11.A Reformmozgalom Kezdetei És A Polgárosodás Főbb Kérdései Magyarországon 1

EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK - TÖRTÉNELEM
Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium
ELSŐ REFORMPROGRAM – SZÉCHENYI ISTVÁN

ESZMERENDSZERE
Előzmények
A napóleoni háborúk miatt megnőtt a kereslet a mezőgazdasági termékek és a gyapjú iránt. A szinte
folyamatosan hadban álló Habsburg Birodalom, illetve az 1806-ban bevezetett kontinentális zárlat biztos
felvevőpiacot jelentett a magyar mezőgazdasági termékeknek, a gabona ára megnőtt, gazdasági
konjunktúra bontakozott ki.
A katonák ellátása miatt nagy lett a kereslet a magyar mezőgazdasági termékek, különösen a gabona iránt.
A magyar termelők értékesítési lehetőségei jelentősen javultak, nőtt a gabona és a gyapjú export.
A mezőgazdasági konjunktúra hatására a magyar birtokosok bekapcsolódtak az árutermelésbe.
A birtokosok egyik része a befolyt jövedelemből korszerűsítette uradalmát, s egy intenzív

gazdálkodási módszerre tért át (vetésforgó, egységes, nagy területű táblák kialakítása, korszerű ekék,
képzett gazdatisztek és bérmunkások alkalmazása stb.). A megnövekedett jövedelmek lehetővé tették az
életkörülmények javulását is.
A nemesség másik részének viszont ehhez nem volt elég jövedelme, ezért ők a majorság területének
növelésével próbáltak nagyobb jövedelemre szert tenni: extenzív módszer. Ez viszont maga után vonta
a jobbágyterhek növekedését is
Az 1810-es évek elején véget ért a háborús konjunktúra, csökkent a mezőgazdasági termékek iránti
kereslet, előtérbe került a minőség. Ez a birtokosok nagy részét nehéz helyzetbe hozta. Szükségessé vált a
birtokok korszerűsítése, de ezt akadályozta a tőkehiány.
A kormányzatnak, hogy elkerülje a gazdaság összeomlását, le kellett értékelnie a papírpénzt. A Habsburg udvar
1811-ben devalvációt (1/5-ére pénzleértékelést) rendelt el, de mivel az elhúzódó háborúval a helyzet
továbbromlott, ezért 1816-ben újabb devalvációra (40%-os) került sor. Mivel Magyarországon kevés birtokos
forgatta vissza pénzét a gazdaságába, a devalváció a felhalmozott pénzvagyonok elértéktelenedéséhez és
gazdasági dekonjunktúrához vezetett.
Ezek a változások elsősorban a birtokos nemeseket érintették súlyosan. Az ő problémájukra kereste a megoldást
Gróf Széchenyi István
Gróf Széchenyi István élete (1791-1860)

Főrendi családból származott, mindkét ágon a haza felemelkedéséért áldozni hajlandó ősöktől. Apja,
Széchenyi Ferenc, a magyar kultúrát támogató főnemes. II. József lelkes híve volt, majd több magyar művész
(pl. Batsányi János, Csokonai Vitéz Mihály) bőkezű mecénása. Értékes könyvtárát és különféle gyűjteményeit a
magyar nemzetnek adományozta, s ezzel megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot (1802). Édesanyja
Festetics György nővére, Festetics Julianna. Katonai pályára lépett, részt vett a győri és a lipcsei csatában. Az
1810-es, 1820-as években több utazást tett Nyugat-Európában, s ezek során bántóan érzékelte Magyarország
elmaradottságát. Célja az Angliában tapasztalt polgári viszonyok létrehozása, s ehhez elsősorban a magyar arisz-
tokrácia gondolkodását akarta az angoléhoz hasonlatossá tenni. Nevét az 1825-ös országgyűlésen ismerte meg
az ország, amikor egy magyar tudós társaság megalapítására felajánlotta birtokai egyévi jövedelmét (ez
kb. 60 ezer ezüstforintot jelentett). Birtokain mintaszerűen gazdálkodott, de birtokeladások, különféle
befektetések, vállalatalapítások, kereskedelmi tevékenység és kölcsönügyletek révén jövedelmei nagy részét
tőkés jellegűvé tette. Gyakorlati tevékenység évei jelentősen hozzájárult a magyar infrastruktúra, a magyar
gazdaság fejlődéséhez és a társasági élet megélénküléséhez. Elméleti munkásságát jelzik a Hitel, a Világ és a
Stádium című munkái. Tárcát vállalt az első felelős magyar kormányban, de az udvar szeptemberi támadása után
úgy látta, az addigi eredmények is elvesznek, s mint a reformmozgalom elindítóját, önmagát tette felelőssé a
nemzet pusztulásáért. Összeroppant, és a döblingi elmegyógyintézet lakója lett. Az 1850-es évek végén még
egyszer bekapcsolódott a politikai küzdelmekbe; röpirataiban maró gúnnyal pellengérezte ki a Bach-rendszert.
Miután lelepleződött, öngyilkos lett.
1
Az 1832-36-os országgyűlés
 AZ 1825-27-es országgyűlés előzményei
 I. Ferenc rendeletekkel kormányozta a birodalmat, ezért a magyar nemesség elégedetlensége ismét
fokozódott. A gazdasági dekonjunktúra az elégedetlenséget tovább fokozta
 Az 1820-as évek forradalmi megmozdulásai is arra ösztönözték az udvart, hogy a magyarokkal
szembeni feszültséget csökkentsék.
 Az országgyűlés eredményei
 Ferenc lemondott a rendeleti úton való kormányzásról, s visszatért a rendi alkotmányhoz
 Ismét megerősítették az 1791-es törvényeket
 A problémák tanulmányozására (úrbéri viszonyok, vámok, magyar nyelv ügye stb.) bizottságokat
állítanak fel
 A törvényeket a latin mellet magyar nyelven is megfogalmazták
 Széchenyi felajánlására a MTA megalapítása
1830 - A Hitel című munka megjelenése

