Puskin: Anyegin

I. Romantika
1.Fogalma: a klasszicizmust felváltó mozgalom és stílusirányzat. Gyökerei a
felvilágosodás korába nyúlnak (Sturm und Drang, szentimentalizmus).
2.Időszaka: a 18. sz. utolsó éveitől a 19. sz. első kétharmadát foglalja magába
(Magyarországon még a 19-20. sz. fordulóján is létezik).
3.Kialakulása:
 az irodalomból fejlődött ki,
 forrása, oka: illúzióvesztés, kiábrándulás (fr. forr.),
 az emberek csalódtak a polgári társadalomban,
 kiindulópontja: Anglia, Németország,
 megtagadták a polgári ideológiát,
→ fellázad a klasszicizmus merev szabályai ellen, meghirdeti a művész szabadságát, az
egyéniség kultuszát.
4.A romantika jellemzői
a) Tartalmi jegyei:
 Az alkotó munka legfőbb ihletforrása a képzelőerő, a fantázia.
 Követelmény az eredetiség (→ új témák, új műfajok).
 Jellemző a jelen valóságától való menekülés.
 A menekülés egyik útja a múlt. Lelkesednek a középkorért, a
 lovagvilágért.
 A menekülés másik útja: orientalizmus, egzotizmus (mesés Kelet világa).
 Az egyéniség felértékelődése mellet a nemzeti jelleg szerepe is növekszik.
b) Formai jegyei:
 A szabad önkifejezés eredménye az eredeti, egyedi műforma.
 Az alkotás külső formája gyakran szabálytalan, töredékes.
 A befejezetlenség szándékos, jelentéssel bíró tulajdonság.
 Kivételes szerepet játszanak az ellentétek és a hirtelen fordulatok.
 A festőiség gyakori jelenség, kitüntetett szerephez juthat a hangnem.
c) Műnemek, műfajok:
 A normák elleni lázadás következtében elmosódnak, kevert típusok jönnek létre.
 Megbontja a hagyományos műnemek, műfajok határait (pl. verses regény ,drámai
költemény, elbeszélő költemény).
 A műfajok között kitüntetett szerepe van a regénynek (az irányzat épp e műfajról, a
’roman’-ról kapta nevét).
 Elsősorban a történelmi regény, a rémregény, a fantasztikus regény, a verses regény
és a bűnügyi regény a meghatározó.
 Divatos műfaj lesz a ballada, ez a műnemek határán álló egyedi műfaj.
5.A romantika hatása a művészeti ágakra
1. Festészet
a) Jellemzői:
 Erőteljes fény-árnyék hatás, élénk színek, drámai helyzetek ábrázolása.
 Gyakori a történelmi téma.
 A táj az érzelem kifejezését segíti.
 A magyar festészet a nemzeti múlt sorsdöntő eseményeivel foglalkozik.
b) Példák:
 Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, nemzeti festészetünk első nemzetközi
elismerését szerezte meg. A fr. állam nagy aranyérmét nyerte el a Párizsi Salon
1861-es kiállításán.
 A Hunyadiak családi tragédiáját ábrázolja, az 1850-es évek nemzeti gyászát idézi. A
halott, Hunyadi László lábánál mély fájdalommal anyja, Szilágyi Erzsébet és
jegyese, Gara Mária térdel.
2. Szobrászat
a) Jellemzői:
 Az ábrázolások a szabadsághoz, a nemzeti és történelmi témákhoz kapcsolódnak.
 A nemzet nagyjait emlékműszobrok örökítik meg.
b) Példák: Izsó Miklós szobrász elsőként nyúlt népi témához (Búsuló juhász)
Mellszobrok: Arany János, II. Rákóczi Ferenc
3. Építészet
a) Jellemzői:
 A régi romok iránti érdeklődés jellemzi.
 Neo-stílusok: neoromán, neogót…
