A vázlatot készítette: 2021.

Nagy Botond

Középszintű esszé: Nehézipar a dualizmusban

A dualizmus korában (1867-1918) Magyarország az Osztrák-Magyar

Monarchia része volt. A hazai ipar nagyrésze az éppen világvárossá fejlődő
Budapest centrikussá vált.
A gazdasági kiegyezés és az ipari forradalomnak köszönhetően
Magyarország területén ekkor számolták fel a céheket, megjelent a szabad
vállalkozás joga, hisz ,,minden nagykorúnak nyilvánított egyén” -törvényes
kereteken belül- szabadon vállalkozhatott, ami magával hozta a kapitalista
versenyszemléletet, vagyis a hazai nagyvállalkozó-tőkésréteg kialakulását. A
gazdaság először külföldi tőkére szorult, viszont később létrejöttek a magyar
hitelintézetek is, amik a tőkésekkel együtt tovább növelték a magyar gazdaság
erejét.
Az ország fejlődését segítette elő továbbá a Monarchia területén belül
működő munkamegosztás, illetve közös vámhatár, közös pénz is, melynek
köszönhetően a Birodalom biztos felvevőpiacot jelentett a magyar termékek
számára. Ezt támogatta továbbá a 1881-es XLIV. törvénycikk is, mely olyan
hazai termelést szorgalmazott, állami támogatással, amire az ország alapjáraton
importra szorulna (pl. rizshántoló malmok), ezzel elősegítve az erős, önálló
magyar gazdaság kiépítését.
A fejlődésben természetesen elengedhetetlen szerepet kapott a közlekedés,
különösképp a vasúthálózat fejlődése, mely Baross Gábor közlekedésügyi
(,,vasminiszter”) miniszter nevéhez köthető. Tevékenységének köszönhetően a
vasúthálózat többszörösére nőtt néhány évtizeden belül. Az infrastrukturális
fejlesztések együttesen tették lehetővé a gazdaság, illetve a nehézipar
növekedését, hisz a bányászati peremterületeket Budapesttel kötötték össze. A
nehézipar elsősorban az ércekben gazdag területeken, illetve –a vasúthálózat
centralizálásának köszönhetően- Budapesten öltött látványos fejlődést. A
nehézipar természetesen magával hozta a gépek szükségességét, így gépgyárak
alakultak szerte az országban. Ilyen volt például Ganz gépgyár. A gépgyártás és
a nehézipar fejlődése nem csak az ország gazdaságában hoztak változást, hanem
annak társadalmában is, ugyanis kialakult egy új réteg: a munkásréteg, amiért
az állam természetesen támogatta a szakemberek képzését.
A dualizmusban az ipari forradalmak és az Osztrák-Magyar Monarchián
belüli munkamegosztásnak köszönhetően Magyarország gazdasága soha nem
látott mértékű fejlődésnek indult, ami a millenniumi ünnepségeken tetőzött.

Az esszé a 2017 májusi középszintű érettségiben jelent meg: https://dload-

oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2017tavasz_kozep/k_tort_17maj_fl.pdf