7.

tétel: A BAROKK IRODALMA

Érettségi követelmények
* Nagyon terjedelmes tétel, ugyanis a világirodalmat és a magyar irodalmat is felöleli
I. A barokk Európában (kevésbé fontos rész)
! Korrajz - röviden (alapfogalmak: a feudalista társadalmi rend megerősödés, az abszolutizmus mint
uralkodói stílus; a katolikus egyház megerősödése, ellenreformáció, jezsuita rend, rekatolizáció; a
barokk ideológia)
!! A barokk stílus jegyei - röviden
A barokk kor művészete - elég néhány fontos művet megemlíteni
A barokk európai irodalma - elég megemlíteni a képviselőit és műveiket
II. !!! A magyarországi barokk (sokkal fontosabb rész, mint az előző)
Korrajz - röviden
Magyarországi barokk művészet - elég néhány művet megemlíteni
!!! Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletesen (a legfontosabb tananyagrész)
!! Mikes Kelemen: Törökországi levelek - részletesen
*A mellékletben található rész nem kötelező, ismerete pluszt jelent.

I. A barokk Európában (1600-1750)

Korrajz
1. A feudalista társadalmi rend megerősödése, a polgárság térvesztése, az abszolutizmus megszilárdulása.
A reneszánsz idején meggazdagodott polgárság (= a harmadik rend) – Németalföld kivételével – még nem
volt elég erős ahhoz, hogy átalakítsa a feudális társadalmat és végleg magához ragadja a gazdasági-politikai
hatalmat. A barokk idején Európa nagyobbik részén a polgársággal szemben újra a feudális uralkodó rendek
kerekedtek felül (a földbirtokos nemesség és a papság), amelyek az idejét múlt feudális viszonyok
állandósítására törekedtek. Számos országban megszilárdult az abszolutizmus (= önkényuralom; az uralkodó
korlátlan hatalmán alapuló kormányzati rendszer). Ennek mintaállama XIV. Lajos Franciaországa (1638-
1715; a Napkirály híres mondása: „Az állam én vagyok.”). A feudalista rend legfőbb támasza a megerősödött
Habsburg-dinasztia (Ausztria-Magyarország és Spanyolország uralkodói).
2. A katolikus egyház hatalmának megerősödése, az ellenreformáció mozgalma, a jezsuita rend szerepe. A
reformáció következtében meggyengült katolikus egyház befolyásának visszaállítására elindította az
ellenreformációt, amelyben kulcsszerepet játszott a Loyolai Szent Ignác (1491-1556) spanyol nemes által
alapított jezsuita rend (1540; Jézus Társasága). Az ellenreformáció sikerrel támadta a protestáns
felekezeteket, széles tömegeket térített vissza katolikus hitre (rekatolizáció) és a katolikus vallás
megújulását eredményezte. A katolicizmus legfőbb világi támasza a Habsburg-dinasztia volt.
3. A barokk ideológiája. A humanizmust (a reneszánsz emberközpontú világszemléletét) a barokk katolikus-
vallásos világképe váltotta fel, amely a középkor vallásosos eszméinek megújulását jelenti, de sokkal
világiasabb felfogásban.
A barokk stílus
1. A barokk fogalma, időbeli behatárolása. A barokk egyrészt művészettörténeti korszak (kb. 1600-1750),
másrészt korstílus, stílusirányzat is, amely minden művészeti ágban megjelent. A barokk a reneszánszt
követte és klasszicizmust előzte meg. A reneszánsz és barokk közti átmeneti stílust manierizmusnak, a barokk
és a klasszicizmus köztit rokokónak nevezzük.
2. A megnevezés a portugál barroco (= szabálytalan alakú igazgyöngy) szóból származik. A kifejezést
eredetileg gúnyolódó (pejoratív) értelemben használták, mert a barokk alkotások eltértek a reneszánsz stílus
szabályaitól. Átvitt értelemben a szabályostól eltérőt, nyakatekertet, bonyolultat, túldíszítettet jelent.
3. Kialakulása, elterjedése, egyházi és világi ága. A barokk kialakulásában és elterjedésében nagy szerepe
volt a katolikus egyháznak, legfőképpen a jezsuita rendnek. Hazája Spanyolország, Portugália és Itália volt
(itt a legerősebb a katolicizmus), innen terjedt el Európa többi országába. Kis késéssel kialakult a barokk világi
