Jókai Mór:

A tengerszem tündére
Készítette: Cserős Borbála
 Szempontok
01. 02. 03.
Mese, tündérek Irodalmi Átváltozások
párhuzamok

04. 05. 06.

Mítosz, lokális Példázat Kérdéseink
identitás
01.
Mese
„a zöld vízikirály térdig érő zöld szakállal, gyékény
tutajon kievezett a zöld patakra aranyhajú
leányaival, apró-cseprő tündérkéivel, s egész hosszú
délutánokon át eljátszadoztak a meleg napfényben,
a kis hüvelyknyi tündérkék hintáztak a falevélen”
Feladat: Mi a mesék eredeti funkciója?
Mire adhatnak magyarázatot?

Gyűjtsétek össze a mesei elemeket a

szövegből!
 A Szent Anna-tó melletti kápolna harangja
A Szent Anna-tó melletti kápolna harangjának legendáját népmesék is őrzik,
Benedek Elek gyűjteményében is olvasható egy változatuk.
A legendák és mesék az ősi természeti és az emberi világ konfliktusát dolgozzák
fel, egyben eredettörténetként a Szent Anna-tó környékének titokzatos
néptelenségét is magyarázzák.
Jókai megőrizte az eredeti szereplőket, az eredetmagyarázatot, de a cselekményt
kibővítette a magyar népmesékre is jellemző mesei hármassággal.

A tankönyvi szöveg alapján

Feladat: Keresd a mesei hármasságot a szövegben!

 Mesei elemek
helyszínek
idő szereplők, mesei szerepek
csodás elemek
kereszténységhez köthető elemek
pogány elemek
állatszimbolika
számok további mesei motívumok
próbatételek
 Tündérek a szövegben
Feladat: Vizsgáljátok meg a szöveg tündéralakjait!
Milyen szinonimákkal nevezi meg az elbeszélő a tündéreket a szövegben?
Minden érthető velük kapcsolatban? Mi okozhat problémát?
Gyűjtsétek össze a számotokra érthető, támogatandó tetteiket!
Mely tetteik irányulnak az ember ellen? Indokolhatóak ezek a tettek? Ha igen, miért? Ha
nem, miért nem?
Mitől lesz különleges a legkisebb tündérlány és a fia? Mutasd be az ő alakjukat és
szerepüket!
 Tündérek – néphit, folklór
● „A mesékben összemosódik a boszorkányok és a tündérek alakja.”
● „A népmesék tündérei nem azonosak a néphit tündéreivel. De a
mesebeli tündérek is éppúgy több arcúak, miként hagyománybéli
társaik.”
● „Népmeséinkben egyetlen istennőszerű alak található: Tündér Ilona,
akit Boldogasszony mesei megfelelőjének tekinthetünk. Tündér Ilona
leggyakrabban madár – mégpedig hattyú – képében jelenik meg. Ő az,
aki hálószobájában vagy udvarán őrzi az élet és a halál vizét, kertjében
az ifjító, gyógyító almát vagy egyéb gyümölcsöt. Tündér Ilonáért el kell
menni Tündérországba, ami szintén valahol a levegőben – legalábbis
felhők vagy köd takarta helyen, elérhetetlen messzeségben –
található.”
 Tündérek – néphit, folklór
● „Az európai mesekincsben a Grimm-mesék tündérei a
legveszedelmesebb tündérek. Ők nem szerelmet ébresztő alakok,
hanem gyerek- vagy férfirabló gonosz lények.”
● „A német mesék tündérei egyébként sokkal fenyegetőbbek,
titokzatosabbak, lidércesebbek és veszélyesebbek a magyar mesebeli
tündéreknél, akik viszont nem oly sokfélék, mint angol tündértársaik, s
nem annyira humorosak és józanok, mint a franciák.”
 Tündérek – néphit, folklór vs. Jókai
● „Berze Nagy János felveszi mesekatalógusába a lélekrabló tündér típusát,
de csak külföldi párhuzamok alapján tud bemutatni olyan tündéralakokat
– például a barna tündért, a fekete tó tündéreit –, akik alvás közben
kiveszik az emberből a lelkét, vagy elrabolják a szemét. A magyar
mesékben nem tündér rabolja el a lelket vagy a szemet, hanem a
sárkány vagy a boszorkány.” → Jókainál?
● „A magyar tündérmesékre általában jellemző, hogy egy mesén belül a
tündérek nem változtatják szerepeiket. Nem kényük-kedvük szerint
lesznek hol jók, hol pedig gonoszak, hanem attól függően, hogy a hős
miként bánik velük. A magyar népmesék tündérei nem rossz
szándékúak; a gonosz, a hős életére törő vagy a hős vesztét okozó női
alakokat a magyar mesék egyértelműen boszorkánynak nevezik. Az
ártó tündérek sem igazán ártóak.” → Jókainál?
 Tündérek – néphit, folklór vs. Jókai

