Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt

A népi hőst a romantika fedezi fel. Egy idealizált patriarchális életmód iránti nosztalgia tükröződik
az irodalmi népiesség jegyében fogant művekben. A magyar népi hős a verses epikában jelenik meg
először, utána Mikszáth prózájában . A parasztromantikával majd a realizmus szakít a 20. század
elején ( Móricz Zs.) . Mikszáth kedvét leli a felvidéki parasztvilág bemutatásában, életmódjuk,
mentalitásuk alapos, habár idealizált megrajzolásában. Ezzel még a romantika áramlatába illeszkedik.
A magyar olvasó számára addig felfedezetlen, a távoli hegyekben élő nemzetiségek világát mutatja
be. A kiegyezés korának írója Szklabonyán született, szlovák ( a kor szóhasználatában tót) és magyar
lakosú területek határán. A kis Nógrád megyei falu, annak lakói, és a környező vidék, rendkívül nagy
benyomást tett rá, Görbeországnak nevezi. Mikszáth a palócokról és tótokokról szóló történeteit két
novellagyűjteményben adta ki: Tót atyafiak (1881), és A jó palócok (1882). A két kötet egyes novelláit
összeköti, hogy szereplőik ismerik egymást, és egy-egy szereplő több novellában is felbukkan,
továbbá a szerkezeti felépítés is hasonló néhány novellában. Mikszáth hosszadalmas bevezetés után
távolról közelíti meg a témát, ami mindig valamilyen meglepetést hordoz magában. A Tót atyafiak
kötetben található Az a fekete folt című prózai alkotás.

A történet színhelyének, a mesei szépségű brezinai völgynek és a főszereplő, Olej Tamás részletesen
bemutatásával kezdődik a novella. A bonyodalmat Taláry Pál megjelenése okozza, aki Olej lányát,
Anikát akarja elcsábítani. A kibontakozásban a herceg három napig sűrűn látogatja a lányt, s a
negyedik napon beszél az apával: a brezinai birtokot ajánlja fel a lányért cserébe. Ezt Olej
elfogadja,de később önvád gyötri. A mű tetőpontját az képezi, hogy Olej úgy dönt, mindent feléget
maga mögött. : felgyújtja az aklot a nyájjal, majd elhagyja a vidéket. A történet zárlatában az
olvasható, hogy az akol helyén azóta nem nő a fű. A fekete folt ott marad, akárcsak a lelkén, hiszen
önmagunk elől nincs hova menekülni. A sejtelmes cím tehát a novella végén nyeri el jelentését. A
konkrét történés színhelye az örökkévalóságot, időtlenséget idézi fel.

A novella átmenetet képez a romantika és a realizmus között: a téma romantikus, a jellemábrázolás

még néha direkt, idealizáló, de az elbeszélői magatartás a realizmus irányába mutat. A mű a bűnt és
bűnhődést, annak lélektanát boncolgatja. (Lélektani novella)A romantika kedvelt témáját, a
természet és civilizáció ellentétét bontja ki, és a természetes erkölcs fölényét hirdeti, hiszen a mű
végére Olej a cinikus Taláry herceg fölé magasodik. A történet a folklórból átvett toposz: szegény
ember megkísértése a gazdagság által, a szegény lány elcsábítása. Míg a népmesékben győz a
szegény ember becsülete, addig Olej megkísértését Mikszáth a balladák tragikumával ruházza fel, s
emeli az egyszerű pásztort a morális tragédiák hősévé.

