A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, hangkapcsolódási törvények

A hang és a betű:
Minden nyelv hangrendszere meghatározott számú hangból áll. A hang a beszéd legkisebb,
tovább már nem bontható eleme; önálló jelentése nincs. A hang írott vagy nyomtatott képe
a betű.
A mai magyar nyelvben 39 beszédhangot - 14 magán- és 25 mássalhangzót - különböztetünk
meg. A 39 hangot 40 betűvel jelöljük. A j hang jelölésére két betűt is használunk: j-t és ly-t.

A magyar nyelv hangjainak két nagy csoportja:

1. A magánhangzók: képzésükkor a hangszalagokat megrezegtető levegő akadály nélkül

távozik a szájüregből. Tiszta zenei hang, zönge keletkezik.
A magánhangzók csoportosítása:
- rövidek vagy hosszúak kiejtésük időtartama alapján
- magasak vagy mélyek (magas e, é, i, í, ö, ő, ü, ű, mély a, á, o, ó, u, ú)
- ajakkerekítéses (a, o, ö, u, ü) vagy ajakréses (á, e, é, i) ajakműködéstől függően
A szavakban a magánhangzóknak szótagalkotó erejük van.

2. A mássalhangzók: képzésükkor a levegő akadályba ütközik a szájüregben, és az akadály

leküzdése közben zörej keletkezik. Ha a hangszalagok rezegnek,
akkor zöngés mássalhangzó jön létre; ha nyugalmi, rezgés nélküli állapotban
vannak, zöngétlen mássalhangzó keletkezik.
Zöngések: b, d, g, dz, dzs, gy, v, z, zs, m, n, ny, l, r, j

Zöngétlenek: p, t, k, c, cs, ty, f, sz, s, h Kiejtésük időtartama szerint lehetnek rövidek,

illetve hosszúak.

A magánhangzók egymásra hatásának törvényszerűségei:

A hangrend
A magyar szavakban előforduló magas és mély magánhangzók szabályos elrendezését
hangrendnek nevezzük. A hangrend a finnugor nyelvek jellemző sajátossága. Az eredeti és
egyszerű szavainkban magas (férfi, feleség, lélek) vagy mély (homlok,anya,magyar)
hangrendű szavak fordulnak elő. Ha a magas és mély magánhangzót is tartalmaz egy
szó: vegyes hangrendűnek nevezzük (tinta, kréta, kávé). A hangrend törvénye az összetett
szavakra nem vonatkozik (színház, munkagép, gépgyár).

Illeszkedés
A magyar nyelvben egy-, két- és háromalakú toldalékok is vannak. A kétalakú toldalékok
egyike magas, másika mély hangrendű (-tól/-től). Szabály:

magas hr. szó -> magas hr. toldalék

mély és vegyes hr. szó -> mély hr. toldalék

A háromalakú toldalékok harmadik alakja ö/ő hangot tartalmaz (-hoz/-hez/-höz). Szabály: az

ö/ő-s alak olyan szavakhoz járul, amelyek utolsó szótagjában ö, ő, ü, ű hang van (pl. tűzhöz).
A mássalhangzók egymásra hatásának törvényszerűségei:
A hasonulás
Hasonulásról beszélünk, ha egy szóban az egymás melletti mássalhangzók közül az egyiknek
a kiejtése a másik hatására megváltozik, a másikhoz hasonló lesz, hozzá hasonul.

Részleges hasonulás: ha a két szomszédos mássalhangzó közül az egyik csupán egy eltérő
vonásban, tehát csak részben (részlegesen) lesz hasonló a másikhoz.
1. zöngésség szerint hasonul: ha egy zöngés és egy zöngétlen hang kerül egymás mellé, az
első megváltozik, pl. vasban (s+b) -> vazsban, ezt (z+t) -> eszt
2. Képzés helye szerint változik: n hang után p, b következik -> a n helyett m-t ejtünk,
vagy n után gy -> n helyett ny (színpad, rongy)

Teljes hasonulás esete áll fenn, ha az egymás mellé kerülő mássalhangzók egyike teljesen
hasonló lesz a másikhoz, azonossá válik a másikkal. Ebben az esetben a két hang helyett csak
egy hosszú hangot képezünk.
- Írásban jelölt: naggyá, végezzünk, ebben, akkora
- Írásban jelöletlen: anyja, beszélj, egészség

Az összeolvadás: Ha két különböző képzésű szomszédos hang az ejtésben egy harmadik

hanggá egyesül, összeolvadásról beszélünk; az összeolvadást írásban általában nem jelöljük.
pl.: barátság  t+s ejtése: ccs
    adsz  d+sz  ejtése: cc

Hangkivetés: Ha a szó belsejében kettőnél több mássalhangzó torlódik össze, a hangcsoport

középső tagja az ejtésben kiesik. Néha írásban is jelöljük a hangkivetést, például a bólingat
és a tekinget szó írásban a kiejtés elve érvényesül.
pl: Írásban: mondta n+d+t Ejtésben: n+t

Rövidülés: olyan hangtani törvény, amelynek értelmében a rövid mássalhangzó

szomszédságában levő hosszú mássalhangzót is röviden ejtjük.
pl.: írásban: jobbra bb+r ejtésben: jobra b+r
pl.: írásban: lánccal n+cc ejtésben láncal n+c
Feladat
1.Állapítsa meg, milyen mássalhangzótörvények érvényesülnek az alábbi szavakban!
Elhatározta, hogy meglepi valamivel, de hallgatott, s csak arra várt, hogy mindnyájan
elmenjenek.
részleges hasonulás: elmenjenek rövidülés: arra
teljes hasonulás:hallgatott kiesés: mindnyájan
összeolvadás: elhatározta
2.Keresd meg a következő szavak rokon értelmű megfelelőit!
butácska (csak a-val): agyatlan sínpár (csak á-val): vágány
áramlik (csak ö-vel): özönlik lézeng (csak e-vel): megy
kócos (csak o-val): bozontos kérlel (csak ö-vel): könyörög
3.Egészítsd ki a mondatokat az odaillő szóval!
Ha azt akarod, hogy a kúra működjön, ne feküdjél le.! .
Ne törd a ……………. ,helyette inkább a tehenet ……………………………..!
4.Foglald mondatba a következő szópárokat!
hurok:
húrok:
tör: Tőrrel tör rá a merénylő
tőr:
elöl: Előle menekül mindenki elött
elől:
5.Csoportosítsd a szavakat hangrend szerint!
ezüst: magas felhő: magas
cipő: magas árnyék: vegyes
légi: magas messze: magas
függöny: magas elalszik: vegyes
ágya: mély csurog: mély
lámpa: mély lámpafény: vegyes
6.Illessz val/vel ragot a következő szavakhoz!
Moliere: Molier-el Arany: Arany-al
Madách: Madách-al Kodály: Kodály-al
Shakespeare: Shakespeare-el Bartók: Bartók-al
Mariann: Mariann-al Babits: Babits-al
Végh: Végh-el Papp: Papp-al
7.Keress az alábbi szövegben példákat mássalhangzó-törvényekre!
„Mindig mindent adjál oda hazádnak. A világnak nincsen semmiféle értelme számodra hazád
nélkül. Ne várj jót a hazától, s ne panaszkodj, ha megbántanak a haza nevében. Mindez
érdektelen. Egyáltalán, semmit ne várj hazádtól. Csak adjál azt, ami a legjobb életedben. Ez a
legfelsőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri.”
adjál - összeolvadás
panaszkodj - összeolvadás
egyáltalán- teljes hasonulás