Mikszáth Kálmán parasztábrázolása (1847-1910)

A Nógrád megyei Szklabonyán született 1847-ben, ma Szlovákiában található. Műveiben a szülőföld és

lakói nagy szerepet játszottak. Iskoláit a Felvidéken végzi. Pesten jogot tanul. Balassagyarmaton megyei
szolgálatban áll. Itt ismeri meg a megyei életet, és itt veszi feleségül főnökének a lányát Mauks Ilonát
titokban. Pestre költöznek, újságírással foglalkozik, de keresetéből nem tudja eltartani családját. Írásaira
ekkor még senki sem figyel fel. 1878-ban meghívják Szegedre az ellenzéki szegedi napló munkatársának.
Szeged fordulópont az életében megírja novelláit, amit Tóth atyafiak (4 novella) és a Jó palócok (15
novella) címen adta ki. Egyszerre népszerű író lesz, visszahívják Pestre, karrierje magasan ível felfelé. A
Kisfaludy Társaság tagja lesz, országgyűlési képviselőnek választják, majd a Tudományos Akadémia soraiba
is beválasszák. 1910-ben negyven éves jubileumát ünnepelték, országos ünnepségek keretében. Itt
azonban megfázik. Az ünnepet követő néhány nap alatt tüdőgyulladást kap és meghal.