ága az abszolutista uralkodók és főurak udvaraiban, később megjelent polgári, sőt protestáns körökben is.
4. A barokk célja. A barokk egyházi ága az ellenreformációt szolgálja (a katolikus hitre visszatérítendő hívek
meggyőzésének művészi eszköze) volt, míg világi ága a megerősödött nemesség hatalmát, gazdagságát
hirdette.
5. Értelem helyett az érzelmekre hat. A szemlélő elkápráztatására, gyönyörködtetésére, megrendítésére, a
vallásos áhítatának elmélyítésére törekszik. A hatáskeltés érdekében a legszebb, legnagyobb,
legcsodálatosabb ábrázolására törekedik, pl. vallásos elragadtatás (extázis), a lenyűgöző hősiesség
(heroizmus).
5. Jellemző formai jegyei: a túldíszítettség (bonyolultság, kuszaság), pompaszeretet és ragyogás,
monumentalitás (a hatalmas, lenyűgöző méretek kedvelése), dinamika (lendület, mozgalmasság), a pátosz
(ünnepélyes emelkedettség) és a színpadiasság (hatásvadászat).
6. Az irodalmi barokk jellemzői: monumentális szerkezet (sok részletből, epizódból felépülő művek);
terjengős körmondatok (sokszorosan összetett mondatok); pompás jelzők zuhataga; érzéki hatású metaforák
és hasonlatok; kérdések, felkiáltások, csattanók alkalmazása; retorikus pátosz (= szónoki ünnepélyesség),
bravúros rímtechnika
A végletek közt csapongó érzelmek és az ennek megfelelő bonyolult, mozgalmas, kusza formák művészete. A
barokk sajátosságai a mérték elvesztéséből fakadnak.
Reneszánszt mértéktartása jellemzi: zárt formák, szigorú szabályok, a formai elemek harmóniája, nyugalma - ez
bomlik fel.
A barokk kor mŰvészete
1. Építészet. Egyházi építészet: Vignola (e. vinyola; olasz): Il Gesu (e. il dzseszu; a jezsuiták főtemploma
Rómában; itt található Loyolai Szent Ignác sírja) / Bernini (olasz építész és szobrász is): a Szent Péter-bazilika
előtti tér köríves oszlopsora, a Szent Péter-bazilika bronzbaldachinja, Szent Péter trónusa / Borromini
(olasz): San Carlino (templom Rómában) / Novoa (spanyol): Szent Jakab-székesegyház Santiago de
Compostellában. Világi építészet: a versailles-i kastély és parkja (építtetője XIV. Lajos, a Napkirály) / a
drezdai Zwinger (e. cvinger; udvari ünnepségek színhelyéül szolgáló épületegyüttes; Szászország -
Németország). 2. Szobrászat. Bernini két szobra: Dávid, Szent Teréz extázisa (a Szent Péter-bazilikában)
3. Festészet. Caravaggio (e. karavadzsó; olasz): Szent Máté és az angyal, Szent Péter keresztre feszítése,
Sírbatétel / Velázquez (e. velaszkez; spanyol): X. Ince pápa, Bréda átadása (másként Lándzsás kép), A kis
infánsnő, Az udvarhölgyek / Rubens (flamand-holland): Leukipposz lányainak elrablása, A három grácia,
Önarcképe első feleségével / Rembrandt (flamand-holland): Éjjeli őrjárat, Önarckép Saskiával, A tékozló
fiú. 4. Zene. Monteverdi (olasz) - új zenei műfaj, az opera (= zenés színjátszás) elindítója / Vivaldi (olasz
hegedűművész és zeneszerző): Négy évszak c. műve / Bach (német) - minden idők legnagyobb orgonistája,
orgonaművek szerzője / Händel (német) - operák, zenekari művek, oratóriumok szerzője.
A barokk európai irodalma
2. Képviselői. Torquato Tasso (1544-1595; olasz költő): A megszabadított Jeruzsálem (a kereszténység
eposza; témája a Szentföld és fővárosa, Jeruzsálem visszahódításáért indított első keresztes hadjárat) / John
Milton (1608-1674; angol költő): Elveszett paradicsom (vallásos eposz; helyszíne: a pokol és a paradicsom; a
Sátán egy látomás keretében mutatja meg Ádámnak az emberiség eljövendő történelmének döntő mozzanatait;
ezt a megoldást alkalmazta Madách is Az ember tragédiájában) / Lope de Vega (1562-1635; spanyol drámaíró):
A kertész kutyája (vígjáték; mondanivalója: a spanyol nemes nem házasodhat rangján alul; Diana grófnő és
tikára, Teodoró szerelmesek egymásba, de csak csalással házasodhatnak össze, miután Teodóróról „kiderül”,
hogy egy nemes család elveszett sarja).