 A középkori dómok, várak, kastélyok restaurálása.
4. Zene
a) Jellemzői:
 A művészek feszültségkeltésre, a szélsőségek ábrázolására törekedtek.
 Előtérbe kerülnek a nemzeti vonások, tánc és ritmus.
 Ez az opera virágkor.
b) Példák: Erkel Ferenc: Himnusz, Hunyadi László (opera), Bánk bán (opera)
Liszt Ferenc: minden idők legnagyobb zongoraművésze (Magyar rapszódiák)
II. Az orosz romantika
a) Kibontakozása: az 1820-as évekre esett
b) Társadalmi háttere: a feudális viszonyok elavultsága ellen és a cári önkény ellen
lázadtak.
Változást hozó események:
 1812: honvédő háború
 1815: első forradalmi titkos társaságok
 1825: dekabrista felkelés → Új korszak kezdődik ↔ Rendőri és besúgórendszer.
→ Minden szellemi erő az irodalomban összpontosul. Ezt bizonyítja Puskin élete is.
III. Puskin élete
 Moszkva
 Carszkoje Szeló – líceum
  Pétervár (A szabadsághoz – óda, Ruszlán és Ludmíla – elbeszélő költemény)
 Déli száműzetés – Hozzáfog az Anyeginhez!
 Észak – anyja birtoka (száműzetés)
 Moszkva – I. Miklós cár
 Bolgyino – befejezi az Anyegint!
 Pétervár – házasságkötése, halála.
IV. Puskin: Anyegin
1. Keletkezése: Több évig készült a mű. 1823-ban, déli száműzetése idején kezdte írni,
1830-ban fejezte be Bolgyinóban.
2. Műfaja: verses regény
 epikus cselekményszál lírai kitérőkkel verses formában,
 a műfaj megteremtője: Byron.
3. Téma:
 Története a romantika mesebonyolításához képest egyszerű.
 Középpontjában a szereplők, elsősorban Anyegin önkeresése áll.
 Alakjában Puskin az orosz irodalom egyik alapvető típusát, a felesleges embert
teremtette meg.
4. Szerkezet – cselekmény:
 8 fejezetből áll.
 A címadó főszereplő nagybátyja meghal, Anyegin az örökség miatt vidékre
költözik.
 Megismerkedik Lenszkijjel, majd a Larin családdal.
 Olgának Lenszkij udvarol, Tatjana beleszeret Anyeginbe.
 Tatjana levélben szerelmet vall, de Anyegin udvariasan visszautasítja.
 Tatjana névnapi báljára Anyegint is meghívják.
 Lenszkij unszolására megy el, de csak Olgával táncol.
 Lenszkij féltékeny lesz, párbajra hívja ki Anyegint.
 A párbajban Anyegin megöli jóbarátját, s a lelkiismeret-furdalás elől menekülve
oroszországi utazásra indul.
 Ezután a figyelem Tatjánára irányul, aki magába roskad.
 Moszkvában a báli szezonban Tatjánát szülei férjhez adják egy tábornokhoz, bár a
lány sokáig vonakodik.
 Évekkel később Pétervárott Anyegin és Tatjana újra találkoznak, s ezúttal Anyegin
tesz szerelmi vallomást a nagyvilági dámává érett lánynak.
 Tatjána – bár még mindig szereti – visszautasítja: büszkesége és hűsége tiltja, hogy
elfogadja Anyegin szerelmét.
5. Stílusa: romantikus és realista
a) Romantikus stílusjegyek:
 Téma (önkeresés, boldogságkeresés),
 Műfaj (kevert műfaj),
 Töredékesség,
  Líra kitérők (érzelmek kifejezése),
 Ironikus, önironikus hangnem.
b) Realista stílusjegyek:
 Természetleíró részek
 Belinszkij: „az orosz élet enciklopédiája”
→ Bemutatja a nagyvárosi és a vidéki életet, annak jellegzetes figuráit.
6. Szereplők – ellentétpárokba rendeződnek
a)Anyegin ↔ Lenszkij
b) Tatjána ↔ Olga