Ő volt a magyar realizmus megteremtője. A realizmus a XIX. század közepén létrejövő stílusirányzat. A
társadalmi hátterét az adta, hogy az emberek kiábrándultak az őket körülvevő világból, a társadalomból, és
elkezdték bírálni. A romantika és a realizmus együttesen megnyilvánul műveiben. Olyan műveket hagyott
hátra, melyekben kiválóan ábrázolta korát: ez a monoton hatalom korszaka. Tisza Kálmán 15 évig tartó
miniszterelnöksége, felelőtlen politizálás és a gazdálkodás nyomta rá a bélyegét.
 Művészi nagyságát elsősorban nem a regényei adják (bár ezek is nagyon népszerűek és ismertek),
hanem a kisebb terjedelmű alkotásai: novella, karcolat, rajz, kisregény
 A realista művekből már hiányzik az eszményítés (mikor egy személyt vagy akár tárgyat szinte isteni
magaslatokba emelsz, túl a reális határokon), a pátosz (lelkesedés): Mikszáth több művében is
ütközteti az eszményeket a valósággal
 Éles megfigyelőképességgel rendelkezett, és illúziók nélkül ábrázolta a 19. század végének magyar
társadalmát
 Szülőföldjének patriarkális világát bensőségesen ábrázolta (Szlabonyán született), az egyszerű,
falusi embereket főhőssé emeli
 Mikszáth volt a dzsentri első erőteljes bírálója
 A Monarchia értékválságos világának leírásába hol rokonszenv, olykor humor, máskor irónia vegyül
 Stílusára az élőbeszéd fordulatai jellemzőek, és a szubjektív előadásmód
Mikszáth 3 réteggel foglalkozik:
1. Felvidéki parasztság
Gyermekkori élményeinek hatására egyfajta romantikus bájjal fordul feléjük. Mikszáth parasztjait
nem érintette a társadalom szennye, mentesek a civilizáció kártékony hatásaitól. Parasztjait
ravasznak, hamiskásnak jeleníti meg, akiknek ugyanakkor alapvető erkölcsi értékeik nem koptak el:
nem hazudnak, őszinte érzelmekkel bírnak stb.
2. Kisvárosi polgárság
Hiányzik a valódi eszmeiség.
3. Dzsentrik
Az 1880-as ’90-es években az író figyelme kora társadalmi problémáira irányul: főként a nemesség
dzsentrivé válása, vagyoni és erkölcsi hanyatlása foglalkoztatja. (Birtokát elvesztett, elszegényedett
nemesek, akik kénytelenek állami hivatalt vállalni, bohém figurák.) A dzsentrik az államból
élősködnek, a múlt látszatát akarják fenntartani. Mikszáth lerántja róluk a leplet, burkoltan
kártékonyságukra hívja fel a figyelmet.
A korabeli dzsentrinek két jellegzetes típusát ábrázolta:
I. Az a dzsentri, aki nem tudja, vagy nem akarja tudomásul venni az idő múlását, és vagyona
nélkül is ragaszkodik a régi életformához és értékrendhez (pl. a Beszterce ostroma főhőse)
II. Az a dzsentri, aki erkölcsileg züllött, kártékony, csaló szélhámos, másokon élősködik, mert
semmiféle hasznos munkára nem hajlandó, gyakran érdekházassággal próbál javítani anyagi
helyzetén. (pl. a Noszty fiú esete Tóth Marival c. regény főszereplője, Noszty Feri)
A Tót atyafiak és A jó palócok novelláskötet jellemzése
 Írói pályáját Jókai modorában írt elbeszélésekkel kezdte  sikertelenség, kudarc, nehéz
életkörülmények (még feleségétől, Mauks Ilonától is elvált, mert nem tudta eltartani a családot)
 1881. A Tót atyafiak novelláskötet megjelenése, majd 1882-ben A jó palócok kötet látott
napvilágot írói és anyagi elismerés, siker, népszerűség (újból feleségül vette Mauks Ilonát)
 Tót atyafiak: négy hosszabb novellát tartalmaz: hősei a világtól elzárt magányosok, hegyek között,
a civilizációtól távol élő emberek, szorosan kötődnek a természethez, jobban mint az emberi
társadalomhoz: különc emberek (Olej Tamás, Lapaj Istók, Jasztrab György)
o AZ ARANY-KISASSZONY, AZ A FEKETE FOLT, LAPAJ, A HÍRES DUDÁS, JASZTRABÉK PUSZTULÁSA
 A jó palócok: tizenöt rövid novellából áll: hősei palóc parasztemberek: közlékenyebbek,
beszédesebbek, mint a nagy hegyek lakói, közösségben ének Nógrád megye szomszédos falvaiban:
Bodokon, Majornokon, Bágyon.
O A NÉHAI BÁRÁNY, BEDE ANNA TARTOZÁSA, PÉRI LÁNYOK SZÉP HAJÁRÓL, A KIS CSIZMÁK,
TÍMÁR ZSÓFI ÖZVEGYSÉGE, AZ A POGÁNY FILCSIK, A BÁGYI CSODA, SZŰCS PALI SZERENCSÉJE,
GALANDÁNÉ ASSZONYOM, A GÓZONI SZŰZ MÁRIA, KÉT MAJOR REGÉNYE, A "KIRÁLYNÉ
SZOKNYÁJA", SZEGÉNY GÉLYI JÁNOS LOVAI, A GYEREKEK, HOVA LETT GÁL MAGDA?
 Mindét mű novelláira jellemző, hogy még találhatók a művekben romantikus vonások (túlzások,
eszményítés, váratlan fordulatok), de Mikszáth a paraszti élet felé fordult, és ezáltal el is távolodott
a Jókai-féle romantikától
 Mikszáth novelláiban a tót és palóc kisemberek a középpontba kerülnek, főhőssé nőnek
 Az író felfedezi, hogy ezek a durvának, faragatlannak vélt emberek is mély lelki életet élnek is
hallgatag mogorvaságuk mögött emberi jóság lappang
 Erkölcsi tisztaságuk, romlatlanságuk uraik fölé emelik őket
 Főszereplő még a novellákban a természet: a táj él, társalog az emberekkel, a falusiak meghitt
bizalmasa
 Az ember és a természet idilli összhangja még töretlen ennek megnyilvánulása a
megszemélyesítés
 A legtöbb történet mégsem pusztán falusi idill: egy-egy tragédia, kettétört emberi sors is ott rejlik
írásai mélyén
 Mikszáth művei még nem érintik a falu társadalmi problémáit, a parasztság rétegződését, az ebből
fakadó ellentéteket és nyomorúságot: hősei nem lázadók, hanem békések
 Mikszáth előadásmódja nem kívülálló, nem személytelen, hanem természetes, közvetlen, népi
mesemondói stílus
 Stílusa közvetlen. Úgy mondja el a történetet, mintha baráti társaságban mesélne. Kérdő, felkiáltó
mondatok, népnyelvi fordulatok szólások, váratlan keserű mondatok. Nála is még az anekdota is
fontos szerepet kap.
 Többnyire E/3. személyben ír. Kívülállóként írja le az eseményeket. De mindig lehet tudni a
műveiből, hogy ki az, akivel szimpatizál.
Az a fekete folt

Ennek a meghatóan szép, tanulságos novellának mondandója volt akkor is, megírása idején, s még most is.
Nem is csupán a történet kiemelkedő, sőt, az talán másodlagos a művészien használt nyelvezett mögött.
Meglepően hosszú bevezetés után elgondolkodtató a bonyodalom, s a befejezés nyitva marad, mint a
főszereplő sorsa is. Az olvasóra van bízva a történet továbbgondolása. Mikszáth Kálmán nem ebben az egy
novellában él ezzel az eszközzel.

