Móricz Zsigmond

(1879-1942)
Születési helye, ideje és szülei
-Tiszacsécsén született, a családi hagyomány szerint 1879. június 29-én, az
anyakönyv bejegyzés alapján július 2-án
-Apja: Móricz Bálint parasztember
-Anyja: Pallagi Erzsébet református papnak a leánya

Gyermekévei, iskolái
-Zsigmond a nagybátyjához került Istvándiba
-Később visszakerült a szüleihez Prügyre

Tanulmányok
-Elemi iskola: Istvándi
-Középiskola:
 Debrecen
 Sárospatak
 Kisújszállás. Nagybátyja, Pallagi Gyula közbenjárására
-Papi pályára készült Debrecenben, de átiratkozott jogi karra, majd Budapesten
bölcsészkarra
-Egyetemi tanulmányait nem fejezte be
Pályakezdés
-1903-tól: az Újság című napilap munkatársa Pesten
-Népköltészeti gyűjtő utakon vett részt (mesék, dalok)
-1908-ban a Nyugatban jelent meg a Hét krajcár című novellája
-1911-ben Sárarany c. regény (országos siker)

Magánélete
-1905-ben megházasodott: Holics Eugénia
-2 fiú, 3 lány
-Jankának becézte
-Házasságuk 1925-ben válságba került, Janka öngyilkos lett

Politikai szerepvállalása, következmények

-1915: haditudósító a fronton
-1918: a Vörösmarty Akadémia megalapítója
-Kezdetben nagy reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz
-A Tanácsköztársaság bukása után mellőzték

Írás, szerkesztői feladatok

-1929-ben elvállalta a Nyugat prózai részének a szerkesztését – 1933-ig
-Regényei:
 Pillangó
 Úri Muri
 Erdély-trilógia: Tündérkert, A nagy fejedelem, A nap árnyéka
 Életem regénye
-1939-től saját folyóiratot indított: Kelet Népe
Magánélet és írás
-1926-ban házasságot kötött Simonyi Mária színésznővel. 1937-ben elváltak
-1936-ban megismerkedett Littkey Erzsébettel (Csibe)

Halála
-1942 agyvérzés, korházba került, majd elhunyt Budapesten

További híres regényei

-Forr a bor
-Rokonok
-Rózsa Sándor-regények

Írói világképe
-Főként a parasztság életét ábrázolta, de az úri középosztály is érdekelte
-Realista művilága naturalista vonásokat tartalmaz
-Gyakori motívuma a vívódás és az éhség
-Műveinek jellegzetes problémaköre a nő szerepe a férfi számára
 Novellái

A paraszt ábrázolás megújítása

-Paraszti témájú novellákkal kezdte pályáját
-A hagyományai Móricz előtt is voltak (Jókai [kedélyes epizód figurák, paraszti
képekben], Mikszáth [romantikus tündéri bájjal, a falu csupa nyugalom és
derű])
-Ezzel ellentétben Móricz az idilli felszín mögötti nyomort, elégedetlenséget
ábrázolta
-Móricz ábrázolása Ady Ugar-élményére hasonlít
-Kíméletlen ezzel a világgal és nem kívülálló
-Drámai és lírai elemeket épít a novelláiba
-A narrátora nem szemftelen
-Újításai közé tartozik, hogy szereplőit tájnyelvű kiejtésükkel jellemzi
-Nagy hangsúlyt helyez a naturalista hatásra
-Figyelmet szentel az ösztönvilág működésére is
 Tragédia

-Keletkezési háttér: néprajz gyűjtő körútja után 6 évvel írta

-Műfaj: lélektani novella
-Téma: szegény sors, főhőst csak az éhség érdekli, halálra eszi magát
-Stílus: realista, naturalisztikus vonások
-Cím: névszó, befejezésre utal és Kiss János egész életére
-Helyszín: magyar falu
-Idő: nyár, 1,5 nap alatt játszódik (+ tömör utalásokkal a főhős múltja)
-Szereplő: Kis János, Kis János fia, Sarudy
-Elbeszélő: E/3, mindentudó, groteszk, morbid (apja halálakor nevetett)
-Jellem ábrázolás: fő szereplő karaktere van kidolgozva, főleg párbeszédekkel
(orosz realizmusból ismert jelentéktelen kisember magyar változata), taszító a
mohósága, erre a környezete kényszeríti

