Néphagyományaink

Integrált opcionális

Opcionális tantárgy tanterve

V. osztály

Szerzők:
Belényi Andrea
Bitte Andrea
Botos Sárika
Burja-Veinberger Melinda
Elec Amália
 Bevezetés
„Népet csak egészben lehet megismerni. A nép dalát is
csak az érti igazán, aki ismeri szokásait, ruházatát,
ételét, építkezését, egész életét.”
Kodály Zoltán

A Néphagyományaink elnevezésű integrált opcionális tantárgy az V. osztály számára

készült heti egy órában. Szemléletét tekintve figyelembe veszi az Európai Parlament és az
Európai Tanács 2006/962/EK ajánlását az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges
kulcskompetenciákra vonatkozólag.
A múltban gyökerező kulturális örökség minden közösség számára azonosságtudatának
forrása. A hagyományőrzés egyre nehezebb, melynek fő oka, az információáramlás és a
kommunikációtechnika nagymértékű fejlődése, a globalizálódó kultúra egységesítő hatása. Mivel
a szellemi örökség tűnékeny, így szükség van a népzene és a néptánc, az ünnepek, a
kézművesség megmentésére.
Ugyanakkor Európa-szerte újra népszerűvé válik a népi kultúra ápolása. Egyre
szaporodnak azok a közéleti alkalmak, rendezvények, amelyek a hagyomány felelevenítésére
vállalkoznak. Gondoljunk csak a szüreti mulatságokra, a lakodalmak tradicionális
dramaturgiájára vagy a táncházakra.
Ennek a tantervnek a szemlélete szerint ehhez az értékmentő, ugyanakkor a nemzetközi
irányvonalakhoz felzárkózó szemlélethez alkalmazkodnia kell a fiatal nemzedéknek. Az
intézmények közül elsősorban az iskolának vannak meg az eszközei és a módszerei az
értékmentésre, ezáltal lehetőséget nyújtva a közösségépítésre, az identitástudat megerősítésére, a
szellemi örökség megőrzésére. Nem kíván teljes képet alkotni a népi kultúráról, mint
tudományágról, csak megismertetni a diákokat ezzel a területtel. Célja elsősorban az, hogy
gondolkodásra, értékelésre ösztönözze a tanulókat.
A tanterv szem előtt tartja az újszerű kompetenciaközpontú tanulási/tanítási módszereket.
A nemzetközi kulcskompetenciák közül (az anyanyelvi mellett) elsősorban a kulturális és
személyközi kompetencia, a digitális kompetencia és a vállalkozói kompetencia fejlesztését
célozza meg.

A tanterv szerkezete:
o Bevezető
o Általános kompetenciák
 o Specifikus kompetenciák és tanulási tevékenységek
o Tanulási tartalmak
o Módszertani útmutató, értékelés

Általános kompetenciák:
1. A magyar népi kultúra értékeinek felfedezése különböző élethelyzetekben
2. Kulturális interferenciák felfedezése digitális eszközökkel

Specifikus kompetenciák: Tanulási tevékenységek

1.1 A helyi hagyományok fontosságának Gyakorlatok a népi elemek felfedezésére

felismertetése változatos irodalmi szövegekben
Folklórszövegekre irányuló gyűjtőmunka
családi környezetben és annak feldolgozása (pl.
napló, önéletírás, vőfélyversek )
Saját nyelvjárási tájegységük megismertetése,
térképen való elhelyezése
Régi használati tárgyak gyűjtése, kiállítása
Kreatív családfa készítése.
Magatartásmódok, életformák megfigyelése,
azok bemutatása régi családi fotók,
elbeszélések alapján.
A helyi nyelvváltozat összevetése más
regionális nyelvváltozatokkal
Könyvtárhasználat, a legfontosabb néprajzi
népköltési gyűjtemények, atlaszok
megismerése

1.2 Nemzetiségi és helyi identitás erősítése. Részvétel a helyi hagyományőrző

ünnepségeken.
Márton napi kreatív foglalkozás.
Luca naptár készítése.
Időjárási megfigyelések feljegyzése.
Luca napi búza vetése, megfigyelése.
 Egy-egy ünnepkör, jeles nap köszöntő vagy
színjátékszerű szokásának bemutatása (pl.
lakodalmas, betlehemes dramatikus előadása)
Eredeti hangzóanyagok meghallgatása, régi
videófelvételek, filmek megtekintése a helyi
népszokásokról.
Egyszerűbb néptánc koreográfiák elsajátítása.
Játékgyűjtemény készítése csoportmunkában.
Népi játékokhoz kapcsolódó eszközök
készítése.
Kézműves műhely látogatása, a mesterség
kipróbálása.

