Töri tz

ENSZ:
 1945. június 26-án San Franciscoban 51 ország aláírta az Egyesült Nemzetek
Szervezetének alapító okmányát
 tagjai csak győztesek lehettek
 székhelye: New York
 célja:
o a nemzetközi béke és biztonság fenntartása
o nemzetek egyenjogúsága
o emberi jogok tiszteletben tartása
o konfliktusok békés úton való rendezése
o be nem avatkozás elve
o globális problémák együttes megoldása
o nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatok előmozdítása
o biztonságos jövő megteremtése a következő nemzedékeknek

 Felépítése:
1. Közgyűlés
o az ENSZ legfőbb tanácskozó testülete
o minden tagországnak egy szavazata van

2. Biztonsági Tanács
o döntéshozó szerv, döntései kötelezően betartandók
o öt állandó és tíz, kétévente cserélődő tagja van (vesztesek nem lehettek állandó
tagok)
o az állandó tagok vétójoggal rendelkeznek

3. Gyámsági Tanács
4. Titkárság

 Szervezetei:
o FAO: Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet
o WHO: Egészségügyi Világszervezet
o IMF: Nemzetközi Valutaalap
o UNICEF: Gyermekvédelmi Alap
o UNESCO: Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet
o IAEA: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
o Világbank
Hidegháború kezdete:

 Fogalma: a két nagyhatalom (USA és Szovjetunió) közötti elide-genedés,

ellenségeskedés, ami gyakran fenyegetett nukleáris veszéllyel, de nyílt háborúhoz
nem vezetett.
 1946. Churchill fultoni beszéde (tk. 12/6.)
o felhívja a figyelmet a szovjet előretörésre
o fegyverkezésre szólít fel
o először használja a vasfüggöny szót (tk. 13/7.)
 Marshall-terv
o = Európai Újjáépítési Program
o az amerikai külügyminiszter segélyprogramja, amit 1947-ben a Harvard
Egyetemen hirdetett meg
o célja:
 a nyugati nélkülözés felszámolása
 a térség gazdaságának helyreállítása
 az amerikai termékek piacát akarták növelni
 a szovjetek válaszul létrehozták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST)
1949-ben

 1949. megalakult az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tk. 15/14.

 ez a nyugati hatalmak katonai szövetsége
o védelmi célú
o támadás esetén katonai segítségnyújtás
o közös szervezet felállítása a főtitkár vezetésével
o közös hadgyakorlatok
o amerikai támaszpontok a tagországokban

Táblázat classroom!!!!!!

A német kérdés 1945 után:

 Párizsi béke:
 o fegyverszüneti egyezmények után a SZEB megszállta a vesztes országokat és a
békekötésig nem hagyták el azokat
o 1946-tól tárgyalások Párizsban, de kérdések már korábban eldőltek (pl. Potsdam)
o Németország felosztása
o a győztesek négy megszállási övezetre osztották: brit, amerikai, orosz, francia

 1946. az amerikai és a brit zóna egyesül = Bizóna, majd 1948-ban csatlakoznak a

franciák is = Trizóna
 1948-ban a nyugatiak új pénznemet vezettek be (márka)
 1949. május megalakul az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) a nyugati zónák
helyén – demokratikus
 1949. október a szovjet zóna helyén megalakul az NDK (Német Demokratikus
Köztársaság) – diktatórikus
 Willy Brandt

 1961. megépül a berlini fal

Köztes-Európa szovjetizálása:

 947-ben létrehozták a nemzetközi kommunista mozgalom új szervét: a Kominformot

(Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája)
 az elfoglalt területeken a szovjetek a kommunista pártokat támogatták
→ ebben segítette őket a SZEB (szovjet irányítás) → 1948-ra átvették
a hatalmat ezek a kormányok

A gyarmati rendszer összeomlása 1945 után:

 a háború után felgyorsult a dekolonizáció (gyarmati rendszer felszámolása)

 Gyarmatok:
o India:
 a britek alkotmányt ígértek nekik, de nem akarták betartani → feszült helyzet
→ Nehru vezetésével nemzeti kormány alakult 1947-ben → de: muzulmán-
hindu ellentét
 1947-ben kikiáltották India függetlenségét, de kivált belőle Pakisztán (majd
Banglades)
o Kína:
 1945 után a nemzeti oldal visszaszorult, főleg, hogy a kommunisták földosztást
hirdettek
 a Szovjetunió a kommunistákat, az USA a nemzetieket támogatta
 Mao Ce-tung vezetésével 1949-ben a kommunisták kikiáltották a Kínai
Népköztársaságot, a nemzetiek visszaszorultak Tajvan szigetére
 erőszakos iparosításba kezdtek („nagy ugrás”)
 kiépül Mao személyi kultusza
 1950-ben lerohanták Tibetet