Az 1830-ban kiadott Hitel című munkája alkalmasnak bizonyult a nemesség politikai aktivizálására. Műve
sikerét annak is köszönhette, hogy ekkor már az európai politikai helyzet megváltozott, és a reformok a
birodalomban is elképzelhetőnek látszottak. Franciaország elkergette a Bourbonokat, függetlenné vált
Belgium, Lengyelország felkelt a cári rendszer ellen. Az udvart és mindenható kancellárját, Metternichet
lekötötték a birodalomban zajló nyugtalanító események. Emiatt nem kívánta a helyzet kiéleződését a
magyar rendekkel. Ez kedvezett a reformmozgalom elindulásának
Széchenyi célja: Ráébreszteni az országot a reformok szükségességére. Tudatosítani a nemességben, hogy

hazánk elmaradottságáért nemcsak a Habsburgok felelősek. A fennálló feudális rendszer a nemesség számára is
előnytelen, ezért megfontolt reformokkal kell a problémákat orvosolni.
„Hazánk előmenetele és felemelkedése legfőbb gátjai mi, tehetősebb birtokosok vagyunk”
 Javaslatai
 Legnagyobb probléma a birtokosok nehéz helyzete. A megoldás útja a birtokok korszerűsítése.
Ehhez azonban hitelre van szükség, amelynek legfőbb akadálya az aviticitas (az ősiség) törvénye és a
fiscalitas (koronára háramlás) joga. Ezért mindkettőt el kell törölni!
 A birtok korszerűsítése, gépesítése mellett meg kell szüntetni a robotmunkát, a dézsmát és a
kilencedet is, helyettük a sokkal hatékonyabb bérmunkára kell átérni
 Meg kell szüntetni az elavult céhrendszert, korszerűsíteni kell a közlekedést (utakat, hidakat kell
építeni, szabályozni a folyókat stb.).
 „Az emberiség jussaiban ki-ki osztozzék” – végső célnak a törvény előtti egyenlőséget tartja
 Széchenyi hitvallásának leglényegesebb gondolata, hogy az országot csak a „kiművelt emberfők”
sokasága emelheti fel, ezzel a nevelés fontosságát emelte ki.
 A reformok megvalósítását az arisztokráciának kell vezetni!
o Nekik van pénzük és lehetőségeik

o Legfontosabb hivatalokban ők vannak jelen
o Tájékozottak, műveltek
o A nemesség sérelmi politikáját céltalannak, következményeit tragikusnak tartotta
A Hitel című munka fogadtatása

 Metternich kancellár
 „Egész politikai pályafutásomat kellene megtagadni, hogy egyáltalán meghallgathassam” Metternich a
feudális viszonyok megőrzésében látta biztosítottnak a monarchia jövőjét.
2
 Desseffy József: A Hitel czímű munka Taglalatja, 1831

 A nemesség hatalmából a lehető legtöbbet szeretett volna megmenteni, ezért a rendi rendszert
javasolta megreformálni (nem lebontani, mint Széchenyi akarja). Rámutatott arra is, hogy a parasztság
jogfosztott állapotában nem tud a nemességgel együtt a reformokért lelkesedni.
 Szorgalmazta Magyarország gazdasági függetlenségének megteremtését, a fennálló vámrendszer
eltörlését.
 Báró Wesselényi Miklós: Balítéletek, 1831

 A reformokat a rendi ellenállásra támaszkodva kell megvalósítani.
 A nemességnek a kormányzattal szemben a parasztságot is maga mellé kell állítania, hogy
eredményesen tudjon fellépni a reformok mellett
 Az eredményes reformok érdekében szükséges az örökváltság, a sajtószabadság, a törvény előtti
egyenlőség, a közteherviselés, az alkotmányos szabadságjogok kierjesztése, a miniszteri felelősség
és a hivatalviselés jogának kiterjesztése
Széchenyi további munkái

 A Világ c. írása (1831)
 Válaszolt a kritikákra, s programját bővebben kifejtette
 1833. A Stádium c. munka megjelenése (állomás, szakasz)

 12 pontban foglalta össze elképzeléseit.
o A hitel lehetőségének megteremtése

o Az aviticitas és a fiscalitás eltörlése, hogy lehetővé váljon a föld szabad adásvétele
o Jus prorietatis, a birtokszerzés jogának kiterjesztése a nem nemesekre is
o Az örökösödési illeték bevezetése
o Az országgyűlés költségeit a nemesség fizesse (ez részleges közteherviselést jelentene)
o Az állami és földesúri monopóliumok megszüntetése
o A céhrendszer felszámolása
o A szabad verseny akadályainak lebontása
o A Helytartótanács szerepének növelése
o A magyar nyelvet alkalmassá kell tenni arra, hogy államnyelv legyen
o A nyilvánosságot biztosítani kell
o A közlekedés javítása
Széchenyi fellépésének következtében a nemesség polarizálódott. A viták színhelyei a vármegyeházak,

illetve a vidéken is létrejött nemzeti kaszinók voltak. Terjedt a liberalizmus, amely erősen összefonódott a
nemzeti kérdésekkel.
Széchenyi gyakorlati munkái

