A tömegkommunikáció hatása a nyelvre, gondolkodásra

A tömegkommunikáció, azaz a média, mint a nevében is benne van, egy olyan közlésfolyamat, amely
nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg, valamilyen technikai eszköz segítségével adja
át. Ilyen eszköz a tévé, a rádió, az internet és a sajtó.
Itt egyirányú, közvetett kommunikációról beszélhetünk. Te figyelsz, hallgatsz, azaz befogadod az információt.
A tömeg szónak azonban itt kettős értelme van. Egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a formája
tömegekhez juttat el üzeneteket. Másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek, napjaink fogyasztási
cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegűek.
Jellemzői:
 Nincs azonnali visszajelzés a címzettől. (Csupán a nézettség. Ezért készítenek a különböző csatornák
nézettségi statisztikát.)
 Nem konkrét személyhez szól, hanem egy tömeghez, ezért személytelenné válik a kommunikáció.
 A címzett és a feladó közé beékelődik a kommunikátor (újságíró, riporter), akinek látásmódja,
felkészültsége manipulálhatja a címzettet: olvasó, néző.
 A valóságnak csak a szelektált változata jut el a címzetthez.
 A műsorok passzív nézése nem ösztönöz gondolkodásra, így leszoktat a gondolkodásról.
 Egy-egy műsor kedvéért elhanyagoljuk a kommunikáció hagyományos formáit. (Beszélgetés, játék).
 Az olvasásra nem fordítunk időt, hiszen készen kapunk filmeket.
 A fantáziánk beszűkül.
 Hamis trendeket, illúziókat, értékrendet épít be a gondolkodásunkba.
 Így elveszíthetjük reális kapcsolatunkat a valósággal.
Tömegkommunikáció fajtái:
 írott (újságok, könyvek)
 vizuális: a képi megoldásokra hagyatkoznak (plakátok, képeslapok)
 auditív: hangi csatornát használ (rádió)
 audiovizuális: egyszerre érvényesül a hang és a kép (TV, internet)
A tömegkommunikáció haszna:
 Szelektív nézés, olvasás esetén ismereteket közvetít, a művelődés eszköze lehet.
 Naprakész információkhoz juthatunk (hírek, a világ eseményei, időjárás).
 Kvízjátékokkal, kulturális műsorokkal gazdagíthatjuk tudásunkat, ismeretanyagunkat.
 Kinyílhat előttünk a világ. Távoli tájakat, embereket, kultúrákat ismerhetünk meg.
 Segít egyéni céljaink kitűzésében, értékrendünk kialakításában, más népek, a „másság” elfogadásában.
 Ösztönöz a látott negatív példák megvitatására, így a másokkal való élő kommunikációra.
 Ösztönöz a véleményünk melletti határozott kiállásra, alapos indoklásra.
A tömegkommunikáció hatása a nyelvre:
 leegyszerűsítetté válnak közléseink (a média is tömör, mert így hatásos)
 a mai generáció nem csak az információt, hanem a nyelvi magatartásmintáit is a médiából szerzi:
névadás (szappanoperákból pl. Húlió, Fernando), köszönési formák (csácsumicsá), igénytelen és durva
szókincsréteg (vazeg)
 gyakran magyartalan szavak használata (idegen/angol szavak) pl. lájkol
 stílustalanság
 humorizáló hatás (gyakran írásban és szóbeliségben is megjelenik)
 gyakran olvashatunk olyan tartalmakat is, melyek mindenféle helyesírási szabályt elkerülnek, ezáltal
romolhat helyesírásunk
 az internetes oldalak nevét ékezet nélkül kell megadni, mely kezdetben még furcsa volt a
magyaroknak, ám mára már megszokottá vált
 az élőbeszédben elfogadható lazább szerkesztésmód népszerűvé vált az írott szövegekben is (chat,
SMS)
A tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra:
 az írott nyelv elvontabbá tette a gondolkodást
 nincs idő elmélyülni, gondolkodni, mert mindig újabb érdeklődést kelt fel
 túl felületes, nem mutat be semmit sem alaposan
 hősöket és életcélokat teremt
 meghatározza, hogy hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól
 életvezetési mintákat mutat
 összemosódhat a valóság és az álomvilág
 torz kép jelenhet meg előttünk a külsőnkről, életünkről, világunkról (Instagram lányok)
 ma már sok ember életében nagyobb szerepet tölt be, mint a család, iskola
 öltözködési, étkezési divatokat indít
 vásárlásra és fogyasztásra ösztönöz
 összemossa a lényegest a lényegtelennel, a tényt a véleménnyel
Reklám hatása:
 lehet pozitív és negatív is
 informálhat, de elferdítheti a valóságot is
 mérik a nézettséget, és ez befolyásolja a műsor összeállítását
 szelektálhatunk, válogathatunk a műsorok között
A MÉDIA TEHÁT LEHET IGÉNYTELEN SZÓRAKOZÁS FORRÁSA, UGYANAKKOR FONTOS SZEREPET TÖLTHET BE A
KULTURÁLIS ÉRTÉKEK MEGTEREMTÉSÉBEN, ÉS MEGŐRZÉSÉBEN. RAJTUNK ÁLL, HOGY MIT VÁLASZTUNK!