3.

tétel
A középkori városok

 Folyók mellett, kedvező földrajzi viszonyok miatt jönnek létre.

 A 11. századtól kezdtek kialakulni a középkori városok.
 Uradalmi központokban jönnek létre, valamint kereskedelmi utak találkozásánál,
katonai központoknál.
 Az átlagos városlétszám 5000 fő, a nagyobbak 10.000-15.000fő.
 A városokat fallal veszik körül, amelyek függőlegesen terjeszkednek.
 Jellemzői a szűk és nagyon zsúfolt utcák.
 A legtöbb utca koszos patkányok, egyre gyakoribb a pestis járvány.
 Gyakori a tűzvész, mivel fából építkeztek.
 Közbiztonság nem alakult még ki, gyakori éhínség.
 Városok központja a templom, korábban piactér.
 Szegényebbek a város szélén laktak, gazdagabbak a központban.

8. század  mezőgazdaság változása

3 nyomásos gazdálkodás megjelenése (vaseke, szügyhám)

Ezáltal megnő a termélés  kisebb az éhínség esélye jobb immunrendszer

Európa népessége megnőtt  megduplázódik  túlnépesedés Nyugat-Európában

o 2 mozgás indult el:

1. sűrűbben lakott területről, ritkábban lakott területre mentek.
 erdőírtás, mocsárlecsapolás (szárazföld lesz)
2. Nyugat-Európából Kelet-Közép Európába  hospesek

A mezőgazdasági árutermelés fejlődése  felesleget hozott létre (elviszik a piacra) 

megjelenik az árutermelés és a pénzgazdálkodás  önellátó gazdálkodást váltja fel

1
A legtöbb város Nyugat-Európában jön létre. Itt polgárok éltek (szabad emberek).

Kommuna mozgalom:
Kereskedők, kézművesek, iparosok kommunákba tömörültek, városi önkormányzatért
küzdöttek.
Cél:
-függetlenedni a földesúrtól
-kiváltságokat szerezni (privilégium)

Középkori város kiváltságai

 vásártartás joga
 szabad plébános választás
 szabad bíró választás
 városfal építése
 árumegállító jog
 évi egyösszegű adózás
 önigazgatás joga

A városok társadalma

 Élén: polgármester vagy bíró

-mellette: városi tanács (leggazdagabb kereskedők, iparosok)
Az iparosok céhekbe tömörültek.

 Céhek:
- Egy szakmához tartozó embereket tömörítette egybe.  ezzel próbálták a versenyt
szabályozni.
- Minőség a lényeg, nem a mennyiség.
- Céhszabályzat mindent rögzített. (mennyiség, minőség, ár, inasok száma, stb)
- Egy munkafolyamat = 1ember nincs munkamegosztás
- Céhen kívüli iparűzőket kontárnak nevezték. (üldözték őket)
Céhmesterré válás folyamata:
1. inas
2. legény
3. vándorút
4. mesterremek
5. mester

 Köznép= plebejusok
- Nincs polgárjoguk.
- Alkalmi munkából tartják el magukat.

2
Kereskedelmi útvonalak

 Levante Földközi tenger

Keletet köti össze Európával.
Luxuscikkeket hoznak (selyem, fűszerek), ezért Európa arannyal fizet.  elkezd
kiáramlani az arany.
Kikötővárosok: Velence Genova

 Hanza szövetség Balti tenger, Északi tenger

Észak- német és Flandriai városok tartoznak ide.
Nyersanyagot szállítanak Európába, ezért pedig iparcikkeket kapnak. (szövet)
Kikötővárosok: Hamburg, Bréma, Lübeck, Rostock, Brüzs

 Champagne Szárazföldi útvonal

Itt cseréltek gazdát az árucikkek hatalmas vásárok helyszínén.

Középkori várostípusok

 Mezőváros (Agrárváros)
-Lakói mezőgazdasággal foglalkoznak. ( Földesúr joghatósága alá tartozik.)
- Nem vehettek részt a rendi gyűlésbe.
- Nem vehetik körbe fallal.
- Van vásártartási joguk.
- Évi egyösszegű adó.
- Pl: Mezőkövesd, Mezőtúr

 Szabadkirályi város
-Király joghatósága alatt áll.
- Körbe vehetik fallal a várost.
- Küldhetnek követet a rendi gyűlésbe.
- Lakói kereskedők, iparosok.
- Teljes önkormányzati jog.
-Pl: Esztergom

 Bányaváros
-Lakóit mentesítették a vám, a tized és a harmincad alól.
- Közvetlenül adóztak.
-Pl: Tatabánya, Rudabánya

3
4