 Téma: Olej Tamásnak, a brezinai bacsának a története

 Helyszín: egy völgyben játszódik a cselekmény (zárt világ). A helyszín megjelenítése az idillt erősíti: kis
ház, gyönyörű vidék, a természet szépsége lenyűgöző: elzártság (a falu távol van): a harmónia, a béke
világa ez
 Cím: népballadából vett félsor, ami nem csak a történet befejezésére, hanem a lélek fekete foltjára is
utal egyben.
 Szereplői: A főszereplő a brezinai bacsa, Olej Tamás. A bacsa szó igazából számadó juhászt jelent. A
többi szereplő, aki előfordul az életében, az a lánya-Anika, és a bojtár-Matyi, meg a juhok. Esetleg
még a juhászkutya-Merkuj, kinek még némi szerepe akad egy eltévedt bárány nyájhoz való
visszaterelésében.
∙ Hármójuk egymáshoz való viszonya is idilli, harmonikusan élnek ebben a világban
∙ A természettel meghitt kapcsolatban állnak, a világ többi részéről semmit nem tudnak
∙ A főszereplő Olej Tamás, akiről a hosszú bevezetésben mindent megtudunk (látszólag):
magányos, hallgatag, emberektől elszokott, a falu közösségének szemében érzéketlen,
szívtelen ember (a felesége temetésén nem sírt) ↔ ezzel a véleménnyel szembenáll az a tény,
hogy a bacsa még 16 év után is hallja a felesége hangját a lombok susogásában az emléke
nem fakult meg
∙ Mikszáth mesteri nyelvhasználattal adja vissza a bacsa világát. Olej Tamás egyszerű, mégis
súlyos gondolatai szinte kézzelfoghatóvá válnak. Az emberektől távol élő, kemény, kérges
lelkűnek tűnő ember jellemrajza úgy tárul elénk, hogy szinte belelátunk a gondolataiba. Ezzel
éri el Mikszáth, hogy ez a durva, mord paraszt szívünknek kedves szereplővé válik.
∙ Az író részletesen feltárja Olej Tamás lelki életének bonyolult mélységeit
∙ Az író a bacsa belső világának összetettségére világít rá a cselekmény kapcsán: lányát, Anikát az
ifjú Taláry Pál herceg el akarja csábítani, de az apa határozottan ellenáll a herceg kívánságának
mindaddig, amíg az egész brezinai alkot ajánlja fel a lányért cserébe iszonyú küzdelem dúl
Olej Tamás lelkében, a mesebeli gazdagság kísértése és a kíméletlen önvád között
∙ Egy meggondolatlan, gyenge pillanatában enged a csábításnak bűntudat, mardosó önvád,
hogy kincsért eladta gyermekét
∙ A lánya szökése után nem tud megbékélni önmagával, ítéletet hoz maga fölött: felgyújtja az
aklot a nyájjal együtt, ő pedig elbujdosik
∙ A bűn megjelenése az idill és a harmónia felbomlását okozzaaz elszigetelt, egykor
harmonikus világ elpusztul részben a „kinti világ” erkölcstelensége (az ifjú kéjsóvár ferceg
ajánlata) miatt, részben a zárt világban élők gyengesége, naivitása miatt
∙ A tűz motívuma: a vezeklést, a megtisztulást, az erkölcsi igényességet jelenti: Olej Tamás nem
tud becstelen módon élni, ezért pusztítja el az aklot: önmagát vádolja és meg is bünteti a lánya
sorsa miatt
 ∙ A cím jelentése így lesz többértelmű: mutatja valaminek a pusztulását is, de jelenti a
lelkiismeret nyomát is: az ember lelki, erkölcsi tisztaságán esett foltot
 Irodalmi párhuzam: a megtisztító tűz motívuma megoldásként és szimbólumként jelenik meg
Móricz Zsigmond több művében is (Árvácska)
 Nagyon szembetűnő, hogy az írott szöveg utánozza a beszélt nyelvet. Emiatt találhatóak benne
gyakran a három ponttal befejezett mondatok, s maga a mondatok sorrendisége, hangulata szinte
hallatja velünk, amit mondanak.
 Szerkezet:
∙ Bevezetés: hosszadalmas, célja a késleltetés, megismerjük a körülményeket és a szereplőket
∙ Bonyodalom: ott kezdődik, hogy a fiatal herceg, Taláry Pál vadászat közben megismerkedik
a fiatal, ártatlan, s ehhez mérten tapasztalatlan Anikával.
∙ A kibontakozásban a herceg estére, vacsorára visszatér, mikor is kiderül a szándéka, s
Anikához való vonzódása.
∙ A mű tetőpontjában Olej Tamás Matyival üzen a hercegnek, hogy ajánlata érvénytelen,
ámde már késő, Anika eltűntéről csak friss keréknyomok árulkodnak.
∙ A megoldás tragikus, Olej Tamás önmagán hajtva végre büntetését, felgyújtja az akolt, és
eltűnik az erdőben. Lelke megtisztul.

