You are on page 1of 8

A vázlatot készítette: 2021.

Nagy Botond

Tanácsok az esszékhez
-érettségizőtől érettségizőnek-
Sziasztok! Ez a dokumentum tényleg csak gyerekeknek szól, szóval tanárok
most próbálják meg becsukni a szemüket. 😊 Tudom nagyon jól, hogy ők nem
így magyaráznák el, én nem vagyok tanár, ezért úgy próbálom átadni a tudást,
ahogyan arra én is szert tettem. Azt szeretném, ha olyanok is megértenék az
esszéírás fontosabb lépéseit, akik egyáltalán nem szeretik a történelmet.

Szóval először nézzük meg a középszintet. Középszinten alapjáraton négy esszé


van, viszont csak kettőt kell megírni. Az alábbi képen egy színnel láthatjátok,
hogy mi alapján lehet választani:

Szóval, szembe kerülsz az érettségin ezzel a kis táblázattal.


Mit lehet csinálni, hogy dönts jól?
Amit tanácsolok az az, hogy olvasd el a négy feladat címét, majd mindegyik
feladatot olvasd el gyorsan, hogy tudd mégis miről kell beszélned. Ez kb.
másfél percet vesz igénybe, de eszméletlen fontos. Ha ezek alapján nem tudsz
dönteni javaslom, hogy a hosszúesszék alapján dönts.
A vázlatot készítette: 2021.

Nagy Botond

Hogy miért?
Mert rövid esszé 12-16 sor, de a tanár 19-ig megnézheti. A hosszúesszét pedig
32+5 sornak szokás mondani, tehát sokkal több pont is jár érte, szóval
érdemesebb ráfeküdni elsősorban a hosszúesszére.

Hogy érdemes nekiállni az esszének?


Szerintem mindig úgy állj neki az esszéírásnak, hogy a hosszú esszékhez írsz
egy kis vázlatot, nézd meg alaposan, hogy melyik téma megy jobban, melyikről
tudsz sokat írni. Ez kb. 3-4 perc, de hidd el, megfog térülni!
Ezután állj neki megírni a hosszú esszét, és csak utána a rövidet. A hosszúra
szenteld rá az idődet. Teszem azt elkezded a röviddel, de kifutsz az időből, és
nem tudsz mindent leírni a hosszúhoz, akkor az pech, mert sokkal több pontnak
kell búcsút mondanod. Szóval mindig kezd a hosszú esszével!

A rövid esszék pontozása


Itt láthatod a rövidesszékre vonatkozó pontozási táblázatot, a javítótanárod ez
alapján fogja értékelni az esszédet:
A vázlatot készítette: 2021.

Nagy Botond

1.
A feladatmegértést a végére tenném, mert azzal van a legkisebb baj. Szóval,
kezdjük az elején: a ,,tájékozódás térben és időben”-re 2 pontot kapsz, vagyis
egy földrajzi nevet és egy időre vonatkozó állítást (lehet ez dátum, korszak,
bármi) kell tenned.
• Javaslom ezt a bekezdésben rögzíteni. Tehát például, ha a kereszténység
tanításairól kell beszélned, akkor írhatod az a bevezetésbe, hogy ,,Jézus, a
keresztény vallás megalapítója a Közel-Keleten, azon belül is a mai
Palesztina területén, i.u. 27 és 30 között tevékenykedett.”
És igen, ezt a fenti példában akár írhattad volna úgy is, hogy ,,Kr.u. 1 században
tevékenykedett”. Természetesen ez a maximum tágítás, ha például azt mondod,
hogy az “ókorban”, azért már nem jár pont.
Ha viszont olyan témáról kell írnod, aminél fontos az évszám (például teszem
azt Caesar egyeduralma), ott viszont muszáj egy évszámot megemlíteni benne
(jelen esetben Kr.e. 44). Ha tudjuk az évszámot, akkor mindig kössük ahhoz, ha
nem, akkor próbáljuk meg belőni a századot.
2.
A ,,kommunikáció és szaknyelv”-re kapsz összesen 2-2 pontot.
• Rövid esszénél az első két pontot (tehát a K1-et) az általános történelmi
fogalmak helyes használatáért kapod. Nyugi, biztosan nem lesz ezzel baj,
hisz úgy fogod őket használni, hogy észre sem veszed. Ide tartoznak az
olyan fogalmak, mint az ,,állam, hidegháború, vallás, kereszténység,
nemzet, náci, stb”.
• A K2-re járó 2 pontot pedig azért kapod, ha ,,A kifejtés mondatokból áll,
és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos
nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.”. Szerintem ez mindenkinek
világos.
3.
,,Ismeretszerzés, források használata”. Ez azért szerintem elég egyértelmű,
ahogy láthatjátok a táblázat alapján, 3 (1+2) pont jár érte.
• Egy a tény megállapításáért,
• 2 a konklúzió levonásáért,
A vázlatot készítette: 2021.

Nagy Botond

• következmény megfogalmazásáért (amolyan ok-tény-okozat elv).

Tehát ha van egy forrásod mondjuk Mátyás füstadójával kapcsolatban, akkor


nem elég azt leírnod, hogy ,,Mátyás bevezette a füstpénzt”. Ez egy tény, ezért 1
pont jár. Írhatod azt, hogy ,,Mivel a korábbi kapuadót jobbágytelkenként
fizették, így egyre gyakoribbá vált, hogy egy jobbágytelken több család is élt, de
egy telek után fizettek, közösen. Mátyás ezért vezette be a füstpénzt, ahol
háztartásokra szűkítette le az adóterhet, ezzel jelentősen megnövelve a kincstár
bevételét”.