II. A barokk Magyarországon (1640-1772)

Korrajz
A XVII. sz. történelmünk egyik legszomorúbb korszaka. Továbbra is tart az ország szétdaraboltsága: 1. a
török hódoltság területe (az ország középső része Budával), 2. erdélyi fejedelemség (a keleti részek, a
fejedelemség önállósága a szultán által korlátozott), 3. királyi Magyarország (a Habsburgok uralta északi és a
nyugati megyék). A század elején zajlik a 150 éves török iga legpusztítóbb időszaka, a tizenöt éves háború
(1591-1606), a török kiűzésére csak a század végén kerül sor (Buda 1689-ben szabadul fel). A XVII. század
első évtizedeiben zajlik a sikeres ellenreformáció, amely a barokk stílus diadalát hozza magával. A XVII. sz.
első felében Erdély aranykorát éli, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelmek idején gazdasági és
kulturális téren egyaránt felvirágzik. A XVII. században Habsburg-ellenes felkelések sora tör ki, élükön erdélyi
fejedelmek állnak (Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre). A török kiűzése után
Magyarország a Habsburg Birodalom része lesz, szinte teljes mértékben elveszti önállóságát. A Habsburg iga
ellen irányult II. Rákóczi Ferenc szabadságharca (1703-1711; kurucok), s bár vereséggel végződött,
Magyarország pozícióinak megerősödéséhez vezetett. Mária Terézia felvilágosult abszolutizmusa idején
(1740-1780) már terjedni kezdenek a felvilágosodás eszméi.
Magyarországi barokk mŰvészet
1. Építészet: jezsuita templomok: Nagyszombat, Győr, Sopron, Eger / Pilgram (osztrák): az Erzsébet-apácák
pozsonyi temploma és rendháza, a jászói (Jasov) premontrei templom / az Esterházyak kismartoni (= a kis
versailles; ma Eisenstadt, Ausztria) és fertődi kastélya / a gödöllői és pozsonyi Grassalkovich-kastély (e.
graszalkovics; az utóbbi a szlovák köztársasági elnök jelenlegi palotája) / a budai királyi palota és a pozsonyi
várpalota építkezései. 2. Szobrászat: Donnert (osztrák): Szent Márton és a koldus (a pozsonyi Szent Márton-
dómban). 3. Festészet: Mányoki Ádám (1673-1757; magyar): II. Rákóczi Ferenc portréja (a fejedelem udvari
festője, két ismert portrét is készített róla). 4. Zene: Esterházy Pál (1635-1723) kismartoni kastélyában
zenekart, kórust alapított, fő műve a Harmonia coelestis (e. celesztisz; 55 kantátát = rövidebb zenemű)
Magyarországi barokk irodalom képviselŐI
1. korszak: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós !!!
2. korszak: Gyöngyösi István / erdélyi emlékiratírók (Kemény János, Bethlen Miklós, Bethlen Kata) / a kuruc
kor irodalma, II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen!!

!!! Zrínyi Miklós (1620-1664)!!!

