Professional Documents
Culture Documents
2023
I. Mikszáth Kálmán
A XIX. század végének nagy prózaírója
A nagy palóc a Nógrád megyei Szklabonyán született.
Feleségül vette főnöke lányát, Mauks Ilonát, de anyagi okokból elváltak. Mikszáth
nyomorog, újságírással próbálkozik.
Két novelláskötetével (A tót atyafiak (4 db) és A jó palócok (15db) ) országos hírű
íróvá válik. Újra feleségül vehette a szolgabíró lányát. (Mauks Ilona)
Országgyűlési képviselő lesz haláláig, az MTA tiszteletbeli tagja is.
Művei: novellák és regények.
Novellák közül vettük: A néhai bárány címűt.
Regényei közül a Szent Péter esernyőjét olvastuk.
A novella egy kisepikai műfaj.
Abban különbözik a regénytől, hogy terjedelme rövidebb, csak pár oldal. Cselekménye egy
eseménysorra épül. Középpontjában egy konfliktus áll. Kevés szereplője van. Rövid idő alatt
játszódik le.
A néhai bárány szerkezete:
I. ELŐKÉSZÍTÉS: egy nagyon hosszú rész, melyből megtudjuk, hogy a Bágy patak
vize vihar miatt elmosott egyes falvakat Nógrádban.
II. BONYODALOM: az okozza, hogy titokzatosan eltűnik egy láda, mely a
majornoki Baló Ágnes tulajdona volt, rajta egy kis báránykával, aki kishugáé, Baló
Borcsáé.
III. KIBONTAKOZÁS: az eltűnt vagyon keresését kísérhetjük figyelemmel. Másrészt
kialakul a gyanú. Sok a mesei motívum, hárman keresik a ládát. (apa, nagylány,
kislány)
IV. TETŐPONT: Sós Pál és Boriska találkozása Bodokon. A kislány a báránykáját
kéri vissza a tekintélyes elöljárótól.
V. MEGOLDÁS: egy véletlen miatt (Sós Pál hamis esküje alatt) lelepleződik a tolvaj.
A ködmön lecsúszik Sós válláról.
Egyéb novellák: A pénzügyminiszter reggelije; Tímár Zsófi özvegysége.
Rövid idézet A néhai bárányból:
─Esküszöm kendtek előtt, itt a szabad ég alatt, az egy élő Istenre…
A gallér-zsinór megereszkedvén a rántásban, magától oldózott s a nehéz új ködmön kezdett lassan-lassan lefelé
csúszni, mígnem a csípőktől egyszerre lecsapódott a földre.
Boriska sikoltva egy szökéssel termett a leesett ruhadarabnál.
Mindenki ránézett. Még a vén Sós Pál szájában is ott akadt a következő esküszó. Jó is, hogy ott akadt.
– Cukri, kis báránykám! – kiáltott fel a leányka fájdalmasan.
II. Móricz Zsigmond
A XIX-XX. század fordulójának híres alkotója, a Nyugat első nemzedékének
tagja.
Tiszacsécsén született.
Élete kötődik Sárospatakhoz, Debrecenhez.
Prügyön megtapasztalta a nélkülözést, melynek élményét beépítette műveibe.
Magánéletéről: felesége, Janka (Holics Eugénia) öngyilkos lesz, három
leánygyermekük születik.
Élettársi kapcsolatot tartott fenn nevelt lányával, Csibével (Litkey Erzsébet),
akinek elbeszéléseiből születik az Árvácska c. regénye.
1908 fordulópont életében, mert a Nyugatban megjelenik a Hét krajcár c.
novellája, mellyel országos hírű író lesz.
Az epika fogalma: elbeszélő műnem, mely egy eseménysort mond el. Terjedelme
alapján megkülönböztetünk nagy és kisepikai alkotásokat. Nagyepika: eposz és a
regény. Kisepika közé tartozik a novella, mese, monda, ballada stb.
A realizmus egy korstílus. Elnevezése a latin real szóból ered, ami azt jelenti:
valós. Nem a múlt felé fordul, mint a romantikusok, hanem saját kora
társadalmának visszásságait mutatja be. Objektív, tényszerű, pontos és részletező.
A Hét krajcárról