 A Lánchíd megépítése (William Clark tervei alapján Adam Clark építette)
 Nemzeti kaszinó megteremtése (ún. „elmesúrlódási” lehetőséget adott a politikai élet résztvevőinek)
 A lóversenyzés, a lónemesítés szorgalmazása (első műve az 1827-ben megjelent Lovakrul volt).
„Pedig nemesuraimék ha tudnák, hogy én nem a lovakat, hanem őket akarom nemesíteni”
 A Vaskapu hajózhatóvá tétele, a folyószabályozási munkák szorgalmazása
 A dunai gőzhajózás megindítása, hajógyár és téli kikötő építésének szorgalmazása
 Gőzmalmok építésének szorgalmazása
 Selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése
Kossuth: „Ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette lüktetéseit; és ezért; egyenesen ezért tartom én őt a
legnagyobb magyarnak…”
3
Reformországgyűlések – Politikai irányzatok

I. Az 1831-es évek legfontosabb eseményei
 Lengyel felkelés a cári önkényuralom ellen.
 A szabadságharc elbukott, mert a lengyel nemesség nem tudta maga mellé állítani saját parasztságát.
Pulszky Ferenc: „A lengyel forradalom a legnagyobb rokonszenvre talált Magyarországon. Én is
rajongtam az egész világgal együtt, de már akkor sem tudtam megérteni, miért nem szabadították fel
parasztjaikat.”
 Kolerajárvány Magyarország felvidéki megyéiben

 Következmény: parasztfelkelésekre került sor. A megmozdulásokban elsősorban szlovák és ruszin
parasztok vettek részt, akik körében ekkor már terjedt az értelmiségük által hangoztatott pánszlávizmus
is. A felkeléseket leverték, a vezetőket kivégezték.
o Következmény: a magyar nemesség felismerte, hogy az abszolutizmusra törekvő Habsburgokkal

szemben csak akkor tudja reformelképzeléseit megvalósítani, ha az elnyomott paraszttömegeket
maga mellé állítja. A parasztság megnyerésének eszköze a jobbágyság felszabadítása a földesúri
függés alól az örökváltság útján, valamint biztosítani számukra a birtokbirhatás jogát. Ezzel egy
erős nemzetet is létre lehetne hozni, melyben a vezetés továbbra is a nemesség kezében maradna.
Ezt a politikát nevezzük érdekegyesítésnek.
o Jelszó: „Haza és haladás!”
II. 1832-36-os országgyűlés

 A reformellenzék első fellépése
 Az ellenzék vezetői az alsótáblán: Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc és Deák Ferenc. Céljuk: az ún.
önkéntes örökváltság eszközével a jobbágykérdés megoldása. Lényege, hogy a jobbágyok
megegyeznek a földesúrral egy bizonyos összegben, amellyel örökre megváltják magukat és
szolgáltatásaikat. Ezzel az úrbéres földek a jobbágyok tulajdonába kerültek volna, a földesurak pedig a
kapott pénzt birtokaik korszerűsítésére fordíthatták.
o Az országgyűlés alsó táblája elfogadta az önkéntes örökváltságot, de a király a javaslatot

visszautasította, és visszaküldte újra tárgyalásra az alsó táblára. I. Ferenc: „Az indítványokat
agyonütöm”
o Az udvar nyomására a következő hónapokban az ellenzéki megyék többségében a
követutasításokat megváltoztatták, aminek következtében az újratárgyalás során az örökváltság
kérdése az alsó táblán is elbukott
 Az országgyűlés eredményei:
o Az országgyűlés költségeit a nemesség magára vállalta
o A jobbágytelken élő nemeseket megadóztatták
o A leendő Lánchídon mindenki köteles az ún. hídvámot fizetni
o A közigazgatás és a törvényszékek nyelve magyar lett
 Az diéta alatt történt egyéb események

 Az országgyűlési ifjak megalakítják a Társalkodási Egyletet. Vezetőjük Lovassy László. Minden
eszközzel igyekeznek támogatni a reformok ügyét, a liberális reformeszmék terjedését.
 Kossuth Lajos megjelenése a politikai életben.
o 1833-ban megindítja az Országgyűlési Tudósítások című, kézzel írott lapját, amellyel az

országgyűlés munkájáról tájékoztatta az ország lakosságát.
o Az országgyűlés bezárása után, 1836-ban Törvényhatósági Tudósítások címen indított lapjában a
megyei közgyűlések munkáiról írt.
4
 1835. I. Ferenc halála. Az új uralkodó V. Ferdinánd lett. A Habsburg politika legfőbb irányítója
Metternich kancellár, aki elutasított minden reformelképzelést
 Az udvar ellentámadása
 Az országgyűlés befejezése után az udvar kemény kézzel, a nemesség megfélemlítésével próbálta a
reformokat lefékezni.
 Letartóztatások: Wesselényit perbe fogták, és az „árvízi hajóst” felségsértés miatt 3 évi, Lovassyt 10
évi várfogságra ítélik, amelyből megtörve szabadult ki. Wesselényi büntetését felfüggesztették.
 1837-ben Kossuth a Törvényhatósági Tudósításokkal jelentkezett, de rövidesen letartóztatták, és 4 év
börtönre ítélték.
o Következmény: Országos felháborodás, mert nemesembert letartóztatni a magyar törvények

szerint csak tettenérés esetén szabad, minden más esetben szabadon védekezhetett. A felháborodás
következtében ismét visszaállt az alsó tábla egysége, szaporodtak a kaszinók, az egyletek stb.
o Az események hatására az udvar változtatott politikáján: hajlandó volt mérsékelt reformokhoz
hozzájárulni, hogy ezzel megossza az ellenzéket.
III. Az 1839-1840-es országgyűlés