1. Helye a magyar irodalomban. A magyar barokk irodalom legnagyobb alakja, költője. A magyar
nemzeti eposz megteremtője. Elsősorban hadvezérnek, államférfinak, politikusnak tartja magát, állítása
szerint a költészetet csupán a maga szórakoztatására műveli.
2. Élete. *Származása. Csáktornyán vagy Ozaly várában született, horvát (dalmát) eredetű arisztokrata (főúri)
család sarja, nevüket Zrín váráról kapták. Dédapja a költővel azonos nevű szigetvári törökverő hős. Édesapja
(Zrínyi György) és édesanyja fiatalon meghalnak. *Habsburg-hű és katolikus neveltetés. a Habsburg-ház
neveltetését Pázmány Péterre bízza (a család az ő hatására rekatolizál). Katolikus iskolákat látogat
(tanulmányokat folytat Bécsben, a nagyszombati egyetem, a grazi jezsuita kollégiumban), olaszországi
tanulmányúton vesz részt. Nagy műveltségű, művészetekhez értő, hat nyelven beszélő emberré válik. *Politikus
és hadvezér, törökellenes harcok. Tanulmányai után visszatér Csáktornyára, átveszi birtokai irányítását,
állandóan harcban áll a törökkel. Felesége Draskovics Mária Eusébia, akivel szerelmi házasságot köt. Horvát
bánná nevezik ki, majd a magyarországi hadak főparancsnoka lesz. Célja a török kiűzése Magyarországról.
*Kiábrándulása a Habsburgokból. Dicsőséges téli hadjáratában sorozatos vereséget mér a törökre, ennek
ellenére az udvar leváltja, s a törökkel megköti a szégyenletes vasvári békét (a török vesztett, mégis neki
kedvező békeszerződés születik). Zrínyi egyre jobban eltávolodik a Habsburgoktól, mert rájön, Bécsnek nem
érdeke Magyarország felszabadítása a török iga alól. *Halála. Tragikus körülmények közt hal meg: vadászat
közben egy felbőszült vadkan sebesítette halálra (a közvélemény Habsburg merényletet sejt).
3. Irodalmi munkássága. Költői pályája fiatalkori udvarló verseivel indul, amelyekben Violának nevezi
kedvesét, későbbi feleségét. Fő műve, a Szigeti veszedelem című eposz a magyar barokk irodalom
legkiemelkedőbb alkotása. Prózai munkái katonai-politikai értekezések (nem szépirodalmi jellegűek). 1651-
ben jelent meg Bécsben az Adriai tengernek Syrenaia című kötete, amely eposzát, szerelmes verseit és
epigrammáit tartalmazza (öccse, Zrínyi Péter horvát nyelvre fordította).
!!! Szigeti veszedelem
1. Témája: Szigetvár 1566-os török ostroma, a költő dédapjának hősies várvédelme.
2. Műfaja: barokk eposz, de nemzeti eposz (a magyar történelem fontos eseményéről szól), sőt hősi eposz
(szereplői hősi halált halnak) is.
3. Keletkezési ideje: 1645-1646 tele (szórakozásból írta).
4. Zrínyi író célja, szándéka: a) a szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példát
mutatni fel a magyarság számára (főleg a nemességet akarta törökellenes harcokra, hősies áldozatvállalásra
buzdítani); b) a magyar eposz megteremtése.
5. Zrínyi forrásai, költői mintaképei: a) a históriás énekköltészet (Tinódi Lantos Sebestyén); b) a vitézi
költészet (Balassi Bálint és Rimay János); c) antik eposzok (a homéroszi eposzok közül elsősorban az Iliász és
Vergilius Aeneas című eposza); d) Tasso Megszabadított Jeruzsálem c. barokk eposza; e) családi legendák.
6. Cselekmény: *Előzmények. Isten letekint a földre, és látva a magyarok bűneit, széthúzását, elhatározza,
hogy büntetésként a török sereget küldi Magyarország ellen. Szulimán szultánnak álmában megjelenik apja
szelleme (valójában a bosszúistennő, Alecto az), hogy magyarellenes hadjáratra tüzelje a szultánt. A szultán a
könnyű győzelem reményében el is indítja hadseregét. Ezzel párhuzamosan Zrínyi Istenhez fohászkodik, hogy
megküzdhessen a törökkel, életét is felajánlja hazájáért. Imája meghallgatásra talál: csodás jelként megbillen a
falon lévő fakereszt, amely előtt imádkozik. *A Szigetvár ostromát megelőző török vereségek. 1. Arszlán (a
budai török pasa) hőstettet akar végrehajtani még mielőtt a szultán vezette fősereg Magyarországra érkezik.
Ostrom alá fogja Palota várát, de a hős várvédő kapitány, Turi György vereséget mér rá. 2. Zrínyi hada az