2.1 Nyitott magatartás más kultúrák Fedezzék fel a román, magyar, sváb, roma
irányában szokásokat és hagyományokat
Projektkészítés különböző népi kultúrák kép-és
szöveghagyományának gyűjtésével (pl. képes
- szöveges élménybeszámoló készítése egy
már letűnt vagy még élő helyi szokásról pl.
májusfaállítás, disznótor, húsvéti tojáshajítás
stb. )

2.2. Kulturális hasonlóságok és különbségek Multikulturális piknik megszervezése (strudli,

felfedezése gulyás, puliszka, cigánypecsenye stb. készítése)
Gyakorlatok különböző etnikumok
betlehemeseinek összehasonlítására(szövegek,
szereplők, jelmez, dramaturgia)
A népcsoportok régi, hagyományos
viseleteinek a bemutatása (magyar, román,
sváb, roma)
Tematikus kirándulások, tájház -és
múzeumlátogatások, vetélkedők, kiállítások
szervezése

2.3. Hagyományaink éltetése digitális Néprajzi aplikációk használata

eszközökkel Virtuális kiállítások megtekintése a Magyar
Néprajzi Múzeum honlapján
https://magyar-nep-hagyomanyos-
kulturaja.neprajz.hu/magyar.ter.00.php
A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
 letölthető online aplikációjának használata
http://www.skanzen.hu/hu/fedezze-fel-online/
skanzen-app/skanzen-app
Gyűjtőmunka feldolgozása (ppt- bemutató,
portfólió készítése)
Projektkészítés
Blog (élettörténet mintájára) készítése

Tartalmak

Népmesék
Móra Ferenc elbeszélések
Móricz Zsigmond novellák
Tamási Áron: Harmat és vér
Mondókák, népi gyermekjátékok (eszközös játékok, mozgásos játékok, párválasztó játékok)
Betlehemes szövegek
Dokumentum szövegek: tájékoztató és meggyőző szövegek: interjú, riport, ajánlás
(olvasmány, film, videófelvétel, zene)
Vőfélyversek szövegkönyve
Népdalok
Népi táplálkozás (étkezési szokások, ünnepi ételek, családi receptek)
Településem múltja (különböző korú emlékek, a múlt tárgyai )
Az emberélet fordulóihoz kötődő népszokások: (keresztelő, lakodalom, halál)
Naptári ünnepeinkhez kapcsolódó népszokások (Mikulás, Luca, karácsony, szilveszter
farsang, húsvét, nyári ünnepek)
Multimediális szövegek
Néprajzi intézmények és gyűjtemények (digitális tárházak)
Módszertani útmutató
Az opcionális tanterv két kompetenciaterület fejlesztését célozza meg: a magyar népi kultúra
értékeinek felfedezését különböző élethelyzetekben, valamint a kulturális interferenciák
megragadását digitális eszközökkel. Ezekhez specifikus kompetenciákat rendel, amelyek
fejlesztése különböző tanulási tevékenységek által valósul meg.
A Néphagyományaink elnevezésű integrált opcionális erősíti a lokálpatriotizmust, a
véleményalkotás gyakorlatát, segít megérteni a család szerepét, csökkenti a nemzedékek közötti
távolságot, növeli az önálló ismeretszerzésben való jártasságot, fejleszti a közösség emberi
értékei iránti érzékenységet, a környezettudatos szemléletet, a kommunikációs készséget, a társas
együttműködést.
A cél minden esetben az összefüggések feltárása, a hatékony együttműködés gyakorlatának
kialakítása, erősítése, az önálló ismeretszerzés támogatása. A témakörök feldolgozása során
erősödik a családhoz, a szűkebb lakókörnyezethez/szülőföldhöz, a nemzethez kötődés érzése. A
szöveges és képi források, digitalizált archívumok elemzése, feldolgozása lehetővé teszi a
tudásbővítést.
Tanulásszervezés
A tanulási folyamatban központi szerepet kapnak a tanulócsoportok részére ajánlott, választható
projektek, amelyek lehetővé teszik egy-egy témakör komplex megismerését, élményszerű
feldolgozását, az ismeretek többféle kontextusban való vizsgálatát.
Fő célkitűzésünk a néphagyományok élményszerű megismerése, a tanulók cselekvő és alkotó
részvétele, hogy tapasztalati úton, személyes élményeken keresztül jussanak el az elméleti
ismeretekig. Az ismeretek megszerzésében fontos szerepet kap a tanulók kooperatív
csoportokban történő együttműködése. A tanulási folyamat irányítása mellett a tanulás tanulása
kulcskompetencia fejlesztése is megvalósul, hiszen segítséget nyújtunk a diákok számára az
önszabályozó tanulás kialakításában. A pedagógus ismeretközvetítő tevékenysége mellett a
hangsúly a segítő-támogató szerepkörre kerül. A tanulócsoportok heterogenitása és az egyes
tanulók eltérő tanulási szükségletei alapján törekszük a feladatok differenciálására. Így tudjuk
érvényesíteni az oktatás folyamatában az egyéni képesség-, fejlettségi szintekhez, az előzetes
tudáshoz és a személyes jellemzőkhöz igazodó tanulási stílusokat és stratégiákat. A tanulási
területen belül a távoli ismeretek közötti összefüggések felkutatását elősegítő feladatok, az aktív
tanulási formák és a változatos tanulásszervezési módok alkalmazása segíti az alkalmazásképes
tudás megszerzését, és támogatja a tanulási motiváció folyamatos fenntartását. Ehhez hozzájárul
az ugyanazon témakörön belül eltérő nehézségi szintű feladatok biztosítása is.
Az ismeretek feldolgozásában az önálló munkának a témákhoz kapcsolódó gyűjtőfeladatokban
lehet kiemelkedő jelentősége. A konstruktivista szemlélet alkalmazásával elősegíthetjük, hogy a
tudást minden tanuló maga építse fel, és a gondolkodási folyamatban másokkal együttműködve,
aktívan vegyen részt. Ezt a saját a tapasztalatok és az életszerű helyzetek megélésével tudjuk
biztosítani. Ideális esetben a tanulók komplex tanulási környezet megteremtésével, valóságos
problémákra keresik a választ, csoportosan, változatos munkaformákkal és módszerekkel.