A bacsa történetén keresztül betekintést kapunk egy archaikus világba, melyben szinte megállt az
idő,a civilizációval csak hébe-hóba érintkezik. Olej kapcsolatban van a faluval, de annak értékrendje,
szokásai alig hatnak rá. Igazi rousseau-i vadember. Világában a gesztusok, a tettek üzenete a fontos.
Míg a civilizáció embere sokat beszél, Olej ritkán szól, inkább ösztöneit követi, mint a társadalmi
elvárásokat. Mikor nem sír felesége temetésén a falusiak megszólják. De nemcsak az emberek közötti
kommunikáció más a bacsa világában, hanem az emberi tudat egy ősi, mágikus világkép tükre. Pl.
Olej felesége halála után 16 évvel is hallja hangját a fák susogásában, Anika és Matyi ólomöntéssel
firtatják a jövőt. Az akol felgyújtása mint önbüntetés romantikus elem. Mikszáth jól érti ezt az
archaikus világot, de elfogultan ábrázolja, kihagyva belőle annak vad nyersességét. Anika Olejjel
szemben halványabban megrajzolt figura, akinek naivitását megrontja a civilizációból érkező herceg.
Taláry erkölcstelen ajánlatával megkísérti Olejt, ezáltal romba dönti világát, melyben hierarchikus
rendben válnak szét a társadalom szintjei: Isten – Taláry herceg – vármegye s csak utánuk következik
Olej. A szintek között nincsen átjárás, de a herceg átlépi a határt, és azzal, hogy birkákat ígér Anikáért
cserébe, megzavarja Olej világképét . Olej egy pillanatra meginog, majd felülkerekedik benne a
büszkeség erkölcsi tudatával összhangban, de már későn. Mikszáth a bacsa lelki tusáját a hős fizikai
leírásába, cselekedeteibe vetíti. A testi gyötrelmek már a bűnhődést, a lélek önbüntetését jelzik.
Erkölcsi válságát a szimbolikus tükör-jelenet fejezi ki. A tükörkép szétverése Olej lelkiismeret-
furdalását mutatja. Gondolatai ellenségeivé válnak, felesége hangja is szemrehányó, még a kosok
csengettyűi is vétkére emlékeztetik: „ Aklot cserélt .. becsületért! „Végül rituális lassúsággal és
szótlansággal végzi be sorsát, megsemmisíti bűne bérét és világgá fut. A befejezés váratlanul
legendává minősíti a történetet.

A novella narrátora hol író-elbeszélőként nyilvánul meg, hol pedig a bacsa környezetéből származó
mesemondóként. Hol realista módon kívülről szemléli hősét, hol falusi anekdotázó hangon szólal
meg. A narráció az élőbeszéd közvetlenségét utánozza, és a folklór általi ihletettség is tetten érhető.
A novella kezdő mondatai erősen líraiak, és a ritmikus szöveg a harmadik mondattól vált át prózára. A
mű zárlata is lírai: „Merre futott, mindenütt világos az erdő, mintha fényes nappal lett volna.” „ És a
brezinai völgy csendes azóta, kövér füvét nem tapossa sem ember, sem állat…”Az elbeszélői
magatartás és stílus tehát összetett. A szöveg legjellegzetesebb stíluseszköze a szabad-függőbeszéd,
mely jelzi az elbeszélő érzelmi azonosulását a hőssel, hiszen az ő szófordulatait, nézőpontját emeli be
az írói szövegbe. Pl. „Olej nem vett részt a háborúban, neki nem lehetett..” – ez idáig objektív
elbeszélői közlés,. „hanem azt beösmeri, hogy szép világ volt ...” – innentől szabad-függőbeszéd.

Mikszáthnak ez a korai alkotása mesterien szerkesztett, melynek hőse csak a természetben érzi jól
magát. Életformáját az állandóság jellemzi, értékrendje statikus és hierarchikus. A durva külső
érzékeny szívet takar. ( Petőfi hagyománya: a bacsa a juhok közé vágja a botját keserűségében, mert
nem fia, hanem lánya született.) Olej mint népi hős romantikus, szinte mesébe illő alakban jelenik
meg, de Olejt , a drámai hőst, a bűn és bűnhődés téma hordozóját már realista eszközökkel,
lélektanilag hiteles módon ábrázolja Mikszáth. A lelki történések tájba való kivetítése az Arany-
balladák egyik legfőbb poétikai eszköze, ezt honosítja meg Mikszáth a prózában. Összegzésként
elmondható, hogy a novella egy ősi, bukolikus világ összeomlását beszéli el, melyet a természetesség,
költészet és erkölcsi rend hat át.