éjszaka leple alatt rajtaüt a siklósi mezőn egy kisebb török seregen, és hatalmas pusztítást végez. A szultán meg
akarja bosszulni a vereséget, ezért a fősereg a Zrínyi kapitánysága alatt álló Szigetvár ellen fordul. 3. A török
főseregben pánik tör ki, amikor egy éjszaka két elszabadult ló vágtat végig a táboron. A törökök egymást kezdik
öldökölni, ugyanis azt hiszik, hogy Zrínyi ütött rajtuk. *Szigetvár ostroma. A várvédők még az ostrom előtt
esküt tesznek Zrínyinek, hogy életük árán is megvédik a várat. Zrínyiék a vár alatt letáborozott török előhadon is
rajtaütnek. A magyarok hősiesen helytállnak a sokszoros túlerőben lévő török sereggel szemben, ezért a török
haditanács úgy dönt, hogy feladja a reménytelen várostromot, s másnap hazavonul. A szerencse azonban a
törökök oldalára pártol, megkaparintják Zrínyi királyhoz címzett levelét, amelyben a várvédők súlyos helyzetéről
számol be (a vár romokban áll és ég, sok a halott és a sebesült, a magyarok nem bírnak ki még egy ostromot),
ezért a török egy végső ostromba kezd. *Zrínyi kirohanása. A magyarok elégetik a vár kincseit, leölik a
lovakat, hogy a török ne jusson zsákmányhoz. A törököt nem várják be a falak között, hanem páncéljaikat
levetve, halotti ruhájukat felöltve kitámadnak a törökre. A magyarok hősiesen harcolnak, amíg el nem esnek.
Zrínyi, hatalmas pusztítást végez, még a szultánt is megöli. Mivel senki sem meri felvállalni a közelharcot
ellene, janicsárok puskagolyói végeznek vele. A hősök lelkét angyali sereg viszi a mennybe.
7. A mű gondolatmenete: a) a török pusztítás nem más, mint az Isten büntetése a magyarság bűnei
(széthúzása) miatt; b) a várvédők minőségi fölénye győzedelmeskedhet a török számbeli fölényével
szemben (a várostromot megelőző kisebb csatákban a magyarok rendre győznek); c) a törökök győznek ugyan,
de az erkölcsi győzelem a magyaroké (a magyarok győzelemre álltak, vesztüket a balszerencse okozta); d) a
várvédők összetartásukkal, önfeláldozó hősiességükkel példát mutatnak az egész magyarság számára
(minden magyarnak ilyennek kellene lennie).
8. A két sereg összehasonlítása: a) A várvédők kis serege a török számbeli fölényét minőségi fölényével
egyensúlyozza ki: katonai (a magyarok képzettebb vitézek, mint a törökök) és erkölcsi erényekkel
(összetartás, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság, hazaszeretet). Ráadásul nemes célokért küzdenek: a
katonák családjukat, hazájukat, keresztény hitüket védik. b) A létszámban hatalmas török sereg minőségében
marad el a magyar sereg mögött. A török had széthúzó, a szultántól való félelem tarja össze, a katonákból
hiányzik az önfeláldozás, bajtársiasság. Nincsenek nemes céljai: hódító háborút folytat, a katonák leginkább a
zsákmányszerzés, rablás érdekli.
9. A két vezér összehasonlítása: a) Zrínyi Miklós a kor embereszménye (emberként és katonaként
egyaránt kimagaslik környezetéből, a legkülönb az összes magyar közül). Önfeláldozó hazafi, kiemelkedő
hadvezér, misztikus hős (Krisztus bajnoka = athleta Christi; a kereszténység védelmezője). Katonái kedvelik,
szinte apjukként tisztelik, mert bajtársként kezeli őket, gondoskodón bánik velük. b) Szulimán szintén kiváló
hadvezér, de katonái rettegnek tőle, vasszigorral tartja össze seregét.
10. A mű szerkezete (összesen 15 ének): I-IV. ének - az ostrom előkészítése (a terjedelmes bevezetés
célja hihetővé tenni, hogy a török sereg legyőzhető); V-XIII. ének - az ostrom eseményei (a főcselekmény);
XIV-XV. ének - a szigeti hősök utolsó csatája.
11. Eposzi kellékek:
- Témamegjelölés (propozíció) – a költő megjelöli eposza tárgyát (= Szigetvár török ostroma)
- Isteni segélykérés (invokáció) – a költő Szűz Máriához, a magyarok védőszentjéhez fohászkodik segítségért
műve megírásához
- Seregszemle (enumeráció) – a magyar és a török sereg bemutatása, a fővezérek és a legfontosabb hősök külön
kiemelve (magyarok: Zrínyi, Deli Vid, Farkasics stb; törökök: Szulimán, Delimán, Demirhám, Hanviván stb.)
