1.

TÉMAKÖR: Politikai intézmények, eszmék ideológiák

TÉMACÍM: Poliszok az ókori Hellászban
TÉTELCÍM: Az athéni demokrácia intézményei, működése Periklész korában

1. sztratégosz
Athén a görögországi Attikai-félszigeten jött létre, 5 km-re a tengertől.
A demokrácia kifejezés két görög szó – démosz: ’nép’ és
kratosz: ’hatalom’ – összevonásán alapszik.
A Kr.e. V. század a virágkora az athéni demokráciának,
akkor volt Periklész 15 éven át sztratégosz, ő birtokolta leghosszabb ideig ezt a címet.
A sztratégoszok voltak az az állam valódi vezetői,
évente választott 10-et az ekklészia és a tagjai újraválaszthatóak voltak.
(nem sorsolták őket, ez mutatja a tisztség fontosságát, vizsgálták a jelöltek alkalmasságát)
Ők a phülék(10) éllén álló katonai parancsnokok voltak, katonai vezetés volt a feladatuk.
Tehát érteniük kellett a hadvezetéshez, és szükségük volt hadi tapasztalatokra.
Az állam védelme érdekében a démosz elfogadta az arisztokraták vezető szerepét a
hadseregben.
Periklész is ősi arisztokrata családból származott, anyai ágon Kleiszthenésszel állt
rokonságban.
(A többi arisztokrata családdal szemben, ő a népgyűlésre támaszkodott)
(csak a legvagyonosabb réteg tölthette be ezt a tisztséget.)
A sztratégoszok között is volt rangsor, az első sztratégosznak volt a legnagyobb tekintélye.
(Kleiszthenész hozta létre ezt az intézményt)

2. népgyűlés= ekklészia
A népgyűlés a törvényhozói hatalom birtokosa.
Tagja minden teljes jogú, athéni születésű férfi állampolgár: a társadalom 10-15%-a.
Ők vettek részt a szavazásban, ahol a többségi elv érvényesült és minden szavazat egyenlő
értékűnek számított, Ez minden demokrácia alapja.
Az athéni demokrácia azonban nem a mai értelemben vett széles körű felhatalmazással bírt,
hiszen a szabad jogállású nők, a rabszolgák, illetve a metoikoszok
nem szólhattak bele a politikai ügyekbe!
A legfontosabb tisztségeket az arisztokraták töltötték be, ennek ellenére nyíltan bírálták a
demokráciát, ezt azért tehették meg, mert a demokrácia szólásszabadságot biztosított.
-A négyűlés feladata a törvényhozás
(csak olyan törvényjavaslatot lehetett tárgyalni, amit az 500 fős tanács előtte jóváhagyott)
-tisztségviselők választása(sztratégoszok)
vagy sorsolása(500ak tanácsa, esküdtbíróságok és az arkhónok tanácsának tagjait),
-dönt a háború és béke kérdéséről, -adókról szavaz, -dönt a szövetségekről.
Hatásköre még: a -törvényhozói intézkedések szentesítése, -polgárok száműzetésbe küldése.
Havonta 2-3 alkalommal ülésezett. Bárki felszólalhatott.
Periklész javaslatait lelkesen megszavazta démosz a népgyűlésen,
mert az általa bevezetett napidíj lehetővé tette a politikai életben való részvételüket.
Így pótolta az emberek jövedelemkiesését, hiszem amikor politizáltak, nem tudtak dolgozni.
Később a színházlátogatásért is kaptak napídíjat kárpótlásul.
4. Ötszázak tanácsa=bulé
Kleiszthenész reformjainak köszönhetően jött lére.(kr.e.508)
A végrehajtó hatalom birtokosa.
Tagjait sorsolták a phülékből (phülénként 50 küldött), akik 1 évig töltötték be hivatalukat
és a munkájukért fizetést is kaptak.
Minden társadalmi csoport (arisztokrácia és a démosz)képviseltette magát.
A feladatuk: a törvények előkészítése és végrehajtása, ellenőrízték a tisztviselők munkáját,
a pénzügyeket, készenlétben tartották a hadsereget.
Államhivatali szerv.
A bulé a népgyűlések közötti időszakoban tevékenykedett,
a népgyűlés döntéseit hajtotta végre és betartatta az elfogadott törvényeket.
Döntéseket nem hozhatott, csak javaslatokat fogalmazhattak/vitathattak meg tagjai.

5. Héliaia-Esküdtbíróság
Tagjai a 6000 esküdt közül- a népgyúlés által- kisorsolt 500 fő, a megbízás 1 napra szólt,
napidíjat kaptak.
Bírói feladatot láttak el, az igazságszolgáltatással foglalkozott a testület.
Az egyes ügyekben meghallgatás után azonnal, szavazással döntöttek.
Tehát ez egy olyan bíráskodási forma, amelyben a döntést nem a bíró, hanem az erre
kiválasztott állampolgárok hozzák meg.

6. Tamiászok=kincstárnokok
pénzügyi feladatokat ellátó tisztségviselők voltak.
Tagjai: 10 fő, akit választottak

7. Areioszpagosz-volt arkhónok tanácsa

Feladata az arkhónok ellenőrzése volt, akiknek a jelentősége csökkent
Az areioszpagosz jogköre pedig szintén csökkent Periklész javaslatára
(ügyintézési feladatokat láttak el)
Kr.e.462-ig működött.

Az ókori demokráciafelfogás tehát több elemében is alapvetően különbözik a modern

demokráciától.egyrészt a mainál jelentősen kevesebben kaptak politikai jogot, ma általános
választójog érvényesül, másrészt ma az államok nagyságából adódóan gyakorlatilag nem vagy
csak részben lehet a közvetlen szavazás rendszerét működtetni.
A modern kori törvényhozásba képviselőket választanak a polgárok, akiket ezzel
felhatalmaznak arra, hogy helyettük a törvények ügyében döntsenek (népképviselet).

Befejezés
A viszonylagos vagyoni egyensúly, a politikai jogok egyenlősége tette lehetővé, hogy az
athéni demokrácia 1-2 nemzedéknyi időre biztosítsa az athéni polgárok egyenlőségét.
Periklész halála után megkezdődő hanyatlás részben az egyéni érdekeket szolgáló politikai
csoportok kialakulására, a megosztottságra vezethető vissza, részben arra, hogy a poliszok
közötti háború a démosz jelentős részének gazdasági meggyengüléséhez, elszegényedéshez
vezetett.