 1964-ben megszakadnak a kínai és a szovjet kap-csolatok
 1966. „kulturális forradalom” – egyetemek bezárása, könyvégetések,
képzőművészeti alkotások bezúzása, értelmiségiek bántalmazása

o Közel kelet:
 zsidók már a 20. század elején önálló államot akartak (erre ígéret a britektől)
 a térség 1918 után népszövetségi mandátum lett, ez majd 1948-ban szűnik meg
 az angolok korlátozzák a bevándorlást 1939 után, a zsidók így az
amerikaiakhoz fordulnak segítségért
 a helyzetet az ENSZ oldotta meg: 1947-ben felosztotta Palesztinát egy zsidó és
egy palesztin államra, Jeruzsálemet ENSZ ellenőrzés alá helyezték
 1948-ban kikiáltották a független Izraelt (demokratikus, nyugati
berendezkedés)
  → de a béke helyett megkezdődtek a napjainkig tar-tó arab-izraeli háborúk,
terrorakciók (tk. 29/12.)
 az arabokat a Szovjetunió, a zsidókat az USA támo-gatta
 1956. Szuezi-válság: Izrael támadása Egyiptom ellen → győzelem, de
visszavonulás

o Vietnám:
 kommunista vezetéssel támadás a japánok, majd a franciák ellen (194
1954) → 1954-ben függet-lenné válás, de kettéosztották az országot:
Észak- (kommunista) és Dél- (nyugatbarát) Vietnámra
o Harmadik világ:
 A harmadik világ (franciául tiers-monde) azokat az országokat jelenti,
melyek a hidegháború időszakában sem a nyugati hatalmak, sem az egykori
keleti blokk országaival nem kötöttek szövetséget.

A hidegháború konfliktusai az enyhülésig

 1947-től katonai-ideológiai-politikai szembenállás jellemzi a két nagyhatalmat

 1950-ben az északiak Kim Ir Szen vezetésével (Sztálin engedélyével) megtámadták a
délieket, s elfoglalták a félszigetet (cél: az egyesítés)
 az ENSZ BT elítélte az agressziót és engedélyt adott a katonai beavatkozásra
 DE: az USA küld haderőt → erre válaszul megjelennek a kínai „önkéntesek”, a
szovjet fegyverek
 állóháború alakult ki
 1953. fegyverszüneti megállapodás: a 38. szélességi körnél húzódik a határ
 Az első vietnami háború (1946-1954)

o a háború után a kommunista partizánok jutnak hatalomra Ho Si Minh vezetésével

o megalakult a Vietnami Demokratikus Köztársaság
o elutasították a franciák újragyarmatosító törekvéseit → diplomáciai tárgyalások →
francia
o csapatok bevetése
o Sztálin és Mao É-Vietnamot támogatja, az USA a franciákat
o a békeszerződésben kettéosztották az országot

 A kubai rakétaválság

o 1959-ben Fidel Castro kerül hatalomra Kubában

o (megdöntötte az USA-barát, korrupt kormányt)
o elfogadta a Szovjetunió segítségét → szovjet mintára kiépült a kommunizmus
 o az USA válaszul 1961-ben emigráns kubaiakkal meg akarta dönteni ezt a rendszert
(Disznó-öböl akció)
o a Szovjetunió atomrakétákat telepít Kubába 1962-ben válaszul az amerikaiak
törökországi rakétáira
o 13 feszült nap következett nukleáris háború fenyegette a világot
o Kennedy haditengerészeti blokád alá vette az országot és ultimátumot adott az
oroszoknak: vonják ki a rakétákat vagy megelőző csapást mérnek a kubai szovjet
támaszpontokra
o DE: Hruscsov engedett: kivonták a nukleáris rakétákat Kubából
o 1963-ban forró drót létesült Washington és Moszkva között

Hruscsovi Szovjetunió története:

 1953. március 5. Sztálin halála

 kitört a harc az utódlásért → Nyikita Hruscsov szerzi meg a
hatalmat, de befolyása csak 1956 után szilárdul meg
 szakítani akart a sztálini rendszerrel (személyi kultusz,
munkatáborok, perek)
 enyhíteni akart a nyomoron
 NSZK felvétele a NATO-ba, de megalakul a Varsói
Szerződés
 1955. osztrák államszerződés: a szövetséges katonai haderő
kivonása Ausztriából / szuverenitás visszaszerzése / örök
semlegesség
 1963-tól megkezdődik az enyhülés a
 hidegháborúban, Brezsnyev kerül a szovjet pártvezetés élére