● „A magyar hiedelemvilág ártó tündéralakjai – a vízi, lápi és tűztündérek

– nem kerültek bele a mesékbe, inkább a mondákban vagy a mesék
boszorkányalakjaiban éltek tovább, majd pedig a műmesékben
születtek újjá, mégpedig szintén ambivalens alakban.”

Idézetek forrása: http://www.okotaj.hu/szamok/39-40/ot39-14.htm

 Tündérek a szövegben - szerkezet

Tündérek a szöveg elején A harang és a tündérharag

A vízi király és lányai A bonyodalom, próbák

A legkisebb tündérlány és fia Tündérek a szöveg végén

szerelem, harmónia, aszály, megoldás? Keretes szerkezet?
Visszarendeződés?
02.
Irodalmi
párhuzamok
 Lehetséges irodalmi párhuzamok
Akhilleusz, bikává változás, A szerelem mindent legyőz
Odüsszeusz? A csábító tündérek

Goethe: Csongor és
görög
Tündérkirály Tünde

Feladat: Melyik párhuzamokat érzed relevánsnak? Indokolj!

 03.
Átváltozások
Feladat: Gyűjtsd össze a szövegben megjelenő átváltozásokat!
 Átváltozások

Tündérkirály és két Oláh gulyáslegény Meghaltak lelkei

lánya Nagy fekete bika Hattyúk* (lásd a Szent
Anna-tó eredetmondáját a 20-
Varangy, süllő 21. dián)

Legkisebb tündérlány A vízi világ A természet, a

Kétszeri átváltozás?
Emberalak – halandó?
szörnyei környezet?
 04.
Mítosz, lokális
identitás, legendaképzés
 A Szent Anna-tó legendája (wikipedia) – csak érdekesség!
A tó keletkezéséről szóló legenda röviden:

„Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár
állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek
romjai ma is láthatók). Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt,
egymást sem szerették.
Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval,
melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett. A házigazdának erősen megtetszett a hintó
és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr
hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár
ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap
első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és
fogadtak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.
 A Szent Anna-tó legendája 2. (wikipedia) – csak érdekesség!
Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit
nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb
leányait. Fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű
volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A
lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával
rávágott Annára, aki legelől állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a
magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S
abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok
egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.
A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak
leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s
ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az emberek
mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték
róla a tavat Szent Anna tavának.
 Jókai Mór vallomása (wikipedia)
„…Erdély legköltőibb helyét láttam. Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb
látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava…
Háromezer lábnyi magasban a tengerszint felett, körös-körül ezerkétszáz lábnyi
magasban a bércek által képzett medencében, vad erdők árnyékában terül el egy
gömbölyű, nagyszerű tengerszem, melynek körülete egy negyedrész mérföldet meghalad.
Sima tükörlapja sötétzöld a belenéző erdős bércektől, a legnagyobb vihar sem ingatja azt
meg, hab sem fodorul rajta. A körülfekvő bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a
tó partján körül roppant fenyők emelkednek, mint egy sötét rámába fogva az ércvilágú
vizlápot.”

Képek a Szent Anna-tó környékéről (érdemes kattintani ☺

05.
Példázat(?)
Kérdés: Értelmezhető példázatként a szöveg szerinted?

Mi mindenre tanít a mese?

Mire figyelmezteti az embert?

 06.
Kérdéseink
Feladat: Keress nyitva maradt kérdéseket, meg
nem oldott dilemmákat a szöveggel
kapcsolatban!

Mi hiányzik ezek feloldásához?

 A diasor elkészítéséhez nagy segítségemre volt ez a videó:

Jókai Mór - A tengerszem tündére, A huszti beteglátogatók,

Írta és olvasta S03E02