MIKSZÁTH KÁLMÁN (1847-1910)

Író, publicista, 1889-től a MTA tagja. A magyar prózairodalom kiváló képviselője, a dzsentri első
bírálója. Az anekdota1, az élőbeszédhez közelítő stílus mestere. Írásművészete átmenetet képez a
romantika és a realizmus között.

ÉLETRAJZ
Szklabonyán (Felvidéken) született kisbirtokos családban. A palóc vidéken a népdalok és népmesék
egész életére hatással voltak. Mikszáth vallja: „elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a
magyar paraszttól”. A rimaszombati és a selmecbányi gimnázium után jogot hallgatott Pesten.
1872-től ügyvédgyakornok volt, közben tárcákat, elbeszéléseket küldött a pesti folyóiratoknak ((pl.
az Igazmondónak, a Borsszem Jankónak). 1873-ban feleségül vette Mauks Ilonát annak családja
tudta nélkül. Pesten éltek, súlyos anyagi gondokkal küszködtek. Néhány év múlva elváltak, hogy
Mikszáth megmentse Ilonát a nyomortól, majd 1882-ben újra egybekeltek, amikor Mikszáth már
meg tudta teremteni a megfelelő anyagi hátteret. 1881-től a Pesti Hírlap szerkesztőségében
dolgozott. Az igazi sikert két novelláskötete hozta meg számára: a Tót atyafiak (1881) és A jó
palócok (1882). 1882-ben kezdte meg a Pesti Hírlap hasábjain az Országgyűlési karcolatok2
közlését. Ezekben a parlament életének fonákságával, a vidéki dzsentri nagyzási mániájával
foglalkozott. A Kisfaludy Társaság és a MTA is tagjai közé választotta. Írói elismertsége
folyamatosan nőtt. 1910-ben a pesti Vigadóban ünnepelték írói pályájának 40. évfordulóját, két hét
múlva azonban, május 28-án hirtelen meghalt.
Regényei
A gavallérok (1897); Beszterce ostroma (1895); A Noszty fiú esete Tóth Marival (1908).
Életrajzi regénye: Jókai Mór élete és kora. Történelmi regénye: A fekete város (1910)

Első elbeszélései még Jókai hatását tükrözik. A fordulatot két novelláskötete hozta meg,
ezekben talált rá saját írói hangjára.

TÓT ATYAFIAK (1881) A JÓ PALÓCOK (1882)

(Helyszín: a Fátra környéke) (Helyszín: Nógrád, Palócföld)

Az aranykisasszony A néhai bárány

Az a fekete folt Bede Anna tartozása
Lapaj, a híres dudás Péri lányok szép hajáról
Jasztrabék pusztulása A kis csizmák
Tímár Zsófi özvegysége
Az a pogány Filcsik
A bágyi csoda
Szűcs Pali szerencséje
Galandáné asszonyom
A gózoni szűz mária
Két major regénye
A „királyné szolgája”
Szegény Gélyi János lovai
A gyerekek
Hova lett Gál Magda

1
Anekdota: rövid, az élőbeszédben kialakult, népi eredetű epikus műfaj. Humoros, csattanóval végződő történet.
Többnyire közismert személyek vagy történelmi események mulatságos leírása. Az anekdotikus elbeszélő módszer a
részleteket helyezi előtérbe. Nagy magyar mestere Mikszáth Kálmán, jellemző Gárdonyi Géza és Jókai Mór
elbeszélői módszerére is.
2
Karcolat: rövid, szellemes, sokszor gúnyos, általában valóságos eseményhez kapcsolódó, sokszor tanulsággal
záruló újságírói műfaj.
1
A Tót atyafiak négy hosszabb novellát tartalmaz. Hősei a világtól elzárt magányos emberek, akik a
hegyek között a civilizációtól távol élnek. Őket szorosabb szálak fűzik a természethez, mint az
emberi társadalomhoz. Ilyen Olej Tamás, a brezinai akol bacsája is (ő az Az a fekete folt c. novella
szereplője). A jó palócok tizenöt kisebb elbeszélésből áll. Mikszáth palóc parasztjai
közlékenyebbek, beszédesebbek, mint a hegyek zord tót lakói. Lankásabb tájakon, közösségekben,
falvakban élnek.
A kötetek legtöbb novelláját összekapcsolja, hogy a szereplők egymás ismerősei, többször
felbukkannak különböző novellákban. Pl. Olej Tamás és Lapaj Istók is ismerik egymást (A Tót
atyafiak c. kötet egy-egy szereplői).
Ezekben az írásokban még található romantikus vonás: pl. váratlan fordulat, túlzás, eszményítés.
Azonban azzal, hogy Mikszáth a paraszti élet felé fordult, eltávolodott a Jókai-féle úri-nemesi
romantikától. Jókai műveiben is szerepeltek falusi emberek, de még csak mellékszereplők voltak.
Mikszáth novelláiban a tót és a palóc kisemberek, az egyszerű falusiak a középpontba kerülnek,
főhőssé válnak. Igaz, Mikszáth még olykor idealizálja a parasztokat, de ő fedezi fel először a
magyar prózában, hogy ezek a durvának, faragatlannak látszó emberek is bonyolult lelki életet
élnek, mogorvaságuk mögött emberi jóság van. Mikszáth megmutatja azt az erkölcsi tisztaságot is,
amely sokszor az uraik fölé emeli a parasztokat. Ebben jelentett elsősorban újat a két novelláskötet.
Mikszáth novelláinak jellemző vonása az a mód, az az írói magatartás, ahogyan előadja
történeteit. Nem a kívülálló személytelen hangján közli az eseményeket, hanem a népi mesemondó
tudatvilágát utánozza. Beleéli magát a közvetlenül a hallgatósághoz szóló mesélő szerepébe.

Az a fekete folt (Tót atyafiak novelláskötet)

2
3
4
Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai

5
6
7