Pénzügyi alapismeretek Vizsgadolgozat

Készítette: Far Loránd-EK0BIY- Nappali jogász osztatlan képzés

1. A magyar állampénzügyi rendszer főbb állomásai a

dualizmustól napjainkig

A magyar reformkor vívmányai közé tartozott a magyar gazdaság modernizálásának igénye és

a polgári államberendezkedés alapjainak megteremtése is. A gazdaság reformálásának igénye
már Széchenyi István Hitel (1830) című művében is szerepelt. A 12 pont kilencedik pontja a
Nemzeti Bank felállítását követelte, azaz megfogalmazódott az önálló magyar korszerű
nemzetgazdaság igénye. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után mind
gazdasági, mind államberendezkedés szempontjából a Habsburg centralizáció érvényesült. Az
1867-es kiegyezés következtében létrejövő dualista államtól a kiegyezés támogatói az
elmaradott magyar gazdaság modernizációját várták. Az XVI. tc. szabályozta az új dualista
állam kereskedelmi és vámszövetségét, azaz meghatározta a közös vámhatár létrehozását. 1 A
gazdasági konjunktúra (termelés növekedés miatt) 1868 és 1890 között négyszeresére
emelkedtek a fogyasztási adóbevételek.2 A megnövekedett gazdasági termelés növelte az
állami kiadásokat is, amiket iparfejlesztésre pl.: infrastrukturális beruházásokra fordítottak.
Ezt támasztja alá, hogy 1868 és 1890 között Ausztriában 72%-kal, addig Magyarországon
142%-kal növekedtek az állami beruházások.3 A dualista állam aktív gazdaságpolitikáját,
Ausztriával való viszonyát Wekerle Sándor pozitívan értékeli, szerinte nincs forrás arra, hogy
a magyarországi iparra elnyomó hatással lett volna az osztrák ipar. 4 A dualista alapokon
szerveződött Osztrák-Magyar Bank a két országnak hitelt nem nyújthatott, de stabil monetáris
integrációt teremtett. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1892-ben valutareformot hajtott végre
Wekerle Sándor révén, ami az arany alapra történő átállást jelentette. Ennek egyik oka a XIX.
század második felére jellemző ezüst kitermelés fokozódása, a másik, pedig a Habsburg
birodalom sok kiadással járó politikai-katonai kudarcai (pl.: porosz-osztrák vagy olasz-osztrák
háború). Az aranyvaluta biztosította a birodalom nemzetközi térben való elszigetlődésének
megakadályozását, versenyképsségének fennmaradását. Továbbá gátolni kívánta a romló
ezüst érték miatt kialakuló magyar fizetőeszköz értékingadozását is. A gazdasági fejlődésnek
a nyugodtabb politikai közeg kedvezett. Ezt bizonyítja, hogy 1867-1873-ig a tőkeállomány
meghatszorozódott5, 170 új részvénytársaság, 552 pénzintézet alapult. Magyarországon az
agráriusok kivételével a gazdasági elit a szabad versenyt támogatta. Kartus László és John
Komlós szerint a korszakot szuerén gazdaságként lehet leírni, mivel a kritikus 40% alatt
maradt a külföldi tőke és részvényarány. 6 A korszakra jellemző volt a gyárak, üzemek gyors
építése, állami támogatása, és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrális háttér megteremtése (pl.:

1
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L’Harmattan kiadó Budapest, 2019.
37.o.
2
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L’Harmattan kiadó Budapest, 2019.
38.o.
3
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L’Harmattan kiadó Budapest, 2019.
39.o.
4
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L’Harmattan kiadó Budapest, 2019.
45.o.
5
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L’Harmattan kiadó Budapest, 2019.
51.o.
6
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L’Harmattan kiadó Budapest, 2019.
50.o.
MÁV alapítása) Az aktív állami támogatással jöhetett létre 959 új gyár,állami gépsegélyben
380 gyár is részesült.7
A dualizmus gazdasági vívmányai az I. világháború, valamint a trianoni békediktátum után
vesztek el. Nem csak gazdasági központok, hanem 10 649 ezer állampolgár is a szomszédos
államokhoz került.8 A trianoni Magyarország természeti erőforrásainak pl.: erdeiek,
bányáinak (pl.: felvidéki bányavárosok) nagy részét is elvesztette. A területvesztés gazdasági
hatásait mutatja, hogy míg a malomipar 1920-ban 65 millió mázsa örlőkapacitással
rendelkezett, addig ez az arány a trianoni Magyarország szántőföldjei már 20-28 millió mázsa
gabonánál meg tudtak többet termelni. 9A Két világháború közötti időszakban jelentős volt a
Bethleni konszolidációs politika, ami érintette a gazdaság átstrukturálását, ugyanis sürgették a
kötött gazdálkodási rendszer felszámolását, e helyett a magánkezdeményezéseket és a
magánválllalkozásokat preferálták. Az 1929-es New-York-i tőzsdekrach hatására az
országban domináns agráriumi árak zuhanni kezdtek, az agrárolló szétnyílt. Az agrárhelyzeten
kívánt javítani a boletta tv., amely a piaci áron felül a gabona minden métermázsája után
árkiegészítést biztosított (évente változó 3-6 pengő). Az 1924. évi V.tc. létrehozta a Magyar
Nemzeti Bankot. A jegybank Népszövetségi kölcsönfolyósítás kritériuma volt az MNB
kizárólagos bankjegykibocsájtási joga, a kormánytól való függetlensége és az állami
pénztárként való működés is.10 Fontos volt, tehát az államháztartás anyagi és alaki rendjének
támaszaként szolgáló pénzügyi terv készítése is. 11. A Keynes-i gazdaságpolitika és a New
Deal program az USA-ban a válság hatásait jelentősen csökkentette. Ilyen program volt a
haderőfejlesztés is. Darányi Kálmán miniszterelnök 1938-ban meghirdette a Győri programot,
ami az 1938. évi XX. tv.-ben realizálódott. 12 A tv. előírta, hogy a haderőfejlesztésre és az
ehhez kapcsolódó infrastrukturális, távközlési, szociális célokra ezer millió pengőt
fordítsanak. A reálgazdasági szempontból fedezetlen hadiipari fejlesztések infláció generáló
hatással bírtak, ami terheit nem a gyáriparosok vagy a földbirtokosok viselték.
A magyar szempontból vesztes második világháború, az országon átvonuló front nemcsak
hatalmas emberáldozatokat, hanem az infrastruktúra pl.: vasútvonalak, hidak, gyárak
megsemmisülését okozta. Az ellátási láncok nem működtek, jellemző volt a nélkülözés és a
nyomor. A háború, a németek által kivitt nemzeti vagyon, a szovjet katonák elszállásolása, és
a háborús jóvátétel fizetése is nagyban hozzájárult a még Bethlen által bevezetett pengő
hiperinflációjához. A pártállami diktatúra az 1949.évi XX. tv. 9. §-a ugyan deklarálta, hogy
Magyarország gazdasága piacgazdaság, ez ugyanakkor de facto nem érvényesült. A totális
államban a népgazdasági tervek és az állami tulajdon erőteljes dominanciája érvényesült. A
kötött rendszer fő hibája volt, hogy a gazdasági célokat politikai színtéren határozták meg. Az
1946. évi XIII. tv.13 államosította a bankokat, emellett erőteljes tervutasításos rendszert
alakítottak ki. A voluntarista jellegű iparosítás és a gazdasági termelők kollektivizálása
tönkretette a gazdaságot, ezért 1953-ban új szakasz politikája kezdődött, ami a szocialista
nehézipar fejlesztését viszonylagosan visszafogta, béremelések, árleszállítások kezdődtek,

