8.

tétel
A novellaíró Mikszáth Kálmán – A jó palócok című kötet néhány
novellája alapján
Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Jókai mellett a legnépszerűbb, legolvasottabb író a 19. században és ma is.

Írt regényeket is, de a kisműfajokban a legjelentősebb: elbeszélései, kisregényei, anekdotái és
karcolatai is kiválóak.
Ironikus hangvétel, nosztalgia, humor jellemzi írásait. Bölcs megértéssel figyeli az embereket.

1.) Élete:
1847-ben született Szklabonyán, Felvidéken. (ma: Szlovákia, Nógrád megye)
Kisbirtokos, paraszti családból származott. -> Novelláinak nagy része falusi környezetben játszódik. A
falusi élet írásainak fő témája.
Selmecbányán az evangélikus líceumban tanult. (Petőfi) Majd jogot tanult Pesten, de nem fejezte be
tanulmányait, nem lehetett ügyvéd.
24 évesen Mauks Mátyás főszolgabíró mellett esküdtként dolgozott Balassagyarmaton, a nógrádi
megyeszékhelyen. Itt került kapcsolatba az elszegényedett, lecsúszott nemesekkel (dzsentri), ők
írásainak másik fő témája.
Balassagyarmaton szeretett bele főnöke lányába, Mauks Ilonába. A lány szülei ellenezték a
házasságot, mert bizonytalannak tartották az író Mikszáth megélhetését. Ezért elvette a lányt, majd
megszöktette feleségét, ami után Pesten nyomorogtak. Az írásaiból nem tudtak megélni, felesége
egészsége nem bírta a nyomorgást, ezért Mikszáth azt hazudta Ilonának, hogy mást szeret, ezért
elváltak egymástól.
1881-ben szegedi újságíráskodása utána megjelent 2 novelláskötete a Tót atyafiak és A jó palócok.
Országos siker lett, ettől kezdve lett elismert író.
Ekkortájt lett munkatársa a Pesti Naplónak, ahol szerkesztőként dolgozott 25 évig.
1882-ben felkereste Ilonát és újra összeházasodtak, ezután 3 fiuk született.
A Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság és az MTA is tagjává választotta.
A Szabadelvű Párt képviselőjeként a Parlament tagja lett. Ezekről az ülésekről írta ironikus karcolatait
Országgyűlési karcolatok címmel.
karcolat= Rövid elbeszélés, mely néhány odavetett vonással érdekes alakokat, epizódokat emel ki.
Általában újságokban jelenik meg.
Élete vége felé magányosnak érezte magát, a Nyugat költőivel nem találta meg a közös hangot.
1910-ben ünnepelte írói jubileumának 40. évfordulóját, azonban az ünnepség után 2 héttel meghalt.
Szklabonyát Mikszáth- falvának nevezték el, 20 évig hívták így.

2.) Novelláskötetei:
TÓT ATYAFIAK (1881)
Színhelye a tótok (=szlovákok) világa Selmecbányán. (Mikszáth diákkorának színhelye.) A hősök
kicsit bogarasok, de hétköznapiak.

A JÓ PALÓCOK (1882)
Színhelye a Felvidék, Mikszáth gyerekkorának színhelye. Témája az itteni magyarok, falusiak élete.
palóc= Az egyik legismertebb magyar nyelvjárás Szlovákiában és É- Magyarországon.

3.) A novellák jellemzői:

 Balladaszerűek:
 tragikusak
 népi babonákra, hiedelmekre épülnek
 balladai homály
 sűrítés
 a bűn magában hordozza a büntetést
  Több novella egymás folytatásának tekinthető.
pl.: A bágyi csoda Szegény Gélyi János lovai
 Szabad függő beszéd: Nem lehet eldönteni, hogy az író vagy a szereplő gondolatait halljuk
éppen, mert mindkettőt E/3- ban közli.
4.) A novellaelemzés szempontjai:
BEVEZETÉS
I. A novella, mint műfaj:
*Novella: Olasz újdonság szóból ered, magyarul elbeszélést jelent. Az epika műnemébe tartozó
kisepikai műfaj. Rövid terjedelmű, zárt szerkezetű. Az életnek csak egy kis szeletét, egy kis eseményét
mutatja be, de azt nagyon erőteljesen. Nagyfokú intenzitás jellemzi. Sorsfordulatra épül.
*Jellemzői:
 kevés szereplő
 egységes cselekmény
 tömör szerkezet
 alapmotívum többszöri felbukkanása
 a 19-20. sz. legfontosabb műfaja
II. Szerző:
-A szerző személyével kapcsolatos ismeretek. (élete és novellatémája közti kapcsolódási pontok)
-A novella szerepe a szerző életében. Jellemző- e rá a novella műfaja? (pl.: Mikszátot a novellái tették
híressé. Mikszátra jellemző a novellaírás.)

