Professional Documents
Culture Documents
Skanzen
füzetek
SZÍN-PATIKA
A festő- és gyógynövényismeret alapjai
Szentendre
2011
Skanzen
füzetek
ISBN: 978-615-5123-06-1
Nem is olyan régen még természetes volt, hogy az as�- Évezredeken keresztül mindenféle festéshez, színezés-
szonyok a szövéshez használt gyapjúfonalat növényekkel hez csak természetes festékanyagokat használtak az
színezték meg. Gyűjtötték a diókopácsot, a szurokfüvet, emberek - hiszen nem is volt más. Földből, kőből, fából,
csalánt és zsoltinát, szedték a bodzabogyót, hántották a virágból készültek a festékek a Föld minden táján. Az ős-
vadalmafa kérgét, hiszen a belőlük kifőzött festékanyag- kor óta ezek a legrégibb színezőanyagok: az ásványi- és
gal szép színeket lehetett festeni. a növényi festékek.
Vannak állati eredetű festékanyagok is. Az ókori Fönícia* mesterei tengeri csigák mirigyváladékából
készítették a híres bíborfestéket. A bíbor az ókori Római Birodalom legdrágább színezéke volt, a hatalom,
a luxus kifejezője, nemcsak szépsége, hanem költséges előállítása miatt is, hiszen 1 gramm festékhez
több mint 1000 csigát kellett felhasználni. Más állatok: rovarok, tetvek is tartalmaznak különféle vörös
festékanyagokat.
Az első igazi divatszín a mályva volt. 1856-ban, az akkor 18 éves angol vegyész, William Henry Perkin vélet-
lennek mondott felfedezése nyomán keletkezett. Hamarosan megindulhatott tömeges gyártása is, hiszen
alapanyaga, a szurokfekete kátrány, korlátlan mennyiségben rendelkezésre állt.
Az új, „bolti” festékekkel lényegesen könnyebb és gyorsabb lett a festés, soha nem látott színárnyalatok váltották fel a
természetes színeket. A festékeket immár nem a rét virágai s az erdő fái adták, hanem pöfögő gyárakban készültek.
Évezredes tudás tűnt el alig több, mint 150 év alatt, amióta a vegyi festékeket gyártani kezdték.
Nem kell egzotikus tájakra utaznunk ahhoz, hogy tanulhassunk a festőnövényekről! A 20. század elején, amikorra már
csak a növénynevek őrizték a festés hajdani ismeretét, a történelmi Magyarország területén Erdélyben, a Székelyföl-
dön* helyenként még használtak növényeket festésre. A festett fonalakból szőtték a székelységre jellemző festékes
szőttest, más néven székely szőnyeget.
A természet vegykonyhája
Sok növény szinte „kínálja magát”, hogy festékké varázsoljuk. A régi falusi gyermekek is hamar rátaláltak e legjobb já-
tékszerekre: „Alig tud a’ gyermek kilentzet olvasni, már esméri a’ Bodzafát, puskát, fetskendőt készít a’ fájából,
fekete bogyóiból mihent irkálni, firkálni tud, timsóval egyben elegyítvén kék-veres festéket tsinál.” (Veszelszki
Antal, 1798.) Vajon hogyan lesz a színes növényből festék? A növények a színüket a Nap fényének és a sejtjeikben
lévő sokféle szerkezetű molekulának köszönhetik.
Erdély: nagy kiterjedésű, többnemzetiségű földrajzi-történeti táj a Kárpát-medence délkeleti részén, a történelmi Magyarország
része, ma Romániához tartozik. A Székelyföld, Erdély ma is többségében magyarok lakta vidéke.
7
Ősrégi gyakorlat, hogy a textilanyagot különböző fémvegyületek, mint a timsó vagy a rézgálic, vasgálic vizes oldatá-
ban áztatjuk, vagy főzzük. Ezek a rögzítőszerek kémiai kötést hoznak létre a színezékmolekulák és a festendő anyag
molekulái között, így mosáskor sem oldódik ki a szín. Fontos tudni, hogy a réz- és vasvegyületek a rögzítés mellett a
színeket is módosítják, ám mérgező anyagok, használatuk körültekintést igényel!
Keleti szőnyegminta
A legjobb mézgafajta az arabmézga, azaz a gumiarábikum. Egyiptomból származik, akácia fák kérgének
megsebzésével nyerik. Nem ennivaló, mégis naponta találkozunk vele üdítő italokban, tejkészítményekben
– sűrítő anyagnak teszik bele...
Színvirág
* Kosztolányi Dezső
** Beniczky Péter
8
Mesterek és növények
Szűcs, tímár, kalapos, kesztyűs, varga, tobakos* – mind mást csinál, egyben azonban közösek: színezőanyagaik nö-
vényi festékek voltak.
„...mindig ott ültem a műhelyszéken az édesapám lábánál... magam törtem és áztattam fatálacskában a bár-
sonyos diófagombát, mellyel aranybarnára festettük a fehér bőröket...” - olvashatjuk Móra Ferenc Kincskereső
kisködmön című regényében.
tobakos: Bőr kikészítésével foglalkozó mesterség. A jellemzően juh- és kecskebőrrel dolgozó mesterek cserszömörce kéreggel
cserezték finom puhára a bőröket.
9
„A húsvéti tojás festése ősi hagyomány, a piros tojás
ajándékozásának szokása mély értelmű, képes beszéd.”
- írta Molnár Viktor. Nagyhéten* festették a lányok
s az asszonyok, hagymahéjjal, boltban vett berzsenyfa
forgáccsal, s az előző évben szedett festőnövényekkel.
1. Nézd meg a munkafüzet belső borítóján lévő ábrát, és húzd össze, melyik számhoz melyik betűjel tar-
tozhat! Nevezd meg a felhasznált növényi anyagokat, lehetőleg minél pontosabban! A számok a növényi
anyagokat, a betűk a belőlük készült tárgyakat jelölik.
2. Az alábbi felsorolásban húzd alá azokat a mesterségeket, amelyeknek alapanyaga legalább részben
növényi eredetű! Húzd át, ami nem is mesterség, hanem csak a játék kedvéért került a felsorolásba!
ács, szakács, takács, kovács, bodobács, bognár, molnár, asztalos, akatos, kapatos, kalapos,
szabó, tímár, teknővájó, kosárfonó, szitakötő, kefekötő, lókötő, kötélverő, kelmefestő, pék, pintér,
sintér, gerencsér, vincellér, himpellér, nyerges, fazekas, íjkészítő, tintakészítő, kikészítő…
4. Gyűjts szépen csengő növényneveket, olyanokat, ami utal a növény felhasználására! pl. festő
pipitér, orvosi zizil. Folytasd!
A fő színekből keveréssel létrehozható színeket és árnyalataikat jól ismerték a festők. Az egykori Zólyom várme-
gyei Radványon egy posztófestő mester csupán a kék színből is ötféle árnyalatot festett: ferenckék, búzavirágszín,
gránátkék, égszínkék, szászkék.
11
7. Piros vagy vörös?
Meggy , folytasd!
11. Melyik az a ruhanemű, amit napjainkban a kékfestőhöz hasonlóan általánosan használunk? Ere-
detileg ugyanaz volt a festőanyaga, mint a kékfestőnek.
12. Értelmezd a szöveget és írd ide, mi minden hasznát látták a sáfrányos szeklicének!
„A szeklitze-virág (vadsáfrány) leszedésében arra vigyázzon a termesztő, hogy addig le ne csípje, míg
magában meg nem pirosodik s le nem lankad. Szedését harmaton tegye és árnyékban, nem pedig forró
napsugárokon vagy éppen meleg kemenczében szárassza. (Magva ha több terem valakinek, mintsem ül-
tetésre szükséges lenne, és el nem adhatja: télen által baromfiat táplál, ha pedig oly sok, hogy kezdhet
vele valamit, üssön belőle olajat. A szára vagy kórója alkalmas fűtőt szolgáltat a szegénységnek, gyengébb
növéseit a kecskék is megrágcsálják.)”1837
12
I.2. Kutatómunka a múzeumban
Nagykőrösi kékfestőműhely (SZNM) A kékfestő mesterség eredetét a messzi Indiában kell keresnünk.
Indiából érkezett Európába a festékanyag is, az indigónövényből készített, kőkemény tömbökbe préselt in-
digó. Használat előtt ezt meg kellett törni, és finom porrá őrölni. Az egykori kisinasok életét megkeserítette
ez a feladat, az inasévek kezdetét jószerivel ezzel a munkával kellett tölteniük. Ám aki ezután is kitartott,
abból még mester is lehetett egyszer!
Kékfestő anyagok
Magyarországon a 18. század közepén honosodott meg a mesterség, német mesterek közvetítésével. A kékfestő ruha-
anyag csakhamar a falusi lakosság öltözetének kedvelt anyagává vált. Mindennapi praktikus viseletként nemcsak az as�-
szonyok, leányok hordták, de férfiing, bőgatya*, mestereknek az elmaradhatatlan kötény, sőt vásározó (batyuzó) kendők,
asztalterítők, díszabroszok és még ágynemű is készült belőle.
A műhely első helyisége a feketekonyha, ahol a nagy katlanokba begyújtva, az üstökben kifőzték, „beavatták” a festendő vásznat.
A szárítás és mángorlás (simítás) után következett a legnagyobb szaktudást igénylő művelet, a tarkázás, azaz a vászon
mintázása.
2. Rajzolj a kiállításban lévő mintázófák alapján mintákat!
A mintázatot nem a festék adta, hanem egy sok-sok összetevőből készített mintázó pép, amit mintafával nyomtak a vá-
szonra. Ez a védőréteg odaszáradt, és meggátolta, hogy a festék azokon a részeken befogja az anyagot.
Ezt a módszert rezerv-nyomásnak nevezik, lényegében azonos a tojásírás technikájával, ám ahhoz olvasz-
tott viaszt használnak.
* bőgatya: Férfiviselet, puha pamutvászonból készített bőszárú, derékban sok apró ráncba szedett gatya.
13
Küpaszoba a nagykőrösi kékfestő műhelyben (SZNM)
A festés földbe süllyesztett, mély tartályokban, úgynevezett küpákban történt. Ezekben állt a hideg indigófesték, ebbe
eresztették bele a fém keretekre felaggatott, megmintázott vásznat.
A festés időigényes művelet, csak levegőztetés, oxidáció hatására fejlődik ki a kék szín. Sokszor kellett a festékbe mártani
és levegőztetni a vásznat, mire az erős sötétkék szín kialakult.
A magyarországi nemzetiségek, köztük a svábok és a szlovákok a sötétebb, szinte már feketés kék színt
kedvelték, míg a magyarok inkább a középkéket. Egy régi leírás szerint előfordult, hogy 27-szer kellett
megmártani az indigóban a vásznat, mert annyira sötét színt kért a megrendelő!
Kékfestő vásár
14
Mándi református templom – Amiről a virágok beszélnek
A templom belső falán látható 17. századi festett fatáblákat – úgynevezett ka-
zettákat festőasztalos mester készítette, „virágozta” . A virágmotívumok sok-
szor szimmetrikus minták.
Virágozás: A virágozás régi kifejezés a magyar nyelvben. Síkdíszítést jelent, különböző felületek festéssel vagy karcolással való
mintázását.
15
„Tele kertem zsályával” – múzeumi festőnapló
Sok festőnövény gyógynövény is egyben! Érdemes odafigyelni a gyűjtésnél, és különválogatni a tiszta élőhelyről gyűjtött,
fogyasztásra is alkalmas növényeket.
Dió
Fagyal
Festő buzér
Festő pipitér
Festőmályva
Tölgygubacs
Sáfrányos szeklice
Varjútövis benge
16
I.3. Feldolgozás az iskolában, alkotás
A 17. század elején az egész ország (történelmi Magyarország) területén összesen 27 (!) patika működött,
a 18. század elején már 48, a század végére 193-ra növekedett a számuk.
Elsősorban a növényekkel gyógyítottak, de felhasználtak minden anyagot, amit alkalmasnak tudtak orvosságok készí-
tésére: méhviaszt, mézet, lisztet, zsírt, szalonnát, szappant, tejet, vajat, korpát, fahamut, pókhálót és kutyaszőrt, gyíkot,
békát, nyúlhájat. Felsorolni is sok lenne, mi minden válhatott még orvosságok alapanyagává.
„Csak egészség legyen, mert akkor betegen is eltelik.” – tartja a régi mondás, s ez azt jelenti, hogy aki alapve-
tően egészséges, annak egy betegség leküzdése is egyszerűbb. A régi időkben a betegségek megelőzésére nagyobb
gondot fordítottak az emberek, mint manapság. A föld minden táján minden nép kereste a választ: mi az, ami segít
megőrizni az ember testi-lelki erejét, hogy egészséges, szép és értékesen tevékeny maradhasson élete végéig.
18
Az egészség három alappillére
A magyar nép bölcs öregjei, „tudósai”, az okos parasztemberek szerint a mindennapi egészség és életerő titka a mér-
tékletesség, a természetesség és a lelki erő.*
Mértékletesség a munkában: azt jelenti, a túl sok és nehéz munka éppen úgy ártalmas, mint a túl kevés, azaz a kevés
mozgás és a semmittevés.
A természetesség a parasztembereknek magától értetődött, hiszen a természet közelében, az évszakok szabta mun-
kával telt az életük. A természet anyagait használták minden tevékenységükhöz a házépítéstől kezdve az öltözködésig, s
minden bajra, nyavalyára a természet gyógyító anyagaihoz folyamodtak. Eszerint viselték gondját legfőbb vagyonuknak,
az állataiknak is.
Szellemiség, lelki erő – ma úgy mondanánk, pozitív lelkiállapot A bizakodás, a hit életfenntartó erő, ellenben a csügge-
dés, a tartós rossz lelkiállapot betegséget okozhatnak, akár az életünket is megrövidíthetik.
Pozitív lelkiállapot
Vannak erős hatású, sőt súlyosan mérgező növények is, amiket házilag nem szabad felhasználni! Ezek
hatóanyagait a gyógyszeripar dolgozza fel, fontos gyógyszerek készülnek belőlük. Munkafüzetünkben ilyen
növény nem szerepel.
A növények gyógyhatását ősidők óta kutatja az ember, szüntelen kereste és próbálgatta, melyikük hasznos. A magyar
nép gyógynövényismerete is sok-sok keresgélés, próbálgatás, tapasztalat, olykor végzetes tévedések árán csiszoló-
dott ki az évszázadok alatt.
Illatszerkészítés a Skanzenben
Gyógyító hagyomány
Az európai orvostudomány is az ősrégi hagyományokon és a
népi tudáson alapszik. Fejlődését nagy jelentőségű tudós mű-
vek és szellemi műhelyek segítették.
A természetes anyagok összetétele közelebb áll az emberi szervezethez, ezért könnyebb azokat haszno-
sítanunk: lebontani, beépíteni és a felesleget eltávolítani.
21
„Aki beteg, az nyögjön!” – e látszólag részvétlen megjegyzés mögötti bölcsesség azt jelenti, hogy meg kell
adni a beteg-ségünknek, ami jár: ágyba bújni, pihenni, koplalni, gyógyteát inni, nyugalomban lenni. (Termé-
szetesen ez nem a súlyos betegségekre vonatkozik!)
Az utóbbi évtizedekben felerősödött az a szemlélet, amely a betegségek leküzdésében az emberben zajló természe-
tes életfolyamatokat tartja szem előtt, azokat igyekszik segíteni a szervezet öngyógyító képességének támogatásá-
val, erősítésével. Természetgyógyászatnak nevezzük, hiszen tudományosan megerősített eszköztára, a felhasznált
anyagok, módszerek természetes eredetűek.
Az egészség kertje
A vadon termő medvehagyma manapság ismét keresett tavaszi zöldségféle lett, kiváló vérzsír- és
vérnyomáscsökkentő, erősíti a szervezetünket.
Lám, milyen hasznos tudás a növényismeret! Meg is becsülték azt az embert, aki biztonsággal eligazodott a növények
között.
22
II.1 Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon
3. Nézz utána, melyik görög tudós érdemelte ki ezt a nevet: „Az orvostudomány atyja”?
Tőle származik ez a bölcs mondás is: „Gyógyszered legyen az ételed, s életed legyen a gyógyszered!”
4. Mit jelent, írd le saját szavaiddal!
„Mert valaminemű étellel és itallal él az ember, az vér is hasonlatos leszen hozzá”. (Pápai Páriz Ferenc)
5. Jegyezd le egynapi „vérképző” ételed-italod, lehetőleg mennyiségekkel!
23
II.2 Gyűjtőmunka a múzeumban
Cickafarkfű
Citromfű
Édesgyökér
Édeskömény
Kakukkfű
Kamilla
Körömvirág
Levendula
Menta
Orbáncfű
Rozmaring
Szurokfű, majoránna
Útifű
Zsálya
Zsurló
Múzeumi foglalkozásunk végére érve abban a reményben búcsúzunk, hogy új barátokra leltél a növényekben, s hogy
megtaláltad a „pirulát”, amely állandó jó egészséggel, nyugalommal, megelégedéssel ajándékoz meg – a természet
egyetemes növényi medicináit!
24
Gyógynövénynaplóm
Nevem:
Lakóhelyem:
Életkorom:
20 (hó) (nap)
25
II.3. Feldolgozás az iskolában, alkotás
Ültess!
Telepíts gyógynövénykertet, ültesd ládába, cserépbe
mindennapi gyógynövényeidet!
Fűszerkert Fertőszéplakon
26
A festőnövényekről röviden – gyűjtési útmutató
Szakíts időt, és menj ki a szabadba, gyűjtögess a természet- Az alábbi felsorolásban megadott színek alapvetően gyapjú
ben! S ahogy fokozatosan megismered a növényeket, a régi festésére vonatkoznak – szakköri és otthoni próbálkozásra
mondás ránk is érvényes lesz: „A bodzafának is köszön .„ ajánljuk.
Mielőtt gyűjteni kezdenél, még egyszer győződj meg róla:
valóban szedhetsz-e onnan, nem védett-e az a terület, ahol Tavasszal frissen kibomló faleveleket gyűjthetünk: a nyír-
jársz?! A természet törvényei szigorúak, menthetetlenül ki- fa, fűzfa, cserszömörce levele és ágvégeik, az eper-
pusztul egy növény- vagy állatfaj, ha az életfeltételeik egy fa lombja, az orgona levelének főzete sárga-sárgászöld
bizonyos szint alá csökkennek. színt adnak. A csípős csalán, a vérehulló fecskefű és
a kutyatej gyűjtéséhez kesztyűt használj, kiütést okozhat!
Figyelem! A festőnövények közül csak a csipkebogyó és a Szárastul, levelestül megfőzve szintén a sárga különböző
kökény ehető, csipegetni, kóstolgatni csak ezekből szabad! árnyalatait festik. A felsorolt növényeket legjobb frissen
Keveset szedj, ha keveset találsz! Mindig maradjon utánad felhasználni, akkor adják a legszebb üde színeket, míg a
„magnak való”! Osztozz a madarakkal: a bodza kedvenc hársfák mézillatú virágai szárítva is szép vörhenyes drapp
csemegéjük, a fagyal és a csipkebogyó téli táplálékuk! színűre festik fonalunkat.
Joggal kérdezhetitek: hol az igazi vörös a színek között, melyik növényben? Csodálatos módon az erős vörös színek a
föld alatt, gyökerekbe bújva várják, hogy életre keltsük!
A festő buzér gyökere tartalmazza a legkiválóbb növényi piros-vörös színeket. A Skanzenben mi is ebből
főzzük majd a festéket. A festő buzér vadon nem él, termeszteni kell, mint régen.
Még a legegyszerűbb festőeljárással sem kapjuk bármikor ugyanazt a színt, hiába ugyanazzal a növénnyel, s ugyan-
úgy csináljuk, egy kicsit mindig más árnyalat lesz az eredmény. És ez benne a szép! Nem mindegy, mikor szedjük,
honnan gyűjtjük, mennyit teszünk a fazékba, és meddig főzzük, esetleg éjszakára is benne hagyjuk ázni, akár napokig
érleljük – a saját tapasztalatod tesz majd mesterré.
30