Javaslom használjátok előszeretettel a ,,hogy, miszerint, ezért, ebből következik,


vagyis, tehát, stb”. Ez megkönnyíti a dolgokat nem csak a forrásoknál, hanem
az egész esszében, hisz a ténymegállapításért mindig csak 1 pont jár, míg a
következtetésért +2 pont. Ne hagyjátok el, mert nagyon sokat bukhattok vele.
Bármilyen tényt is írtok le, mindig következtessetek!

4.

Az ,,eseményeket alakító tényezők” kicsit nehezebbek, ugyanis ezt mind


magadtól kell kitalálni. Például, ha a török hódoltság a téma, és nincs forrás a
kettős adóztatásról, akkor írhatsz arról, hogy ,,A Hódoltság határán kialakult a
kettős adóztatás rendszere, vagyis a jobbágyok egyszerre fizettek a török
szpáhinak, illetve a magyar nemeseknek is, akik végvári katonákat küldtek az
A vázlatot készítette: 2021.

Nagy Botond

adók behajtására. Ezeken a területeken a magas adók és a folyamatos portyák


következtében hatalmas népességpusztulás volt tapasztalható”.

Hogy hogyan tudod megkapni erre mind a 6 pontot?


Úgy, hogy megpróbálsz mindent leírni, amit egy adott témáról tudsz, és levonod
a következtetést, hiszen a +2 pont itt is erre jár. Használjátok előszeretettel a
már említett következtető szavakat (ezért, ebből következik, tehát, vagyis, stb.).

5.
A ,,feladatmegértés”. Arról írsz, ami a feladat, igazából ez ennyi. A
tématartásért jár 2 pont. Ha a feladatot az, hogy a második világháborúról írj, és
arról írsz, nem pedig teszem azt, az ipari forradalmakról, akkor kapsz +1 pontot.
A második pontot pedig azért kapod, ha felhasználod a forrásokat (hisz ez a
feladat: ,,Mutassa be a források és saját ismeretei alapján...”) Vagyis, ha nem
csinálsz a forrásokkal semmit, akkor itt is elveszted az egyik pontot.

A hosszú esszék pontozása


Nem kívánom hosszasan részletezni, hiszen szinte ugyanaz a követelmény, mint
a rövid esszéknél. Íme a javítási táblázat:
A vázlatot készítette: 2021.

Nagy Botond

Szóval, nézzük mit látunk. A feladatmegértés nem változott, azért ugyanúgy 2


pont jár, ráadásul ugyanazokért. Viszont a többinél mind van változás.

1.
Ahogy láthatod, a ,,tájékozódás térben és időben”-re immáron 4 pont jár
összesen. Hogy miért? A hosszú esszék mindig magyar történelemmel
kapcsolatosak, ezért muszáj lesz rögzíteni minimum két konkrét dátumot.
Tehát pl. ha az ország háromrészre szakadását kapjuk, nem lehet elhagyni az
1526-os és 1541-es dátumokat. Ebből legalább kettőt használjuk fel, és
megkapjuk a T1 2 pontját.
A vázlatot készítette: 2021.

Nagy Botond

A T2 pedig ugyanezt jelenti, csak éppenséggel konkrét helyszínekkel. Tehát


maradva az előző példánál, meg kell említeni 1526-nál a mohácsi csatavesztést,
illetve 1541-ben Buda elvesztését. Ezért jár a két pont. 😊

2.
A ,,kommunikáció és szaknyelv”-nél is van egy kis változás. A K1 ugyanúgy
az általános történelmi fogalmak, a K3 pedig a szép tagolás + helyesírási
hibáktól mentes szöveg, de akkor micsoda a K2?
A K2 a konkrét történelmi fogalmakat takarja. Ez azt jelenti, hogy minden
témában van olyan fogalom, ami szinte csak oda való. Ilyen például a ,,tized,
kapuadó, füstpénz, szpáhi, irredentizmus, revízió, nemzetiszocializmus, stb”.
Ezek helyes alkalmazásáért (min. 2 db!) jár a maximális 2 pont.

3.
Ahogy láthatjátok immáron van F1, F2, és F3. Nos, azért, mert hosszú
esszéknél 3 forrás van, s mindegyiket elemeznetek kell, a már előbb említett
szempontok alapján. A mennyiséget leszámítva semmi változás nincs. 😊

4.
Az eseményeket alakító tényezőknél újként igazából csak az E4 jelenik meg. Ez
pedig nem más, mint ,,Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti
és alátámasztja elemzését”.
Gonoszság ugyan kimondani, de ez igazából a javítótanár jóindulatán múlik. Ha
több mint három eseményt említetek meg a témával kapcsolatban, esetleg a
lezárásban előrevetítitek az adott esemény következményeit, azért szokott járni,
de mint mondottam, ez csak a jóindulattól függ. Általában megszokták adni.
A vázlatot készítette: 2021.

Nagy Botond

Végső tanácsok:
Szóval, mit is ajánlok így összegezve? Ha a vázlatod már megvan, a
bevezetésben rögzítsd a tér-időt. Hol járunk és mikor? Aztán kezd el szépen
tárgyalni. A forrásokat mindenképp használd fel! Figyelj arra, hogy
TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS + KÖVETKEZTETÉS, vagyis szinte csak alárendelő
mondatokat írj! Használj sok magyarázó szót (már írtam rá példákat)!
A befejezésnél pedig zárd le az eseményt (ne írj véleményt!), esetleg
következtess a téma következményeire!

Ha pedig netán további tanácsokra lenne szükséged, nem értesz valamit, vagy
csak szimplán megnéznéd, hogy hogyan néz ki egy rövid/hosszú esszé,
keressetek bátran Facebookon vagy e-mailben:
https://www.facebook.com/botond.nagy.3152
erdekessegekamultbol@gmail.com

Remélem tudtam segíteni.

You might also like