 Az országgyűlés eredményei
 Az ellenzék vezetője az alsó táblán Deák Ferenc. Ezen az országgyűlésen jelentek meg a Desseffy
Aurél által vezetett, mérsékelt reformokat szorgalmazó, „fontolva haladók” és az arisztokrácia közül is
újabbak csatlakoztak a reformok ügyéhez (Teleki László gróf, Báró Eötvös József)
 Az országgyűlés elfogadta az önkéntes örökváltságot, ipari üzemek, részvénytársaságok alapítását
mindenki számára engedélyezte
 A hitelezők érdekében elfogadják a váltótörvényt
 A zsidók számára lehetővé tették a városokba való letelepedést, valamint a kereskedelembe és az
iparűzésbe való bekapcsolódást
 A politikai elítéltek amnesztiát kaptak!
IV. 1844-es országgyűlés

 Törvénybe iktatták a magyar államnyelvet
 A reformkor nagy kérdései közül egyedül a magyar nyelv ügyét sikerült győzelemre vinni.
 Előzménye volt a II. József nyelvrendelete után kibontakozó nemzeti ébredés, valamint a nyelvújító
mozgalom kibontakozása
5
Politikai irányzatok - programok

I. A konzervatívok („Fontolva haladók”)
 Fiatal arisztokrata politikusok alapították Desseffy Aurél vezetésével
 Programjukat, elképzeléseiket a Világ c. lapban tették közzé
 Politikájuk főbb jellemzői
o A változatlansághoz ragaszkodó konzervatív és a liberális reformokat hirdető irányzat között

helyezkedtek el
o Mérsékelt, az udvar által is elfogadott reformokkal megpróbálták a közvéleményt maguk mellé
állítani
o Meggyőzték Metternichet is arról, hogy minden változás elutasítása, az erőszak alkalmazása
helyett bizonyos reformok támogatása az udvar bázisát is erősítené
o Támogatták az önkéntes örökváltságot, hitelintézetek felállítását, a magyar nyelv ügyét,
közlekedés fejlesztését
o Elutasítják a szélesebb tömegek bevonását a politikába, a megyéknek továbbra is a magyar
alkotmány megőrzésében fontos szerepet szántak az önkényuralommal szemben, alkotmányos
monarchiát hangoztatták, ami alatt valójában a rendi dualizmus további fenntartását értették
 Újkonzervatívok 1846-ban megalakítják a Konzervatív Pártot. Programjuk
 Mérséklet, óvatos reformok, együttműködés a bécsi udvarral

 A birodalmi egység megőrzése
 A megyékben és az országgyűlésen a többség megteremtése
 Vezető alakjai: Széchen Antal, Desseffy Emil, Somssich Pál
II. A reformnemesség Kossuth által megfogalmazott programja

 A Pesti Hírlap
 1841. január A Pesti Hírlap szerkesztője lett. (A kormány megbízásából Landerer Lajos kérte fel,
hogy így tudják Kossuthot jobban ellenőrizni)
 Kossuth a lapot az ellenzék reformeszméinek népszerűsítésére használta fel. Ún. politikai
vezércikkekben fejtette ki az ellenzék elképzeléseit
o Gazdasági és politikai tekintetben egyaránt nagyobb függetlenséget követelt hazánk számára a

Habsburg Birodalom keretein belül
o Felvetette a kötelező örökváltság szükségességét a földesurak állami kárpótlásával
o A nemesi adómentesség megszüntetésével meg kell valósítani a közteherviselést. Az így
megnövekedett állami bevételekből lehetne kárpótolni a földesurakat az elveszített földért és
szolgáltatásokért
o Az ősiség eltörlésével lehetővé kell tenni a szabad, korlátozások nélküli földtulajdon létrejöttét
o A politikai szabadságjogokat (pl. a szavazati jog) ki kell terjeszteni a parasztság felső rétegére, s
ez lehetővé tenné a népképviselet megvalósulását
o Humanitárius reformok (árvaházak, gyermekkórházak építése, a börtönviszonyok javítása stb.)
o Önálló nemzeti ipar érdekében kezdetben a szabadkereskedelmet hangoztatta. 1842-ben ipari
kiállítást rendeztek Magyarországon, az itt látottak hatására megváltozott véleménye. Felismerte,
hogy a szabadkereskedelem esetén a gyenge magyar ipar nem tudja felvenni a versenyt a jóval
korszerűbb cseh és osztrák iparral, ezért önálló magyar védővám megteremtése kell.
o Az ipar fejlesztésére Kossuth megszervezte a Védegyleti mozgalmat (1844), támogatta az
iparegyesület és a Magyar Kereskedelmi Társaság megalakulását
6
 1847. Az Ellenzéki Kör megalakulása Teleki László vezetésével

 Március 15-én bizottságot jelöltek ki, amely összeállította programjukat, az Ellenzéki Nyilatkozatot
o Közteherviselés
o Kötelező örökváltság a földesurak állami kárpótlásával
o Parlamentnek felelős kormány megalapítása
o Polgári szabadságjogok biztosítása
o Kiváltságok megszüntetése
o Törvény előtti egyenlőség
o Népképviselet
o Ősiség eltörlése
 Kossuth – Széchenyi vita