7
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L’Harmattan kiadó
Budapest, 2019. 51.o.
8
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L’Harmattan kiadó
Budapest, 2019. 54.o.
9
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L’Harmattan kiadó
Budapest, 2019.56.o.
10
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L’Harmattan kiadó
Budapest, 2019. 68.o.
11
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc: Az állampézügyek és az államháztartás tudományos rendszertana (1) 11. dia
12
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L’Harmattan kiadó
Budapest, 2019. 73.o.
13
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig. L’Harmattan kiadó
Budapest, 2019. 80.o.
továbbá a békekölcsön jegyzéseket és a beszolgáltatási rendszert is. 1968-ban bevezették az
Új Gazdasági Mechanizmust, melynek célja volt a hatékonyabb gazdaság elősegítése, a jobb
életkörülmények elősegítése vagy a pénz vásárlóértékének javítása. Fontos cél volt, tehát a
népgazdaság tervszerűbb és hatékonyabb fejlesztése. Ennek érdekében részletes ágazati
szabályok léptek hatályba. A vállalatokat tekintve az új gazdaságpolitika felismerte, hogy az
erőteljes tervutasításos rendszer hibái között található, hogy egyes szektorokban túlkínálat
keletkezett, ezért nagyobb, de nem teljes szabadságot biztosítottak a vállalatok számára.
A Kádár-rendszer a modernizáló törekvések ellenére (pl.: háztáji engedélyezése) mind
endogén, mind exogén okokból kifolyólag válságban volt. Az olajárrobbanás csak mélyítette
az adósságspirálba került ország gazdasági helyzetét, a stabilitást hitelekkel próbálták elérni,
ami mélyítette a válságot, és a rendszer összeomlását, a piacgazdaságra való áttérést
eredményezte. A privatizáció az állami tulajdonosi funkció végét jelentette. A külföldről
beáramló tőke. Az átalakulási folyamatok a mezőgazdaságot is intenzíven érintették. Az
állattenyésztés 1990-ben 205%, 1994-ben megközelítőleg 130%-ra esett vissza. 14 A 2010 előtt
a gazdasági liberalizáció, és a dereguláció uralkodott, minek következtében a 2008-as
gazdasági világválság az amerikai jelzálogpiacról gyűrűzött be hazánkba, és okozta a
lakossági eladósodást.
2010 utáni kormányok felismerték a neoliberális gazdaságpolitika hiábit, ezért aaz állami
regulációt tartották, tartják mérvadónak a bankpiacon is. E mellett a kiárusított magyar
nemzeti vállalatok újra magyar tulajdonba történő juttatása is cél, ennek oka, hogy a magyar
tulajdon felett az állam nagyobb befolyást tudd szerezni, és csökkenti a külföldi világpiaci
negatívumoknak való kitettséget. A sikeres gazdaságpolitikát bizonyítja, hogy 2010-ben
megközelítőleg 125% volt, ez az arány 2015-re már 192%-ra emelkedett. A kormány
megkülönböztetett célja a népesség növekedés érdekében a családpolitika, ami különböző
családtámogatási intézkedéssel (pl.: CSOK). A COVID-19 által okozott világjárvány
recesszióba döntötte az addig is fejlődő pályán haladó gazdaságokat. A bevételek
csökkenésével nőtt a munkanélküliek száma, és az állami kiadások is. A járvány leginkább a
turisztikai és a szolgáltató szektort érintette. Az Európai Unió helyreállítási alapjából érkező
pénzeket politikai okokra hivatkozva késleltették. A 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán
konfliktus, és az Európai Unió gazdaságpolitikája következtében exponenciálisan
megemelkedtek az energiaárak, azaz drágult a termelés, és az ellátási láncokban is
bekövetkezett az áremelkedés. A kormány a gazdasági helyzet, stabilizálásáért kedvezményt
biztosít a magyar állampolgároknak az átlagfogyasztásig. Az 1477/2022. (X.6.) Korm.
határozat15 támogatást nyújt az energia intenzív, valamint a kkv szektorban működő
vállalatoknak.

14
Prof. Dr. habil Lentner Csaba CSc A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig.
L’Harmattan kiadó Budapest, 2019. 141.o. 4. ábra
15
1477/2022. (X.6.) Korm. határozat forrása: https://njt.hu/jogszabaly/2022-1477-30-22