orosz nemes, Ödön barátja; Pál úr, Richárd szolgája;
Boksa Gergő, rabló, később forradalmi kapitány;
Palvicz Ottó, Alfonsine szerelme; Károly, Ottó és Alfonsine gyermeke;
Szalmás Mihály, kém;
apácák; katonák; kormánybiztos, parasztok; papok; csizmadia; grófok; bárók; kofák;
szolgák

Helyszínek:

Nemesdomb, a Baradlay ház; Pest; Buda; Bécs; Oroszország; Körös-sziget;

Kárpátok; puszta; mocsár
A kedvenc szereplőm: Baradlay Richárd

A három Baradlay fivér közül a második, akit apja nyolcéves korában katonaiskolába adott. A bécsi
huszárezrednél hadnagyként szolgált, amikor a forradalmi események a császári fővárosra is
ráköszöntöttek. Ezredével sikeresen működött közre a rendfenntartásban, és a hivatásos katona
fölényével nézett le a nemzetőrökre és a diáklégióra. Meg is maradt volna a rend és a császári ház
hűségén, ha anyja októberben rejtekúton és álöltözetben be nem hatol Bécsbe, s meg nem győzi fiát,
hogy a szabadságáért küzdő Magyarországon a helye. Richárd huszárcsapatával együtt kalandos,
nyaktörő úton küzdötte át magát a Kárpátokon keresztül, végigküzdötte a szabadságharc csatáit,
részt vett Budavár ostromában. Világos után Haynau fogságába esett, és a halálos ítéletet várta,
amikor a véreskezű táborszernagy szeszélyes döntése folytán kegyelmet kapott. Bécsbe sietett, hogy
kiszabadítsa a Plankenhorst házból szerelmes menyasszonyát, Liedenwall Editet, és feleségül vette.
Számításon felül tetemes hozományhoz is jutott. Felkutatta és magához vette vitéz ellenfelének,
Palvicz Ottónak szomorúan kallódó fiát, s a maga gyerekeivel együtt nevelte fel, bár ezért csak
hálátlanságot kapott viszonzásul. Richárd jellemének alapkészlete a katona erényein kívül a
makulátlan becsület, büszkeség, lovagiasság, egyenesség és a ronthatatlan jó kedély. Nem aulikus
érzelmű, mint apja kívánta volna látni, de a forradalommal sem igazán rokonszenvez. Nem politikus
alkat, hanem katona, akit becsületén kívül a parancs irányít. Rajongva szeretett anyjának a szava,
majd saját egyszerű huszárainak s utóbb Ödön bátyjának a példája ébreszti rá, hol a helye és mi az
igazi kötelessége, s attól fogva nincs nála bátrabb és önfeláldozóbb katonája a szabadságharcnak.
A kedvenc részem: Farkaskaland

A farkas kaland egy epizód a regényből. Ödön a szentpétervári márványpalotában egy

estélyén vesz részt, találkozik barátjával Leoninnal, aki ráveszi, hogy egy másik helyen
folytassák tovább a mulatozást. Itt éri Ödönt a levél édesanyjától:
„Atyád meghalt. Jöjj azonnal! Szerető anyád, Mária.”
Ödön azonnal felugrik, közli barátjával, hogy indulnia kell Magyarországra. Leonin
megpróbálja lebeszélni, de nem sikerül neki, a nagy hideg és hatalmas hó ellenére is
útnak indul. Barátja végül úgy dönt, hogy elkíséri Ödönt az útján.
Nekiindulnak a -25 fokos orosz pusztának egy szánon, amelyet egy kocsis hajt. Az úton
számos kalandjuk akad.
Elkapja őket a burána, az orosz hóvihar, ami majdnem betemeti őket. Miután ezt
túlélték, eltévednek a téli pusztán. Megörülnek, hogy messziről meglátnak egy lovast,
talán útbaigazítást tudnak kérni tőle, de sajnos kiderül, hogy lovával együtt megfagyott.
Ez is épp elég lenne, de mikor már az ember azt gondolja, ennél rosszabb nem lehet,
akkor jönnek a farkasok, amiket először puskával tartanak távol, a lovak nagyon
megijednek a puskadörgéstől és felborul a szánjuk egy hatalmas hóbuckán. Mire
kikászálódnak a hóból a lovak már messze szaladtak, a szánjuk használhatatlan lett.
Szerencsére volt náluk korcsolya, így azon menekültek a Dnyepper folyó jegén a
farkasok elől. Leonin korcsolyájának szíjja elszakad, kénytelenek megállni. Ödön
pisztollyal és késsel tartja távol addig a farkasokat, míg barátja javítja a korcsolyáját.
A farkasokat végül lehagyják, már látszik egy katonai tábor füstje, amikor Ödön
belecsúszik egy lékbe és eltűnik a vízben. Leonin azonnal utána ugrik a jeges vízbe és
kimenti Ödönt. Ebből a fejezetből nem derük ki, hogy túléli-e a magyar fiú az út
viszontagságait, ezért aztán tovább kell olvasni.
KÉRDÉSEK, VÁLASZOK
1. Készítsd el a Baradlay családfát!

2. Készíts vázlatot Baradlay Kazimír végrendeletéről!

-Ödön: Az orosz udvar szolgája, ne házasodjon meg. -Baradlay Jenő: maradjon Bécsben és
szolgája a hivatalt, házasodjon meg. -Baradlayné: a Ridegváry Benczével házasodjon meg hat
hétel Kázmor halála után.

3.Ki az a szereplője a regénynek, aki még tud a végrendeletről? Ridegváry Bence

4. Milyen rémisztő, csodával határos esemény történik Baradlayné fogadalma után? -A férje
festményét élőnek látja és beszélget vele.
5.Hogyan bizonyítja egymásnak barátságát Ödön és Leonin? -A farkaskalandban, mert akkor
Leonin megmentette Ödön életét.

6. Ki és miért akarja halva látni Baradlay Richárdot? -Alfonsine, mert Richárd megölte
Palvicz Ottót, a gyereke apját.
7. Mi a szerepe a kétszer felbukkanó Palvicz Ottónak? -Richárddal párbajozik meg küld neki
egy levelet.
8. Hogyan nyeri el jutalmát Edit és Richárd hű szerelme? -Úgy hogy együtt fogják nevelni
Alfonsine és Palvicz Ottó gyerekét.
9. Mit fogad meg Baradlayné? Hogy mindennnek az ellenkezőjét fogja cselekedni
10.Minek állít emléket a mű? Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak.