Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja avagy a Bethleni konszolidáció

1. A korszak elnevezése
Az ellenforradalmi rendszer elnevezést a hagyomá nyos uralkodó kö rö k adtá k a
rendszernek azzal a céllal, hogy ezzel is kifejezzék, hogy mennyire forradalom ellenesek.
A korszak má sik elnevezése a bethleni konszolidáció, amely arra utal, hogy gróf
Bethlen István volt az, aki megszilárdította az ellenforradalmi rendszert. Elő zetesen
azonban jelentős szerepe volt gróf Teleki Pálnak is, aki ekkor vette á t a
miniszterelnö ki posztot, amikor a hagyomá nyos uralkodó kö rö k elérkezettnek lá ttá k az
idő t, hogy ismét nyíltan á tvegyék a hatalmat. Hiszen a trianoni béke alá írá sá ig nem
akartá k, nehogy a nevü k egybefonó djon a szégyenteljes békével.
2. Teleki Pál első miniszterelnöksége: 1920. Július 19.- 1921. Április 14.
Rö vid miniszterelnö ksége idején, 3 terü leten pró bá lta meg a
konszolidá ció t.
1. Terület: A szélsőséges politikai mozgalmak visszaszorítása, ezért
adta ki a rendtörvényt, amelynek a pontos elnevezése törvény az
állami és társadalmi rend hatásosabb védelméről. Ebbe aká r
halálbüntetés is szerepel az á llami rend felforgató i ellen fő leg a
kommunistá k felő l volt ez veszélyforrá s. Beszüntette a
kommunista pártot és üldöztette őket.
2. Terület: A trianoni béke utá n kb. 300000-en menekültek az
országba fő leg értelmiségiek az ú jonnan megszá llt terü letekrő l és a
csalá dtagjaiknak biztosítani kellett a felső oktatá sban a helyet. Ezért 1920-ban
megszü letett a numerus clausus törvény, amely zárt számot jelent és a
felsőoktatásba való bejutás feltételeit szabályozza. Ez olyan ará nyba szabá lyozta a
nemzetiségiek szá má ra, hogy nem lehetettek többen a felsőoktatásban, mint
a népességen belül elfoglalt arányuk. Ezért a tö rvény a zsidókat sújtotta a
legjobban, mert ő k 6%-ot tettek ki a népességen belü l, de ennél lényegesen
tö bben tanultak a felső oktatá sban, ugyanis a dualizmus korá ban a zsidó k
elő szeretettel vá lasztottak értelmiségi foglalkozá st. Megnő tt az antiszemitizmus.
3. Terület: Megbízta a kisgazdapá rt vezető jét Nagyatádi Szabó Istvánt
(fö ldmű velésü gyi miniszter), hogy dolgozzon ki egy mérsékelt fö ldreformot,
amely keretében kb. 411 ezer szegény paraszt csalá dnak juttattak fö ldet. Ezek
főleg nagybirtokok felszabdalásával, kis parcellák voltak. Ezzel nem oldottá k meg
a fö ldkérdést, viszont a parasztsá got megnyerték a rendszer szá má ra, mint
tö megbá zist.

Ezek utá n azonban kénytelen volt lemondani, mert kompromittá ló dott az első
kirá ly puccs sorá n. Ugyanis 1921 március 27-én Habsburg IV. Károly magyar
kirá ly vá ratlanul megjelent az orszá gban és Teleki, Horthy kormá nyzó tudta
nélkü l találkozott vele. Ezért elvesztette a kormá nyzó bizalmá t és benyújtotta
lemondását.
3. Gr.Bethlen István miniszterelnöksége: 1921. Á prilis 14.- 1931. Augusztus 24.
Folytatta a Teleki á ltal megkezdett konszolidá ció s munká t és
há rom terü letre is kiterjesztette a konszolidá ció t. Belpolitiká ra, a
gazdasá gra és a kü lpolitiká ra.
1. Belpolitikai lépések:
a. A fehérterror felszámolása: A Taná cskö ztá rsasá g buká sa
utá n tiszti kü lö nítményeken tö rvényes bíró sá gi eljá rá s
nélkü l szá zakat végeztek ki kommunista mú ltjuk miatt. Leghírhedtebb tiszti
kü lö nítményesek a kö vetkező k voltak: Pró nay Pá l, Ostenburg-Moravek Gyula,
Héjjas Ivá n á ltal vezetett kü lö nítmények. Ezeket a tiszteket kü lö nbö ző
erő szakszervezetekbe építette be pl. rendő rség, hadsereg, csendő rö k. Ennek a
lépésnek a demokratikus nyugat nagyon ö rü lt és sokat javított Magyarorszá g
hírnevén. Ezek a kü lö nítmények tö rvénytelenü l mű kö dtek. A nyugat pedig
ö rö mmel nyugtá zta, hogy visszaá llt a tö rvényesség az orszá gban.
b. Második király puccs elhárítása: IV. Károly másodszorra is megkísérelt
visszatérni, hogy elfoglalhassa az I. vilá ghá ború utá n
elvesztett tró njá t és ezt hívjuk ú gy, hogy má sodik
kirá lypuccs, amelyre 1921. októ ber 23.-á n kerü lt sor
és a kisebb fegyveres harc is kialakult a kirá lyhoz hű
katonai csapatok és a kormá nycsapatok kö zö tt ez
volt a Budaörsi csata. IV. Ká roly végü lis belá tta,
hogy lehetetlenség elfoglalni a tró nt és elhagyta az
orszá got. Ezutá n végleg le kellett zá rni a Habsburg
há zzal tö rténő kapcsolatokat és ezért 1921.
november 6.-án Most má r harmadszor kerü l rá sor,
hogy kimondták a Habsburg ház trónfosztását
(1707 ó nodi ogy. , 1849 á pr. 14 debreceni
nagytemplom) A detronizá ció utá n az á llamforma
tová bbra is királyság maradt, de a király személye
nem lett betöltve. Ennek szintén nagyon ö rü lt a
nyugat, mert így végleg elhá rult a veszélye, annak,
hogy az egykori Monarchia ú jbó l feltá madjon.
c. Megegyezés a szociáldemokratákkal: Erre 1921.
december 22.-én kerü lt sor, amikor megkö tö tték a
Bethlen-Peyer paktumot. Szociá ldemokrata Pá rt megtarthatta helyiségeit,
ú jsá gjá t, legalitá sá t, cserében le kellett mondania a kö zalkalmazottak,
vasutasok, postá sok szervezésérő l, a munká sok nem sztrá jkolhattak. A
szociá ldemokratá knak a nyugati kapcsolataikat felhaszná lva az
ellenforradalmi rendszer jó hírét kellett terjeszteni nyugaton.
d. A korlátozott parlamentarizmus megteremtése: Bethlen egy erős
kormánypártot akart létrehozni ezért 1922-ben a két legerő sebb pá rtot
Kisgazdapá rt és a Keresztény Nemzeti Egyesü lés Pá rtja (KNEP), Egységes
Párt néven egyesítette. A kormá nypá rtnak megvolt a 2/3-os tö bbsége a
 tö rvényhozá sban. Hogy ez így is maradjon választójogi reformot hajtott
végre, amelynek két eleme volt:
 Csö kkentette a szavazá sra jogosult szá má t kb. 700 ezer fő vel.
 A nagyvá rosok kivételével vidéken ú jbó l bevezette a nyílt szavazá st.
Ez rengeteg választási visszaélésre adott lehető séget, és így a kormá nypá rt mindig
győ zö tt. Még inká bb biztosítsa, a kormá nypá rt fö lényét 1927-ben visszaállítja a
felsőházat, ami azt jelentette, hogy ú jbó l kétkamarás lett a magyar országgyűlés. A
felső há zba csak ú gy, mint korá bban, nem vá lasztá s, hanem kinevezés alapjá n ü lt ö ssze.
Ezzel a lépéssel irá nyított a demokrá ciá t hozott létre, hiszen a legfontosabb kérdések
nem a parlamentben, hanem a kormá nypá rton belü l dő ltek el.
2. A gazdasági stabilizáció
A Monarchia felbomlá sá val Magyarorszá g súlyos gazdasági
válságba kerü lt, sokat kellett importá lnunk, de keveset tudtunk
exportá lni ezért az orszá g sajá t erejébő l nem tudta felszá molni a
vá lsá got, így kü lfö ldi segítségre volt szü kség. 1922-ben
beléptünk a Népszövetségbe és 1924-től a népszövetségi
kölcsönhö z jut az orszá g 250 millió aranykorona értékben és
ez teszi lehető vé a stabilizá ció t. 1924-ben létrehozzá k a Magyar
Nemzeti Bankot, majd pedig, hogy felszá moljá k az inflá ció t 1927.
január 1-én a régi korona helyett bevezették az ú j pénzt a pengőt. Ezekkel a
lépésekkel rö vid idő re stabilizá ló dik a magyar gazdasá g és meghaladja az I. vilá ghá ború
elő tti szintet. A kö lcsö nbő l lehetett finanszírozni az ipari és az infrastrukturá lis
beruhá zá sokat. Pl: lillafüredi Palota Szálló
3. A külpolitikai stabilizáció
A 20-as évek elején a kisantant megalakulá sá nak kö szö nhető en, amit a
magyar revízió tó l való félelem tartott ö ssze, így Magyarorszá g teljesen el
volt szigetelve, ső t attó l kellett félnie, hogy a szomszédjai kö zö sen
tá madjá k meg, ha az érdekeik ú gy kívá njá k. Ezen Bethlennek ú gy sikerü lt
vá ltoztatnia, hogy ki tudjon tö rni a kü lpolitikai elszigetelésbő l, hogy 1922-
ben belépett a Népszö vetségbe és ezutá n a magyar kü lpolitika mozgá stere
jelentő sen megnő tt. Ennek kö szö nhető 1927-ben erő s szövetségesre
tudtunk szert tenni. Ekkor kö tjü k meg, ugyanis Mussolini fasiszta
Olaszországával, az Olasz-Magyar barátsági szerződést és ezzel
komoly, tá mogató ra talá ltunk a revízió s tö rekvéseinkhez, hiszen Olaszorszá g
nagyhatalomnak szá mított és az olaszok sem volt elégedettek az I. vilá ghá ború t lezá ró
békékkel.
4. Bethlen bukása
Az 1929-ben kitö rt a nagy gazdasá gi vilá gvá lsá g, amely Magyarorszá gon is
komoly kö vetkezményekkel já rt, amelyek megoldá sá hoz ú j mó dszerekre
lettek volna szü kség erre azonban Bethlen nem vá llalkozott és beadta a
lemondását. Ennek ellenére a tö rténelmi jelentő sége az, hogy stabilizálta
Magyarországot és rendszert, amely alapjait tekintve egészen 1944. október 15-ig, a
nyilas hatalomá tvételig fenn á llt.