Szerkezet
-Alaphelyzet: környezet megismerése
-Bonyodalom: Kis János döntése
-Kibontakozás: álmodozik az evésről, régi emlékek, evés kezdete
-Tetőpont: a hús megakad a torkán
-Megoldás: Kis János halála
 Barbárok
-Műfaja: ballada szerű novella
-Téma: kettős gyilkosság és annak felderítése
-Stílusa: realista, naturalisztikus vonások
-Cím: névszó, utal a pusztai emberek életmódjára és embertelenségére
-Társadalmi háttér: a pusztán élő emberek világa
-Főhős: Bodri juhász, veres (gyilkos)
-Időtartam: a pár óra és kb. 1 év között érzékelhető
-Helyszín: puszta, Alföld és Dunántúl, bíróság (Szeged)

Szerkezet
I. rész
-Témája a kettős gyilkosság
-Ez is 3 részre osztható
 Bodri juhász a pusztán
 Látogatók
 Gyilkosság
II. rész
-Témája a keresés
 Bodri juhász feleségének az érkezése
 Keresés és a vándorlás
 Felfedezés
III. rész
-Témája a leleplezés
 Veres juhász tagad
 Veres juhász szembesülése az övvel
 Beismerés
-Hangulata: tele van feszültséggel, nyomasztó, megrendítő
Motívumok:
-rézveretes szíj (mind 3 részben szerepel)
 1. részben a barbárgyilkos ürügye és Bodri juhász művészi hajlamának a
szimbóluma
 2. részben a bűntény bizonyítéka
 3. részben az embertelenség leleplezését szolgája
-Színek
 fekete (elölre utal a gyászra)
 fehér (tisztaság jelképe)
 vörös (pokol, ördög, vér, tűz)
-Puszta (ősi hagyomány, elmaradottság és erőszak jelképe)
 Úri muri

Dzsentritéma
-A 20-as évek alkotásaiban visszatér a dzsentritémához
-Főhősei kiemelkedő képességűek, nagy terveik vannak
-De a nagy akarások semmivé foszlanak, a legjobbak sorsa is a bukás
-A dzsentriregények a rétegből való fokozatos kiábrándulás állomásai

Úri muri
-1928

Cím:
 Különös, játékos ritmusú, de ironikus
 úri jelző elegancia
 muri mulatozás; stílushatása lehet rosszalló, épp az úri gesztusok
hiányát hangsúlyozza

Idő-és helyviszonyok
 Cselekmény ideje: 1986. június 7-11. – a millennium évében, aratás előtt
 Négy nap történéseit sorakoztatja a mű
 A szereplők számára megállt az idő
 Helyszín: az Alföld, valahol a Körös és a Berettyó között
 Az Alföldnek ez a darabja jelöli az egész Mo.-ot

Szerkezet
-A regény leggyakoribb életképe: az urak italozása és anekdotázása vagy vaskos
tréfacsinálása
-Az anekdoták feladata egy-egy szereplő bemutatása
-Laza jelenteket fűz egymásba és drámai történések tagolják
-Alaphelyzet:
 Szakhmáry
 Csörgheő Csuli
 Borbíró
 A történet sor közepéig előrehaladás nincs
 Megteremti az atmoszféráját annak a világnak, amelyben lehetőséget lát,
de a dzsentrik veszni hagyják
-Bonyodalom:
 Lekenczey Muki
 Kezdetét veszi a mulatozás
-Kibontakozás:
 Egyik tanyáról a másikra vándorolnak és durva tréfákkal szórakoztatják
egymást
 Megjelenik a szerelmi háromszög (Zoltán, Eszter, Rozika)
 Felesége elhagyja
 Szakhmáry mintagazdaságot álmodott
 Adósságai vannak
 Taníttatja Rozikát
 Magánélete is romokban
-Tetőpont:
 A házaspár összecsapása Zoltán birtokán
-Megoldás:
 Meghívja az egész társaságot a tanyájára, hatalmas tivornya
 Teljesen elveszti a józan eszét
 Felgyújtja a tanyáját

-Motívumok, szimbólumok
 Alföld (lehetőségek tárháza, de kiaknázatlan; reménytelenség és az
elmaradottság szimbólumává válik)
 Napfogyatkozás (lélek elsötétülése)
 Tűz (felemészti a rosszat)
-Sz. Zoltán: nagyratörő tervekkel rendelkező földbirtokos, tehetséges, nincs
kitartása
-Cs. Csuli: féktelen nagy gazda, közönyös minden új iránt, igénytelen, semmit
tevő, az ösztönök irányítják
-Eszter a feleség: hűséges, visszahúzódó asszony, első feleségéről (Janka)
mintázta
-Rozika: nagyratörő parasztlány, lelketlen, csak kihasználja Zoltánt
-L. Muki: lecsúszott nemes, rezonőr