 Kossuth a reformok vezetését a középnemességtől várta, mert az arisztokráciát nemzetietlennek
tartotta, a polgárság pedig gyenge és idegen eredetű
 1841. Széchenyi: Kelet Népe című írásában lép fel Kossuth politikája ellen. Kossuth radikális
reformjaival veszélyezteti a reformokat, kiélezi a feszültséget az udvarral, s forradalmat idéz elő
A reformokat az arisztokráciának kell vezetni, az udvarral együtt kell működni
1841. Kossuth: Felelet a Kelet Népére c. írásában visszautasította Széchenyi vádjait
III. A centralista irányzat

 Céljuk: népképviseleten alapuló, erős polgári Magyarország
 Felléptek a vármegyeszervezet ellen, parlamentnek felelős kormányt követeltek
 Képviselőik: Szalay László (1844-től a Pesti Hírlap szerkesztője), Trefort Ágoston, Eötvös József báró
(Regénye a Falu jegyzője), Madách Imre is közel állt hozzájuk
IV. Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága

 Radikális irányzatot képviselte
 Vezető alakjai. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Degré Alajos, Irinyi József, Irányi Dániel
 Programjuk radikálisabb, mint a reformnemességé (pl. nemzeti függetlenség), de hajlottak a
megegyezésre
 Székhelyük a Pilvax kávéház
 Írásaik a Jókai által szerkesztett Életképekben jelentek meg
 Táncsics Mihály kárpótlás nélküli jobbágyfelszabadítást, általános választójogot követelt. 1847-ben

börtönbe került
7
Polgári forradalom Magyarországon

I. Előzmények
 1847. november. Az utolsó rendi országgyűlés
 A liberális reformnemesség nem ért el áttörést.
Részeredmények
o Az ősiség eltörlése
o Kényszerítő örökváltság elfogadása
o A háziadó elfogadása
 1848. február 23-24. Forradalom Párizsban

 Orleansi Lajos Fülöp bukása
 A második köztársaság létrejötte
 A „Népek tavasza” kezdete Európában
II. Áttörés a magyar országgyűlés munkájában

 A párizsi forradalom hatása a pozsonyi országgyűlésre
 1848. március 3. Kossuth felirati javaslatai az alsótábla ülésén
o Közteherviselés (a nemesi adómentesség megszüntetése)
o Jobbágyfelszabadítása a földesurak állami kárpótlásával
o Választójog a városi középosztálynak és az úrbéres parasztságnak (ezzel megvalósulhatna a
népképviselet)
o Országgyűlésnek felelős magyar kormány kinevezése
o Önálló magyar pénzügyi rendszer kiépítése (bank, takarékpénztár)
o A hadsereg átszervezése a magyar érdekek figyelembe vételével
o Alkotmány a monarchia minden népe számára
Az alsótábla elfogadta a reformjavaslatokat, de az udvar és a felsőtábla igyekezett az időt

húzni, ezért István nádort Bécsbe rendelték! (mivel a felsőtábla munkájának irányítója a
nádor, így a felsőtábla nem tudta megkezdeni a javaslatok tárgyalását)
 Az Ellenzéki Kör és a Fiatal Magyarország fellépése
 Március 12. Irinyi József Tizenkét pont első változatának megfogalmazása

o Túlment az eredeti felirati javaslaton. (pl. sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más
intézmények tételes megnevezését)
o Ez az első változat egy bevezetőt is tartalmaz, amely megindokolta a kiáltvány születését.
Ebben arra hivatkoztak, hogy egész Európa mozgásba jött, és Magyarország sem
ragaszkodhat régi, elavult viszonyaihoz. Kijelentik, hogy a nemzet immár egyes
eredményekkel nem elégszik már meg, az alkotmány átfogó reformját igényli.
 1848. március 14. „Mit kíván a magyar nemzet” 12 pontos program végleges változatának
megfogalmazása
Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
3. Évenkinti országgyülést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
8
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a'
külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!
 1848. március 13. Forradalom Bécsben

 A felsőtábla és az udvar meghátrált, és március 14-én elfogadta a követeléseket, amit
ünnepélyes küldöttség vitt Bécsbe
 1848. március 15. Polgári forradalom Pesten

 1848. március 15. eseményeinek állomásai
o Pilvax kávéház – a 12 pont és a Nemzeti dal felolvasása

o Egyetemi ifjúság csatlakozása
o Landerer nyomda – a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatása
o Nemzeti Múzeum
o Pesti Városháza, ahol a városi tanács is elfogadta a követeléseket
o Budai Helytartótanács is a követelések mellé állt
o Táncsics kiengedése a börtönből
o Este a Nemzeti Színházban bemutatták a Bánk bánt
o A rend fenntartására megalakították a Közcsendi Bizottmányt a rend fenntartására
III. Felelős magyar kormány megalakulása
 A kinevezés elfogadtatása
 Az államtanács kezdetben nem akarta aláírni a Kossuth által vezetett küldöttség által vitt
követeléseket
 A pesti forradalom és István nádor közbenjárására az uralkodó jóváhagyta a feliratot
o István nádor, mint Magyarország teljhatalmú megbízottja, a kamarilla megkerülésével

kinevezte Batthyány Lajost magyar miniszterelnökké, aki koalíciós kormányt hoz létre.
 Az első országgyűlésnek felelős minisztérium

 Miniszterelnök: Batthyány Lajos
 Belügyminiszter: Szemere Bertalan
 Igazságügy miniszter: Deák Ferenc
 Vallás – és közoktatásügy: Báró Eötvös József
 Földművelés – és iparügy: Klauzál Gábor
 Pénzügyminiszter: Kossuth Lajos
 Közmunkaügyi miniszter: Gróf Széchenyi István
 Hadügyminiszter: Mészáros Lázár
 „A király személye körüli” miniszter: Esterházy Pál herceg
 A kormány célja: A rend és a béke biztosítása, az elért eredmények megőrzése
9
IV. Az áprilisi törvények

 A törvényeket az uralkodó, V. Ferdinánd április 11-én szentesítette, mellyel
elismerte, hogy Pesten törvényes forradalom zajlott le
 A törvényekkel a nemzeti önállóság megerősítését akarták elérni.
 32 cikkelyből állt, alapjaként a belga alkotmány tekinthető.
 A törvényekben Kossuth felirati javaslata és a 12 pont valósult meg
 Magyarország államformája alkotmányos királyság lett
 Felelős magyar minisztérium megalakulásáról

 A végrehajtói hatalmat a független magyar kormány gyakorolja, amely az országgyűlésnek
felelős
 A király távollétében a jogköre a nádorra száll
 A király, ill. a nádor rendeletei csak abban az esetben érvényesek, ha azt a magyar miniszterek
egyike is aláírja
 Az országgyűlés működéséről
 Az országgyűlés a törvényhozói hatalmat gyakorolja
 Az országgyűlés kétkamarás maradt. A főrendiház lényegesen nem változott, az alsótáblát
azonban képviseleti alapra helyezték
 Az országgyűlés székhelye Pest lett, nyelve magyar
 Az országgyűlés évente ülésezett, ülései nyilvánosak lettek
 Az országgyűlést az uralkodó hívja össze, akinek jogában állt az üléseket berekeszteni,
meghosszabbítani, ill. feloszlatni.
o Az országgyűlés feloszlatása esetén az uralkodó köteles az új parlamentet három hónapon

belül összehívni.
o Nem rekesztheti be az országgyűlést, amíg az előző évi zárszámadást és az új évre
vonatkozó költségvetést el nem fogadta a parlament.
 A képviselők 3 évre kapnak megbízást
 Az országgyűlési képviselők megválasztásáról cenzusos alapon

 Választójogot kaptak azok, akik eddig is rendelkeztek ezzel
 A 20. életévét betöltött férfiak, akik nem álltak büntetőjogi eljárás alatt
 A városi lakosok közül azok, akik legalább 300 ezüstforint értékű ingatlannal vagy földdel
rendelkeztek
 Falun azok, akik legalább ¼ telekkel, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokkal, kizáró
tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen rendelkeztek.
 Önálló kereskedők, műhellyel vagy gyárral rendelkező kézművesek, gyárosok telepedve
vannak, ha tulajdon műhellyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek,
folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.
 Azok a személyek, akik saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint
évenkénti állandó s biztos jövedelemmel rendelkeznek
 Az értelmiség vagyoni helyzetétől függetlenül (tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök,
akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek,
segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók)
 A nők nem rendelkeztek választójoggal
A választójog értékelése: A törvény alapján a magyarországi felnőtt férfi népesség

kb. 5%-a, a nemesség 10% volt választásra jogosult, ami a kor viszonylatában
elfogadható. Angliában például a Reform Bill a felnőtt férfi lakosság kb. 4,8%-át
juttatta szavazathoz.
 A közteherviselés megteremtése
10
 A nemesi kiváltságok megszüntetése
 A jobbágyfelszabadításról
 A jobbágyokat azonnali hatállyal felszabadították, a földesurak kárpótlását a „ nemzeti közbecsület
védőpajzsa” alá helyezték
 A feudális szolgáltatásokat eltörölték (robot, dézsma, cenzus stb.)
 Az urbéres jobbágyok az általuk használt telek tulajdonosai lettek
 Megszüntették az úriszéket
 Szabad vallásgyakorlat biztosítása

 Kimondta a magyarországi bevett felekezetek, azaz a katolikusok, az evangélikusok,
a reformátusok, az unitáriusok és az ortodoxok tökéletes „egyenlőségét és viszonosságát”
 A cenzúra eltörlése
 Általános érvénnyel kihirdette a sajtószabadságot
 A nemzeti őrsereg megalapítása

 Feladata a közrend fenntartása és egyéb rendőri feladatok ellátása mellett a forradalmi
kormány védelme volt.
 A Partium és Erdély egyesítése Magyarországgal
V. A törvények értékelése
 Az áprilisi törvények pozitívumai
 Biztosították a társadalom polgári átalakulásának feltételeit, így születhetett meg a polgári és
alkotmányos Magyarország.
 Felszámolták a rendi kiváltságokat, állami kárpótlással felszabadították a jobbágyságot, tehát
megszűntették a feudalizmust.
 Hiányosságok
 Nem rendezték egyértelműen Magyarország és az Osztrák Császárság viszonyát.
 Nem rendezték a nemzetiségi kérdést sem. Sokan saját nemzeti létük s anyanyelvük
veszélyeztetését látták. politikai nemzetnek továbbra is csak a magyar és a horvát számított.
Kialakultak a magyarellenes törekvések.(nemzeti gyűlések)
 Nem szervezte át kellően az igazságszolgáltatás rendszerét: eltörölte az úriszéket, ám még
mindig sok feudális maradvány jelentkezett.
 Nem rendelkezett egyértelműen a földterületek állapotáról.(csak 40%-a jobbágyoknak lett
telkének tulajdonosa, a közhasznú területeket sem sorolták telekállományba, megmaradtak egyes
földesúri kiváltságok stb.)
 Nem jött létre önálló magyar hadsereg
 Magyarországnak nem lett önálló külképviselete
11
Lexikon
Nevek
Batthyány Lajos, gr. (1806-1849): reformpárti főrendi arisztokrata. Több egyesület tagja illetve vezetője, amelyeknek célja
a magyar ipar és kereskedelem fejlesztése volt. Ő alapította az Ellenzéki Kaszinót. 1847-ben az Ellenzéki Párt vezére lett.
1848. márc. 17. és okt. 2. között az első felelős magyar kormány miniszterelnöke. Akkor került az osztrákok fogságába,
amikor a Pestet elfoglalni készülő Windischgratz táborába ment, hogy a megegyezésről tárgyaljon. 1849. okt. 6-án
kivégezték, annak ellenére, hogy mindig a megegyezést kereste és a törvényességet tartotta szem előtt
Deák Ferenc (1803-1876): "a haza bölcse". Köznemesi családból származott, az első reformországgyűlésen már képzett
jogászként vett részt, s higgadtságával, kompromisszumkészségével óriási tekintélyt szerzett az ellenzékiek között. Az első
magyar kormányban igazságügyminiszter. Jellasics támadása után visszavonult a politikától, s a szabadságharcban nem vett
részt. 1854-ben eladta birtokait, és Pestre költözött (Angol Királyné Szálloda). Magatartásával példát mutatott az
önkényuralom túlélésére (passzív ellenállás). Ugyanakkor látta, hogy a passzivitás a nemességnek éppúgy károkat okoz, mint
az udvarnak, ezért kereste a megegyezés lehetőségét. Az 1860 -1861-es országgyűlésen a felirati párt vezetője lett. 1865-ben
megjelentetett húsvéti cikkével elindította a kiegyezéshez vezető folyamatot, s nagyrészt ő és gr. Andrássy Gyula folytatta le
a kiegyezési tárgyalásokat. A kiegyezés után politikai funkciót nem vállalt, bár hívei minden fontos döntés előtt a véleményét
kérték.
Ferdinánd, V. (1835 -1848): gyenge szellemi képességekkel rendelkező Habsburg uralkodó, aki helyett Metternich és
Kolowrat irányították a birodalmat. 1848 decemberében az udvari kamarilla lemondatta, hogy helyébe olyan uralkodót
válasszanak, akit nem kötnek korábbi írásos szerződések, azaz szabad keze legyen a forradalom leverésére.
István, Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor (1817-1867): osztrák főherceg, magyar királyi herceg,
István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora. 1848. március 15-én ő nyújtotta át a magyar
országgyűlés feliratát a királynak. Mint királyi helytartó, március 17-én ő bízta meg gróf Batthyány Lajost az
első felelős magyar kormány megalakításával. Az udvar őt tette felelőssé Magyarország „nyílt lázadása” miatt.
Szeptember 25-én lemondatták nádori hivataláról, és édesanyja birtokára, Schaumburgba (Nassau) száműzték.
Élete további részében közéleti szereplést nem vállalt, emberbaráti tevékenységet folytatott, kórházakat,
iskolákat támogatott. Magyarországra haláláig nem térhetett vissza. Súlyos tüdőbetegségben hunyt el. Holttestét
visszaszállították Budára és a Budavári Királyi Palota Nádori Kriptájában helyezték el, édesapja, József nádor
közelében.
Irinyi József (1822 -1859): forradalmi demokrata, műfordító, újságíró, márciusi ifjú, a 12 pont egyik szövegezője. Haynau
halálra ítéltette, de kegyelmet kapott.
Kossuth Lajos (1802-1894): felvidéki elszegényedett kisnemesi családból származó ügyvéd, politikus. Zemplén megyében,
különféle tisztségekben ismerte meg az ország viszonyait (pl. 1831-ben kolerabiztos) és a nemesi politizálást. Az 1830-as
években tűnt fel a reformországgyűléseken (először egy távollevő főúr megbízottaként), és kézzel írott tudósításaival hívta fel
magára a figyelmet. Az 1840-es években már egyértelműen ő a liberális tábor meghatározó alakja, nagy hatású szónok, ügyes
újságíró, aki a sajtót a politika félelmetes fegyverévé tette. Pénzügyminiszterként a Batthyány-kormány legaktívabb tagja, és
a legtöbbet tette az ország önállóságáért, védelmi képességeinek növeléséért. 1848 októberétől az Országos Honvédelmi
Bizottmány elnökeként a végrehajtó hatalom vezetője, 1849. ápr. 14. és aug. 11. között kormányzóként Magyarország
államfője. A vereség után emigrációba kényszerült. Titkos diplomáciai és - elsősorban a meglátogatott országok
közvéleményére hatva - erőteljes propagandatevékenységet fejtett ki a Habsburgok ellen (pl. amerikai beszédei). Soha nem
fogadta el a kiegyezést, amit Dunai konföderációs terve és Deák Ferenchez írt Cassandra-levelei is bizonyítanak. Temetésén,