- Csatajelenetek - harci események, párviadalok; a legrészletesebb a kirohanás leírása (Deli Vid pl. megöli
Hamvivánt és párbajt vív Demirhámmal; Zrínyi végez Delimánnal és Szulimánnal stb.)
- Késleltetés (retardáció) – a harci események kibontakozását késleltető epizódok beiktatása (Delimán és
Cumilla, Deli Vid és Borbála epizódja)
- Isteni beavatkozás (Deus ex machina) és csodás elemek – a) Isten a török sereget küldi büntetésként a
magyarok ellen (Mihály arkangyal kiszabadítja az alvilágból Alecto fúriát, aki Szulimán apjának a képében
jelenik meg a szultán álmában, hogy a magyarok elleni hadjáratra tüzelje őt); b) Isten elfogadja Zrínyi
felajánlását (a falon megbillenő feszület jelzi) / a végső csatával egyidőben megütközik egymással a
szigetváriakat segítő mennyei sereg és a törököket támogató alvilági had is / isteni igazságszolgáltatás: a
szigetvári hősök lelkét angyalok viszik a mennybe stb.
- Berekesztés (peroráció) – a költő büszke öntudattal fejezi be nagyhírű munkáját, hadvezéri dicsősége mellett
eposza is halhatatlanná teszi alakját.
12. Fontosabb epizódok: Juranics és Radivoj epizódja a bajtársiasságról szól. A két várvédő hős
Zrínyitől visz segítséget kérő levelet a királyhoz. Az éj leple alatt, török ruhába öltözve próbálnak átjutni az
ostromgyűrűn, sok törököt álmában ölnek meg. Az egyikük már túljut a török táboron, elmenekülhetne, de
visszatér, hogy elfogott barátját kimentse a török karmaiból. Végül mindketten meghalnak.
A Galamb-epizód a fordulópontot jelenti a mű menetében. A balsors a török kezére játssza Zrínyi levelét (a
levelet vivő postagalamb egy török sátorba menekül egy sólyom elől)
Delimán és Cumilla tragikus szerelmi epizódja. Delimán (nagy török hős) beleszeret Cumillába (a szultán
lányába), aki Rusztán felesége. Delimán vita közben megöli Rusztánt, és Cumillával megszöknek a török
táborból. A szultán megbocsát Delimánnak és visszahívja a seregbe harcolni. Cumilla tragikus halála (vizet ivott
Delimán kardtokjából, amely sárkányvérrel volt mérgezett) Delimán halálát is.
Deli Vid és Borbála hitvesi szerelmének szép példája. A magyar hős, Deli Vid az egyik csata során kinnreked
a várból, álruhában kénytelen bujkálni a török táborban, félve, hogy felfedezik. Bátor felesége, Borbála (aki
török származású) török ruhát öltve talál rá és menti meg a haláltól.
13. Zrínyi stílusa, nyelvezete: A költő göcseji nyelvjárásban (akkor még nem létezett még egységes
irodalmi nyelv) írta művét. Szókincse gazdag, gyakran török szavakat, kifejezéseket használ. Harci
tapasztalataiból kiindulva kiváló érzékkel írja le a csatajeleneteket, párviadalokat. Többször alkalmazza a
halál eufemisztikus (körülírásos) leírását.
 14. Az eposz verselése hangsúlyos (vagy magyaros). Sorai négyütemű tizenkettesek (néha 11 vagy 13
szótagúak az egyhangúság kerülése végett). A négysoros strófákban bokorrímet alkalmaz. Az eposz 1566
strófából áll, ami az ostrom évére utal.
15. Történelmi tények és a költői fikció ellentéte. A török sereg győzelme történelmi tény, Zrínyi azonban
alig tesz említést a török harci sikerekről. A magyarokat hőstetteit viszont felnagyítja, őket állítja be győztesnek
(vereségük egyedüli oka a balszerencse). Tény, hogy Szulimán az ostrom idején már öreg, beteg ember volt, s a
végső csata előtt három nappal meghalt. Az eposz Szulimánja ezzel szemben sokkal fiatalabb és Zrínyi öli meg.
Zrínyi prózai művei
1. Tábori kis trakta - értekezés, katonai kézikönyv a hadsereg szervezéséről, az első magyar katonai jellegű mű
2. Vitéz hadnagy - az ideális vitéz jellemzése (vitézi virtus, az árulás elítélése stb. jellemzik)
3. Mátyás király életéről való elmélkedések - Zrínyi Mátyást ideális uralkodónak tekinti; bemutatja erényeit,
értelmezi tevékenységét
4. Az török áfium ellen való orvosság (röpirat; áfium = ópium;) –A török kiűzésének feltételeivel és módjával
foglakozik. A magyarországi helyzetkép mellett külföldi körképet is nyújt. Bírálja a széthúzó magyarságot, a
hadsereg rossz állapotát. Szállóigéje: „Ne bántsd a magyart!”