Anyegin Lenszkij

 Kiábrándult byroni hős.  18 éves fiatalember, aki a

 Szentpétervárott az orosz arisztokrácia fordított göttingeni egyetemen tanult,
életét éli. költő.
 Szeretett volna költő lenni, majd a tudomány  Lelkesültsége, tisztasága, az
vonzotta. eszményekért való rajongása
 A nagyvilági élettől megcsömörlött révén rokonszenvessé válik
címszereplőt egy váratlan örökség falura Anyegin számára: romlatlan
szólította. fiatal énjét látja benne.
 Itt reformer földbirtokos, de a hiábavaló  Romantikus figura, naiv,
küzdelembe hamar belefárad. idealista.
 Marad a spleen, az életuntság és világfájdalom.  Olgának udvarol.
 Életét képtelen tartalmassá tenni.
 Vidéken ismerkedik meg Lenszkijjel, akinek a
segítségével találkozik Tatjánával.

Jó barátok lesznek, de a köztük lévő életstílusbeli különbség okozza a vesztüket.

„Találkoztak. Hullám a kőtől,
Prózától vers, jégtábla hőtől
Ily élesen nem üthet el.
A különbséget szokni kell,”
→ Párbaj: Tatjana névnapján Anyegin pillanatnyi ötlettől vezérelve udvarolni kezd Olgának.
Az ifjú vőlegény párbajra hívja Anyegint. Lenszkij meghal.
„Anyeginon hideg fut át,
Odaront, ott a jó barát,
Ránéz, szólítja... mindhiába:”
 Tatjana Olga
 Az orosz nő legértékesebb típusaként mutatja be  Egyszerű, jellegtelen
Puskin. figura.
 Talányos, nehezen megfejthető alak. Befelé forduló,
érzékeny, kifinomult teremtés. o „De ezt a képet,
ezt a színt,
o „Vadóc, bús, félénk, zajra rebben, o Az Olga-arcot
o Mint szarvasgím a rengetegben, rendszerint
o Családi körből is kiüt, o Meglelheted
o Idegen ott is, mindenütt.” minden
regényben,”
 Kötődik a falusi életformához, vonzódik a  Vidám és nyílt teremtés,
természethez, szereti öreg dajkáját. ebből a szempontból
 Álmodozó, őszinte. Kedvenc olvasmányai a Tatjana ellentéte.
szentimentalizmus alapművei (pl. Rousseau).  Szeret a társaság
 Erkölcsi nemessége Anyegin fölé emeli. középpontjában lenni.
 Kettejük viszonyában ő a kezdeményező.  Egyetlen célja a
 A kor szokásaival ellentétben levelet ír Anyeginnek, és férhezmenés.
őszintén megvallja érzelmeit.  Lenszkij halála után
hamar megvigasztalódik,
o „Én írok levelet magának - férjhez megy.
o Kell több? Nem mond ez eleget?
o Méltán tarthatja hát jogának,
o Hogy most megvessen engemet.”
o „Sorsom gyanútlanul
o Gyónásommal kezedbe tettem,
o Előtted könnyem hullva hull,
o Könyörgök: védj, őrködj felettem...”
 Anyegin nem él vissza a lány őszinteségével („Lány-
eszményem néz vissza rám”), de visszautasítja a
szerelmét. Így Tatjana képtelen megmenteni magát és
Anyegint.

7. Anyegin – Tatjana:
 Anyegin Tatjana szerelmének visszautasításával két ember életét tette
boldogtalanná. A felesleges ember veszélyessége tehát nemcsak abban áll, hogy
szétrombolja saját sorsát, hanem tönkreteszi környezetét is.
 Lenszkij halála után Anyegin elutazik a faluból. Évek múlva egy fogadáson
találkozik újra Tatjanával.
o „Milyen más nővé vált Tatjana!
o Az új sorssal hogy összeforrt!”
 Most ő vallja meg levélben érzelmeit, de a férjezett Tatjana visszautasítja:
o „Szeretem még (mit rejtegessem?),
 o De másnak szánt a sors oda,
o S hűtlenné nem leszek soha."
8. Az Anyegin mint az elbeszélő regénye
 A romantikára jellemző módon közvetlenül is jelen van az elbeszélő.
 Az író saját problémáira is megoldást keres (központi kérdés a szabadság).
 Az is elénk tártja, hogyan született meg a műalkotás.
 A valóság illúzióját adja azzal, hogy személyesen ismeri Anyegint, az ő birtokába
kerül Tatjana levele, ő fordítja le franciáról oroszra.
 Nem titkolja viszonyát a szereplőkhöz:
 Tatjanát szereti,
 Lenszkijt becsüli tisztaságáért (de halála után rámutat eszméinek
életképtelenségére),
 Anyeginhez ambivalens viszony fűzi: az elismerés és a bírálat egyszerre van jelen.