TÁRGYALÁS
I. Cím:
 sokat sejtet-e
 kettős- értelmű-e
 érdeklődést felkeltő vagy közömbös
II. Kezdés:
Fontos, érdemes külön vizsgálni.
III. Szereplők:
A főszerepelő személyisége:
 A szerző milyen tulajdonságait mutatja be a főszereplőnek?
 Ezekhez a tulajdonságaihoz képest van-e változás? Van-e sorsdöntő fordulat?
 Milyen cselekedetek jellemzik a főszereplőt?
 A főszereplő és a szereplők beszéde. (belső monológ, külső beszéd) (pl.: Mikszáthnál
tájszólásban beszélnek.)
 Van-e valami különleges tárgy, ami a szereplők életéhez tartozik. (visszatérő tárgyi
motívumok)
IV. A természet szerepe:
Párhuzamban áll-e a szereplők lelkiállapota a természet történéseivel. (pl.: vihar=rossz előjel)
V. A szereplők környezete:
Milyen a kis világ, melyben a főszereplő él?
VI. Milyen a novella világképe, milyen értékeket közvetít?
Lelkiismereti, erkölcsi probléma, világnézeti probléma, magatartásbeli probléma felszínre kerülése.
VII. Zárás:
Fontos, érdemes külön vizsgálni.

BEFEJEZÉS
I. Az adott novella milyen más művekkel rokonítható?
 Világszemlélet
 egyes motívumok, gondolatok azonossága
 ábrázolásmód
 stílusa alapján?
II. Kinek vagy minek az ellenpontja a novella vagy a szerző vagy a világszemlélet?
III. Az írónak vagy a novellának a hatása a kortársakra vagy az utódokra.
 A JÓ PALÓCOK
Péri lányok szép hajáról:
-Cím: Beszédes, szokatlan, figyelemfelkeltő.
A haj a nőiesség, a szépség szimbóluma, ami a halál után is nő.
pl.:
 Csongor és Tünde: Tünde haja
 Loreley: német, rajnai szirén, titokzatos erő, ami veszedelembe sodorja a hajósokat
(Odüsszeia)
 Sámson:az életerő jelképe, az ereje a hajában rejlett, nem szabad levágni (Biblia)
-Történet:
In medias res kezdés, ami bizalmas hangulatot teremt. Ez jellemző Mikszáthra A jó palócok c
kötetben. Ennek ellenére késlelteti a történetet.
Az öreg Péri elküldi 2 lányát Csernátra részes aratónak felügyelet nélkül. Balladai homály, nem lehet
tudni, hogy van-e anyjuk.
Kati aratott, Judit összeszedte kévébe és Csató Pista segít neki.
Judit kendője fontos jelkép a szerelmi találkáknál. Pista elvette a kendőt, Judit visszaszerzi (csókkal),
ezzel kompromitálja, hírbe hozza a lányt. (Ha egy férfinél van a lány kendője, az azt jelenti, hogy övé
a lány szíve.)
Csató Pista nős ember, nem kezdhet ki egy hajadonnal, mert az elítélendő. Pista képes beszéde
kétértelmű a madárral kapcsolatban. Úgy gondolta, hogy Judit, ha adott egy csókot, biztos ad majd
többet is. Magabiztos, örül a sikerének.
Árva lány, arató lány, aki a szeretőjéhez jár.
asztag= Gabonakévéből rakott halmaz.
Idáig a mesélő szemszögéből láttuk a történetet.
olló= babona Ha valakinek levágjuk a haját, elveszti az erejét és érvényesíteni tudjuk az
akaratunkat rajta.
Kihagyás, balladai homály.
A kakasszó után kiderül, hogy Csatóné féltékenységből levágta Judit haját. (Csak sejtjük, hogy ő
tette.) A haja úgy volt szétterítve, mint egy üstököscsillag (=élet) foszlánya. (=élettelenség)
A mesélő nézőpontjából megtudjuk, hogy Kati mindent megértett. Levágta a haját, ezzel áldozatot
hozott testvéréért, hogy pénzt szerezhessen Judit orvosságára. A rövid haj szégyen a faluban. Judit
becsülete elszállt, ebbe belebetegedett.
apa: „Szegény Katám, a te hajad kinő még.”= Visszanyeri a becsületét.
Ez a novella utolsó pillanata. Nyitva hagyja a kérdést, de tudjuk, hogy Judit meghalt.
piros rózsa= Kata, élet, szerelem

fehér liliom= Judit, halál, ártatlanság

Tímár Zsófi özvegysége:

-Cím: Beszédes, amiből megtudjuk a tartalmat.
falu szalmaözvegy (Zsófi egyedül van. Gúnyosan használja ezt a kifejezést később, de
ekkor már valós özvegy.)
Tímár Zsófi áll a középpontban, a történet leginkább az ő nézőpontjából olvasható. A férje
elhagyta egy másik nőért, ami szégyen gyalázat a faluban. Zsófinak az fájt, hogy férje
becsapta, nem volt hozzá őszinte (templomi esküvő volt), de hazavárja férjét, mert szereti.
Rendben tartja a házat, a kertet, a dohánypalántákat.
Zsófi hisz a babonákban (mint Arany balladáiban), pl. amikor az olló a földbe szúródik vagy
amikor a szarka a kerítésre száll, azt hiszi vendég jön.
fekete kendő= Gyászolja a férjét, a közösség előtt is kifejezi a bánatát, de a hír hallatára, hogy
férje visszajönne, pirosra cseréli.
A férj szégyelli magát, ezért nem ő jön, nem tudja, hogy megbocsájt-e neki Zsófi.
A férj a szomszéd faluban a templom tetejére szeretné felrakni a keresztet. Örömében, amikor
meglátja Zsófit, megszédül és leesik. Ugyan úgy, mint a tengeri hántásban Tuba Ferkó, aki
holtkórossága miatt leesik a tetőről. Mindketten megcsalták a feleségüket, ezért bűnhődnek.

A bágyi csoda:
Hangvétele humoros.
A főszereplő Vér Klára. A vörös haj a falubeliek szemében csalfaságot jelent.
Molnárné férje katonának áll, hűséget fogad neki. Csak akkor csalja meg a férjét, ha a bágyi patak
visszafelé folyik. Vagyis soha.
Gélyi János, a régi szeretője kerülgette Molnárnét. Megállítja a malmot, ezért folyik visszafelé a patak.
Ilyen még sosem történt a falu életében, ezért ez egy csoda.

Szegény Gélyi János lovai:

Ez A bágyi csoda folytatása.
Vér Klára megözvegyült, Gélyi János felesége lett. Klára továbbra is csapodár, János féltékeny rá.
János megtudja a felesége megcsalási tervét és mérgében, az értékes lovaival együtt a halálba, a
szakadékba hajtja a kocsiját.

A gózoni Szűz Mária:

A főszereplő Güghi Panna, aki álszentként viselkedik és azt állítja, hogy rendszeresen megjelenik neki
Szűz Mária és beszélget vele. Ezt az emberek elhiszik, ezért ő kihasználja őket és a pénzüket zsebre
rakja, Szeretőjének korábbi szeretőjét meglátva, a nőt Panna Szűz Máriának hiszi, ezért térdre borul és
bevallja bűneit.

A királyné szoknyája:
A mostohaapa 2 mostohagyermekét kijátszotta, kisemmizte, és a saját gyerekének juttatta a házat és a
gazdag szántót, de a természet nem hagyta annyiban ezt a csalárdságot, és egyenesbe hozta az árvák
sorsát.
Mikszáth novelláira jellemző, hogy a természet beleavatkozik a palócok dolgába, és igazságossá
kerekíti az emberek életét.

Bede Anna tartozása:

Bede Anna a szeretőjéért bűnt követett el, a szerelmi szenvedély vitte bűnbe, mint Ágnes asszonyt
Aranynál.
Bede Anna meghalt, ezért testvére, Bede Erzsi ülné le helyette a féléves fogházbüntetést.
Az anyjuk kifizetné a kárt, hogy békében nyugodjon az elhunyt és ne terhelje bűn a lelkét a túlvilágon.
Erzsi: „A törvény az törvény.” Szerinte a bűnért bűnhődés jár.
Erzsi és anyja talpig becsületes emberek. A bíró kegyesen hazudik az igazságosság érdekében. Azt
állítja, hogy Anna ártatlan.

A kis csizmák:
Főszereplője Bizi apó, az uzsorás, aki magas kamattal pénzt ad kölcsön, kihasználja az embereket, így
nagyon gazdag lesz. Bűnhődnie kell, Isten csapásokkal sújtja. Lánya halála, fia betegeskedése, állatai
eltűnése. Ezek közül a fia betegsége a legsúlyosabb, mert a fia vinné tovább a nevét, ő örökölné a
vagyont, így maradna fent a család. Így Bizi apó élete fia halálával értelmetlenné válna. Engesztelő
ajándékokkal próbálja Isten jóindulatát megnyerni, de Isten engesztelhetetlen. pl.: A Mária- kép
összetörik, a kőkeresztet villám hasítja szét.
A sorsfordulat, hogy észrevesz egy árva mezítlábas gyereket, csizmát vesz neki és befogadja. Ez egy
önzetlen cselekedet, hisz eddig csak a haszonért cselekedett. Innentől kezdve minden jóra fordul, az
igazságosság, a jóság elve érvényesül.
Mikszáth novelláiban az igazságosság uralkodik. A csalást a sors vagy a természet helyreállítja. A
bűnt büntetést követ, az erkölcstelen cselekedetek felszínre kerülnek. A bűnös megbűnhődik a sors
által. A természetnek itt kiemelkedő szerepe van.