8.

tétel
MIKSZÁTH KÁLMÁN: A JÓ PALÓCOK C. VERSESKÖTET
 Jókai mellett a magyar irodalom másik kiemelkedő prózaírója, a 19. század végén alkotott.
 Az írói elismertséget az 1881-ben írt Tót atyafiak és az 1882-ben írt Jó palócok hozza meg a
számára.
 Munkásságának első szakaszában a falusi emberek életéről írt, majd életművének fő témája a
dzsentrik világa lett.
 romantika és a realizmus keveredik a műveiben
 folytatta Jókait, de el is szakadt tőle
 Jókainál a falusi emberek epizód szereplők, míg nála főhőssé válnak
 hősei nem idealizált, romantikus hősök, hanem húsvér emberek, de aprólékos lélekábrázolás
nélkül
 népi mesemondó stílus jellemzi, ami közel áll az élőbeszédhez
 legnagyobb témája a dzsentri önmagát túlélt életformája.

1882. A jó palócok

 Palóc nyelvjárásterületen ( Felvidék ) élő falusiak életét ábrázolja. Mikszáth gyerekkorából jól
ismerte ezt a vidéket. Szklabonyán született, a Felvidéken, mai Szlovákia területén.
 15 novellából áll a kötet
 a falvak társadalmi problémáira alig van utalás ; helyette szerelmi viszonyok, tragédiák,
babonák, csodák
 Nem a parasztság társadalmi és szociális problémáit ábrázolja Mikszáth, hanem a novellák
központjában szerelmi drámák, magánéleti problémák, lelki válságok, bűn és bűnhődés állnak.
o népies elemek találhatók benne pl.
o népmesei motívumok: pl. igazság mindig kiderül, A néhai bárányban hárman indulnak
kideríteni az igazságot, a legkisebbnek, legártatlanabbnak sikerül
o népballadához hasonló: sűrített cselekmény tragikus végkifejlet, drámai hang, bűn-
bűnhődés motívuma
o sajátos zárt világot ábrázol, a maga erkölcsi és normarendszerével ( bűn- bűnhődés )
o csattóval zárulnak a történetek általában, azaz váratlan fordulattal pl. Tímár Zsófi
özvegysége, Bede Anna tartozása , vagy előfordul, hogy nyitva marad a befejezés pl. Szücs
Pali szerencséje
o novellaciklusnak is tekinthető a kötet, mert bár különálló történeteket tartalmaz, mégis
vannak benne azonos helyszínek, visszatérő szereplők ( pl. Vér Klára, Bede Erzsi több
történetben is szerepelnek )
 jellemzője még a novelláknak a tárgyiasult szimbólum köré épített cselekmény pl. A néhai
bárány- a bárány, Szegény Gélyi János lovai- mályvarózsa, Az a pogány Filcsik- bunda, Szücs Pali
szerencséje – lóhere
 megjelenik a falusi emberek babonasága is a történetekben
 Az írói narrációt az élőbeszédhez hasonló stílus jellemzi, és a szabad függő beszéd, amikor a
narráció és a szereplő gondolatai összemosódnak, nehezen különböztethetőek meg egymástól.
 Általánosítás a szereplők ábrázolásában, nem ad aprólékos lélekábrázolást.
 A természet gyakran beleszól az emberek életébe vagy a természeti képek felvilágosítást adnak a
szereplők lelkiállapotáról. Gyakran meg is személyesíti a természet jelenségeit.
A Szegény Gélyi János lovai novella elemzése

1. Az elbeszéléstechnika a Szegény Gélyi János lovaiban

 az alaphelyzet szabad függő beszédből bontakozik ki, azaz az elbeszélő és szereplő szólamai
összecsúsznak.
 szubjektív elbeszélői hang, a történéseket Gélyi János szemszögéből ismerjük meg (készülődés, a
lovakhoz fűződő bensőséges viszony)
 E/3. személyű elbeszélő – a jelen és múlt idő váltakozása
 A narrátor közelről ismeri a valóságot, amelyről tudósít.
o mintha pletykálna
o úgy tesz, mintha a befogadó is tagja lenne a közösségnek, és tudná ki kicsoda.
o élőbeszédszerű a nyelvezet is
 korlátozott a mindentudó elbeszélő, mert Gélyi János lelki folyamatait nem ismerjük meg, sőt, a
novella végét sem
 kifejtettség hiánya, üres részek- a befogadónak meg kell töltenie.
 részletes, szép leírások
 a természet leírása
o utal a történésekre: „vidéket bámulta, a szaladó réteket, a közeledő kenderáztatókat,
melyek úgy csillogtak zöldes vizükkel, mint valami gúnyos szemek, s messzebb a
hegyszakadékokat, ezeket az öblös, nyitott koporsókat.”
o megszemélyesítések
 A novella balladaszerűsége
o balladai téma ( bűn és bűnhődés )
o tragikus végkifejlet
o drámaian feszült párbeszédek
o elhallgatások
o a fehér-piros mályvarózsa motívumának ismétlődése

Összehasonlítás a Tímár Zsófi özvegysége című novellával

Téma: házasság, házasságtörés, halál

alaphelyzet

Szegény Gélyi János Tímár Zsófi özvegysége

házassági probléma házassági probléma
a feleség akar hűtlen lenni a férj elhagyta a feleségét
a férj nem tud róla a nő tűri

a novellák vége

Szegény Gélyi János Tímár Zsófi özvegysége

a halál akart, szándékos a halál nem szándékos
mindketten meghalnak csak a férfi hal meg
amikor a feleség hűtlensége kiderül amikor a férfi visszajönne
Szerkezet:

 Bevezetés: hosszú leírás

o Gélyi János lovairól
 Lassan indul a történet
o Tímár Zsófi házasságáról
 Bonyodalom
o öregasszonyok
 Tetőpont
o a feleség elejti a fehér rózsát
o a férj megszédül a toronyban
 Befejezés
o tragédia

Motívumok, szimbólumok

 öregasszonyok: közvetítenek, boszorkányszerűek

 színek:
o Vér Klára rózsái ( piros, fehér )
o Tímár Zsófi kendője ( piros, fekete)
 Tímár Zsófi férje keresztet akar feltenni a templom tornyára
 Gélyiné szelleme megjelenik a Pogány Filcsik novellában.

Zárlat: Mindegyik történet egy kis remekmű, méltán emelkedett Mikszáth Kálmán a legnagyobb
prózaírók sorába. Nekem …….. ez a novella tetszett a kötetből a legjobban.