!! Mikes Kelemen (1690-1761)!!!

a XVIII. század legkiválóbb magyar prózaírója. Az erdélyi Zágonból származott, székely nemesi család
sarja volt. Apját kivégezték, mert részt vett a Thököly-felkelésben. Fiatalon apród lett II. Rákóczi Ferenc
udvarában, később a fejedelem hűséges titkára és sorstársa az emigrációban.
!! Törökországi levelek
Fő műve, a Törökországi levelek a korszak legjelentősebb szépprózai alkotása. A művet Rodostóban írta
(Rákóczi 1735-ös halála után) korábbi feljegyzéseire támaszkodva. Leveleskönyve egyes darabjait kitalált (=
fiktív), P.E nevezetű Konstantinápolyban élő nagynénjéhez írta. Elsősorban a kuruc emigránsok rodostói
életét, a csoportban uralkodó légkört írja le, középpontba állítva Rákóczi alakját, s gyakran szól saját,
egyhangú sorsáról is. A konkrét események és tények mellet mesterien érzékelteti az emigráns. A legszebb
részek a fejedelemről szólnak, kiviláglik belőlük Mikes Rákóczi iránti kitartó hűsége, ragaszkodása. A
levelekből őszinte, mély hazaszeretet sugárzik, az egyik levél részlete szállóigévé vált: „…úgy szeretem
Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.” A szerző kitűnő megfigyelő, részletesen ír a Törökországba való
utazásukról (a tengeri út, megérkezés, fogadtatás, elhelyezkedés nehézségei), a török társdalomról (életmód,
szokások), a helybeliek termelőmunkájáról (gyapottermelés, selyemhernyó-tenyésztés, szőlőművelés). Mikes
stílusát egyéni humor és gördülékenység jellemzi. A mű sokáig kéziratban hevert, csak 1790-ben került
Magyarországra, s négy év múlva jelent meg.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Melléklet

Erdélyi emlékiratírók
A kuruc idők után a magyar művelődési élet hosszú időre elcsendesedett. A haladó gondolkodású írók
vagy elhallgattak, vagy börtönbe kerültek, idegen országokba bujdostak.
1. Erdélyi memoárirodalom (emlékiratok, önéletírások). A XVIII. századi erdélyi emlékiratírók (Bethlen
Miklós, Kemény János, Cserei Mihály, Apor Péter, Bethlen Kata) a múltba tekintenek vissza, s az osztrák
elnyomatásról, s a kedvezőtlen közviszonyokról panaszkodnak. Bethlen Miklós Önéletírása a szerző
raboskodásáról szól (tizenkét évi fogságra ítélték, mert röpiratokat írt a Habsburgok által elkövetett
törvénytelenségekről). Bethlen Kata Önéletírásából megtudjuk, hogy az írónőt protestáns hite miatt zaklatták, s
állandóan katolikus vallásra akarták téríteni. Háborgásait, gyötrelmeit a modern lélekelemző regényre
emlékeztető módon írta meg.

A kuruc kor irodalma

1. Kurucok és labancok. Kurucoknak nevezzük a Habsburg-ellenes felkelésekben, Thököly Imre (1670-
es és 1680-as évek) és II. Rákóczi Ferenc (1703-1711) szabadságharcaiban résztvevőket, illetve a velük
rokonszenvezőket. A labancok a kurucokkal szemben álló erők, a Habsburgok hívei voltak (A labanc szó
emiatt máig a gyávaság, ravaszság és hazafiatlanság szinonimája). A kuruc csapatok az osztrákok megtorlása,
kegyetlenkedései elől Erdélybe és az ország széleire menekült tömegekből verbuválódtak (a Habsburg-ellenes
Wesselényi-féle összeesküvésbe keveredett főurakból, birtokuktól megfosztott nemesekből, vallásuk miatt
üldözött protestánsokból, fizetetlen vagy elbocsátott végvári vitézekből, otthonukat elhagyni kényszerült
jobbágyokból, csavargó deákokból).
2. A kuruc kor névtelen költészete a szabadságharcok, illetve az azokat követő bujdosó időszakok idején
keletkezett, a szerzők legtöbbször ismeretlenek.
a) Korai kuruc költészet a Thököly-felkelés idején keletkezett. A nemesi költészetbe tartozik a Thököly
haditanácsa című vers (szerzője ismeretlen nemes; a kuruc vezérről szól és tartalmazza a kuruc tábor leírását is).
A prédikátorköltészet kiemelkedő darabja a Papvilág Magyarországon című költemény (szerzője ismeretlen
protestáns prédikátor; a protestánsok üldöztetését és nemzeti sérelmeket felsoroló biblikus hangú hazafias vers)
b) Bujdosóköltészet. A Thököly-féle felkelés bukásától a Rákóczi-szabadságharcig tartó hosszú bujdosó
időszak alatt keletkezett. A Buga Jakab éneke című versben rongyos, éhes végvári vitézek beszélgetnek, akik
még bujdosóként sem adják fel a jobb jövő reményét, hol búval, hol humorral szemlélik rosszra fordult sorsukat.
Az Egy bujdosó szegénylegényben Thököly volt katonája mondja el idegen földre való elbujdosását.
c) Kuruc vitézi költészet a Rákóczi-szabadságharc és az azt követő évek idején bontakozott ki. A népi jellegű
vitézi költeményeket a kuruc seregben szolgáló (iskolát járt, művelt) „deákok” írták. Ezek egyik ágát áthatja a
győzelem és reménység hangja: Csínom Palkó, Erdélyi hajdútánc. A másik ágba a vereséget sirató panaszos
hangú énekek tartoznak: Rákóczi kesergője (1711 körül; a fejedelem és az őt búcsúztató nép párbeszédét
tartalmazza). A Rákóczi nóta (1730-as évek) a század legnépszerűbb éneke, amely azt bizonyítja, hogy Rákóczi
alakja az szabadságharc bukása után is foglalkoztatta a nép képzeletét.
d) Virágénekek alatt a kuruc kor népi-paraszti és nemesi hangon egyaránt megszólaló szerelmi dalait értjük,
amelyek kéziratos énekeskönyvekben maradtak fenn (pl. Vásárhelyi daloskönyv, Komáromi énekeskönyv). A
költemények Balassi hatását tükrözik, kedvelt virágok és madarak képeitől pompáznak. A Kertemben nyílt
piros rózsám egy Anna nevű hajadonhoz szóló, virágnevekkel ékesített (viola, ciprusfa) vers. Az Áll előttem
egy virágszál egy legény szerelmétől, Ilonától (liliom, viola, rózsa) való keserű búcsúzkodását írja le. Az Ó,
gyönyörűséges egyike a legszebb szerelmi búcsúzóknak.
3. Thaly és Ady. A XIX. században Thaly Kálmán gyűjtötte össze a főként Erdélyben megőrzött
kuruc költeményeket. Thaly annyira rajongott e versekért, hogy néhánya általa írt hamisítványt is közzé tett. A
XX. sz. elején Ady Endre merít ihletet a kuruc költészetből, ún. kuruc-versei közé tartozik a Két kuruc
beszélget, Esze Tamás komája, Bujdosó kuruc rigmusa.

II. Rákóczi Ferenc irodalmi munkássága (1676-1735)!!

Zrínyihez hasonlóan sokoldalúan képzett ember, nagy politikus, jeles hadvezér és kiváló szépíró volt.
Irodalmi munkásságát politikai célkitűzései szolgálatába állította. A szabadságharc bukása után franciaországi és
törökországi (Rodostó) emigrációban írta meg idegen nyelvű emlékiratait, amelyek elsősorban a külföld számára
készültek. Confessiones (= Vallomások; 1716-1719) című műve latin nyelven jelent meg, amelyben életéről
vall. Mémoires (= Emlékiratok; 1716) című kötete franciául íródott, amelyben a fejedelem a szabadságharc
történetét vázolja fel, s kifejti a bukás okait is.