A mű felveti bennünk az erkölcsiség kérdését. Bár nem feltétlen azonosulunk egy hegyvidéki paraszt
körülményeivel, az ember ábrázolása nagyon is élő, s nem kötődik megírásának korához. A lelki folyamatok
állandóak, csak a kor és a társadalom változik.
A lányát féltő apa, a felelősség-tudat súlyától terhelt, lelkiismeret-furdalástól szenvedő ember bizony
kortalan kép. Mi is kerülhetünk bizony olyan helyzetbe, aminek végén rossz döntésünkre talán örökre
megmaradó fekete folt nyom bélyeget.

Jellemek
Olej jelleme:
 Szilárd, egyenes jellem
 Bensőséges szálak fűzik a természethez, a nyájához
 Munkáját igényesség jellemzi, törvénytisztelő, istenhívő
 Hallgatag, szófukar, távol él a társadalomtól
 Elítéli a pletykaéhes falusiakat
 Látszólagos érzéketlensége mögött bonyolult, mély lélek rejtőzik
 Ő is esendő ember, egy megmagyarázhatatlan pillanatban enged a csábításnak: vívódik, hogy
elcserélje-e lányát az akolért
 Végül önmaga ítélkezik saját sorsáról
 Békességben él három urával: Istennel, a talári herceggel és a tekintetes vármegyével
 Ezt az idillt a talári herceg megjelenése bontja meg