Módszerek
Módszertani szempontból a tanterv szemlélete a kompetenciafejlesztést célzó újszerű tanítási és
tanulási módszerek, a differenciált tanulásszervezési eljárások alkalmazását helyezi előtérbe. A
hagyományos, frontális osztálymunka túlsúlya helyett a tanulók együttműködésére, cselekvő és
alkotó részvételére alapul az oktatási folyamat. Ennek érdekében a kooperatív csoportmunka
kerül a középpontba, ugyanakkor az önálló felfedező, gyűjtő, alkotó munkára is nagy hangsúlyt
fektetünk.
A tanulók aktivitásának, érdeklődésének, motiváltságának fenntartása érekében módszertani
sokszínűség jellemzi a tanítási-tanulási folyamatot.
A következő módszerek kerülnek alkalmazásra:

 Érvelés: T-tábla, érvek kártyán, sarkok, igaz-hamis székes játék

 Megbeszélés, vita: véleményvonalak, vitaháló, állj párba!

 Problémamegoldás: ötletbörze, gondolkodó kalapok, kerekasztal-körforgó, tollak

középen, családkereső

 Grafikai szervezők az információk rendszerezésére: pókhálóábra, fürtábra,

gondolkodástérkép, fogalom- és szemponttáblázat, Venn-diagram, poszter, naptárkészítés

 Reflektálást szolgáló módszerek: három megy, egy marad, nyitott mondatok kártyája,
kiállítás, kilépőkártya, portfólió

 Játékos tevékenységek: szerepjáték

 Kutató-/gyűjtőmunka

Értékelés
Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat egészére kiterjed, hiszen fontos visszajelzést
nyújt mind a tanár, mind pedig a tanuló számára a tanulási tevékenységek megtervezését, a
tanulás hatékonyságát és a motiváció fenntartását illetően.
A tanórák során folyamatos szóbeli értékelésre kerül sor, ugyanakkor a tanulók tudás - és
teljesítményszíntjének szóbeli és írásbeli kiértékelése olyan módszerek és eljárások
alkalmazásával történik, mint a vita, a tanulói kiselőadás, a bemutatás. A hagyományos értékelési
módszerek kiegészülnek még olyan fejlesztő értékelési módokkal, mint az önértékelés és a
társértékelés (kilépőkártya, véleménykártya), illetve a tanulás eredményeinek értékelését célzó
projekt, egyéni portfólió, esettanulmány, naptár és plakát.
Ezek nem tanórán teljesítendő felmérések, hanem otthoni kutatómunkára, az ismeretek
önálló alkalmazására épülő, a tanulási motivációt élénkítő feladatok.

Könyvészet
DEMÉNY ISTVÁN PÁL– GAZDA KLÁRA – KESZEG VILMOS – POZSONY FERENC –
TÁNCZOS VILMOS: Magyar népi kultúra, Kolozsvár, 2000.
GAZDA KLÁRA: Gyermekvilág Esztelneken, Bukarest, 1980.
KESZEG VILMOS: Homo narrans, Kolozsvár, 2002.
KESZEG VILMOS: Mezőségi hiedelmek, Marosvásárhely, 2006.
KÓNYA LÁSZLÓ (szerk.): Lakodalmi szokások, az erdélyi kulturális sokszínűség bizonyítékai,
Szatmárnémeti, 2001.
KRIZA JÁNOS: Vadrózsák, Székely népköltési gyűjtemény, Bukarest, 1975.
Milleniumi Olvasókönyv/ Daloskönyv, Budapest, 2000.
Nyelvjárások a térképen https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-
enciklopedia-1/a-magyarsag-kezikonyve-2/nyelv-es-irodalom-1919/nyelvjarasaink-1D01/
nyelvjarasok-a-terkepen-1D0F/ (2021.03.28.)
ZSIGMOND ERZSÉBET: Sirató, Életem panaszos könyve, Kolozsvár, 1995.