Anika jelleme:
 Szegény, gyönyörű, 16 éves, naiv
 A herceg csupán nagyúri szeretőnek akarja megszerezni (ez a tény az apa számára már az első
perctől kezdve nyilvánvaló)
A Talári herceg jelleme:
 Romantikus jellem, gazdag
 Erkölcstelen
 Nem szavahihető
Bede Anna tartozása
 A jó palócok kötetben található novella.
 Téma: Bede Erzsi át akarja vállalni halott testvérének büntetését
 Cím: Egy olyan nőre utal, aki meg sem jelenik a történetben, csak említés esik róla.
 A novella története Bede Erzsiről szól, amint a bírákkal beszélget.
 A cselekmény rövid a tartalomhoz képest. Mindössze annyit ír le, hogy Bede Erzsi elmegy a
bírákhoz, azok jóváhagyják a büntetést, amit a testvérére szabtak ki, és el akarják vitetni. Ekkor
mondja el, hogy ő nem Anna, csak ő jött el letölteni a kiszabott büntetést, mivel a testvére egy hete
meghalt. A bíráknak megesik rajta a szíve, és azt hazudják neki, hogy rossz levelet kézbesítettek.
 Szerkezete:
∙ Előkészítés: rövid, megtudjuk a helyszínt, tárgyalóterem, hideg tél van, fáradt bírók
∙ Bonyodalom: Bede Erzsi megjelenik, azt hisszük ő Anna, de sem az olvasó sem a bírák ezt
nem tudják, hogy ő csak a húga.
∙ Kibontakozás: a bírák és a lány beszélgetése
∙ Tetőpont: Kiderül, hogy ő nem Anna.
∙ Megoldás: a bírák hazaküldik Erzsit, egy kegyes hazugsággal, miszerint Anna ártatlan volt.
∙ Az elbeszélő kívülről látja az eseményeket, E/3 személyben mesél. Realista jellegzetességek
figyelhetőek meg, hiszen részletesen leírja a termet, ahol a bírák tartózkodnak, utal az időjárásra,
habár a történetet a négy fal közé szorítja, sőt zsugorítja ezt a teret: "a köd nekinehezedett az
idomtalan épületnek, s szinte összébb szorítá annak falait".
∙ A terem nyirkos, egy kályhával fűtött. Odakint tél van, jégvirág van az ablakon, Részletesen leírja a
teremben lévő illatokat, ami nem hatnak túlságosan kellemesen, inkább egyfajta bűzt érez az
olvasó."...nehéz, fojtott levegő volt, ködmön- és pálinkaszag, ".
∙ Erzsi megjelenésével a terem szorítása enyhül, majd mikor elmeséli a történetét szinte teljesen
feloldódik.
∙ A mű cselekménye és hossza is rövid, viszont eléggé érzékelteti a bírák és az elnök érzéseit, képi
elemekkel. Történhetne bármikor, de a kályha, a ködmön valószínűsíthető ott volta, a pálinka, a
király és az országbíró képe a falon, és a lány öltözete a 19. század végére utalnak.
∙ A két főszereplő Bede Erzsi, és a bírák elnöke, akinek még a nevét sem tudjuk meg. A címben
szereplő Bede Anna a cselekmény előtt Körülbelül egy héttel meghalt, neki viszont a szerelme nevét
is megismerjük, aki miatt bűnbe esett, orgazdaság vétségével.
∙ Mondanivalója: tisztesség, becsület, önfeláldozás, testvériség és szeretet. A mű azt mutatja be,
hogyan lehet néha eltekinteni a szigorú szabályoktól a fentebb való embereknek azért, hogy
segíthessenek az egyszerűbb, néha butább, és valamely okból elesettebb embereken.

Erzsi jelleme
Bede Erzsi egy feltűnően szép lány, akit anyja küldött el, hogy letöltse testvére helyett a büntetést, s ebből
látszik, mennyire őszinte, becsületes. Félénk, csöndes, szerény lány, elpirul, mikor felolvassák a végzést, és
alig mer arról szólni, hogy ő nem is Bede Anna. Furcsa tulajdonsága, hogy az elején, mintha direkt ejtené le
a kapcsot, és a végén próbálja győzködni a bírákat: tudta, hogy testvére mit tett, mégis azt mondja,
gondoltak az ártatlanságára. A bírák naivnak és butának tartják, pedig lehet, hogy nem az, csak nem ismeri
a törvényt.
Az elnök jelleme

Az elnök a mű elején a megszokott hideg, másokkal közömbös, kissé mogorva képét mutatja, a végére
azonban, ahogy a terem, úgy ő is feloldódik, megenyhül a lánnyal szemben, kedves lesz hozzá, sőt meg is
öleli. Egy sárga kendővel törölgeti állandóan izzadó homlokát, az elején csak kicsit izzad, nyugodt, talán
fáradt. A lány megérkezésekor ugyanolyan közömbös, viszont mikor az azt mondja, hogy "a törvény
törvény" egyszer csak mintha szédülne, zavarossá válik előtte a kép. Kapkodja a fejét, szétnéz a szobában,
és ettől felélénkül. A három szó azonban folyamatosan visszhangzik fejében, próbálja másra terelni a
figyelmét (kályha, időjárás), ám azok is midig csak azt zúgják fülébe: "a törvény törvény". A mesélő
kegyetlennek írja le, mikor a lány szépségét és ártatlan tekintetét figyelembe nem véve "helyeslést bólint a
túlvilági hangnak". Meglepődik viszont, és ekkor kezd enyhülni a szíve, amikor a lány elmondja, hogy ki is ő,
és miért is van ott. Előre tör benne a jóság, az igazsághoz való hűség a törvénnyel szemben. Nem rest
hazudni a lánynak, hiszen teljesen "elérzékenyül", mikor meghallja a lány hangját, hogy mennyire örül
annak, hogy nem kell börtönbe mennie.
A bírák és a jegyző a mellékszereplők. Szerepük nagyon eltörpül. A mű elején a hangulat bemutatása a
szerepük, a mű során pedig az, hogy ez a hangulat hogyan változik, oldódik.