amely politikai tüntetés volt a megmerevedett dualizmus ellen, mintegy félmillió ember vett részt.
Landerer Lajos (1800-1854): nyomdatulajdonos, császári ügynök. Az ő nyomdája állította elő a Pesti Hírlapot, így neki
kellett szemmel tartania Kossuthot. 1848. március 15.-én az ő műhelyében nyomtatták ki a márciusi ifjak a 12 pontot és a
Nemzeti dalt
Petőfi Sándor (1823-1849): a magyar nemzeti romantikus költészet tragikusan korán elhunyt költője. 1846 tavaszán a fiatal
írónemzedék jeles tagjaiból megszervezte a Tízek Társaságát. 1848-ban Pesten a márciusi napok egyik főszereplőjévé, a
márciusi ifjúság vezéregyéniségévé vált. 1849. júl. 31-én polgári ruhában harcolt a segesvári ütközetben, és hősi halált halt.
Holttestét nem találták meg.
Táncsics Mihály (1799-1884): parasztból lett politikus, író, aki történelmileg túl korán fogalmazta meg a földosztás
gondolatát, így mindig, mindenféle fennálló hatalommal és kormányzattal szembekerült. 1869-ben csatlakozott az Általános
Munkásegylethez, amely elnökévé választotta.
Vasvári Pál (1826-1849): forradalmi demokrata, történetíró, Petőfi körének tagja, a 12 pont egyik megfogalmazója.
12
Fogalmak
Fiatal Magyarország - a 19. századi olasz és német nemzeti újjászületési mozgalmak példájára nevezték így az 1840-es
évek magyar radikális politikusait.
jogkiterjesztés - a politikai jogok kiterjesztése szélesebb társadalmi rétegek számára. A reformkorban a magyar liberális
nemesség a jogkiterjesztés révén kívánta maga mellé állítani a polgárságot és a parasztságot a Habsburg-dinasztiával
szemben.
kötelező örökváltság - a reformkori Magyarországon a jobbágyfelszabadítás módjának egyik elmélete. Meghatározott
feltételekkel - kártalanítás - kötelezővé tette volna a jobbágyfelszabadítást. Mivel a jobbágyságnak nem volt a megváltásra
pénze, a nemességnek pedig gazdaságilag létkérdés volt a kártalanítás, a kötelező örökváltságot csak állami kártalanítással
lehetett kivitelezni, mintt az 1848-ban is történt.
követutasítás - a megyei közgyűlés által megszavazott program, amihez a megyei követnek tartania kellett magát. A megye
nemessége a királyi előterjesztések alapján alakította ki álláspontját, ha azonban új kérdés merült fel, a követnek pótutasítást
kellett kérnie. Ha a követ nem értett egyet a követutasítással, még akkor is, ha a megye változtatta azt meg, le kellett
mondania - mint Kölcsey Ferenc tette -, vagy elveivel ellentétes módon kellett szavaznia.
közteherviselés - a közterhek (adózás, katonáskodás, közmunka stb.) kirovása mindenkire, megkülönböztetés nélkül. A rendi
társadalomban a közterhek vállalása a rendi helyzet függvénye volt. Bevezetésére Magyarországon először a felvilágosult
abszolutizmus, majd a reformkori liberális nemesség tett sikertelen kísérletet. Csak az 1848-as forradalom nyomán hozott
áprilisi törvények valósították meg.
reformkor - a magyar polgárosodás és nemzetté válás döntő korszaka. A történetírás 1830-tól, az irodalomtörténet 1825-től
1848-ig számítja. A reformkorban a liberális nemesség egyre erősödő csoportja vívta küzdelmét a konzervatívokkal és a bécsi
kormányzattal. A fő célkitűzés a birodalmon belüli minél teljesebb függetlenség és a polgári átalakulás (jobbágyfelszabadítás,
polgári egyenlőség, kiváltságok eltörlése) volt.
úrbéres föld - a jobbágyok birtokában lévő föld (a jobbágytelek), melynek használatáért szolgáltatásokkal tartoznak
földesuraiknak. Az állami adó alapjait is az úrbéres földek képezték. Az 1767 -es Urbárium rögzítette az úrbéres és a
majorsági földek arányát, hogy elejét vegye a jobbágytelkek majorsági művelés alá vonásának, s az adóalap csökkenésének.
Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a volt jobbágyok állami kártalanítással az úrbéres földek tulajdonosaivá váltak.
Szemelvények
"Egyszerre leszakadt az ég a földre, jelenné le~t a jövendő... A forradalom kitört Olaszországban (Palermóban).
Amint nézték a jövendőmondók a gyermek Jézust a jászolban, oly lelkesedéssel és áhítattal néztem én ezen új
meteort, ezen délifényt, mely születésekor is nagyobbszerű volt minden északi fénynél, s melyről meg volt írva
lelkemben, hogy be fogja utazni a világot."
(Részlet Petőfi naplójából)
„Igen is T RR, erős meggyőződésem, hogy dínasztiánk jövendője a birodalom küIönféle népeinek egy szívben-
lélekben egyesüléséhez van csatolva, ezen egyesülést nemzetiségeink respektálása [tiszteletben tartása] mellett
csak az alkotmányosság érzelem rokonító forrasztéka teremtheti meg...
Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alapján a nép közterheibe, mikkel a megyei közigazgatást eddig
egyedül fedezi, osztozni fogunk, s az ország új szükségeinek pótlásáról is hasonló alapon gondoskodunk.
Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli kibontakozást kármentesítéssel összekötve eszközöljük, s ez által a
nép és nemesség közti érdekeket kiegyenlítve hazánk boldogságának gyarapításával Felséged trónját
megszilárdítjuk.
A magyar közállomány jövedelmeinek és szükségeinek számba vételét és felelős kezelés alá tételét tovább nem
halaszthatjuk, hogy úgy Felséged királyi székének díszéről, mint hazánk közszükségeiről minden jogszerű
kötelességek teljesítéséről sikerrel intézkedhessünk.
Sokban e kérdések közül az ausztriai tartományokkali érdektalálkozás kiegyenlítésének szüksége forog fenn,
mire nemzeti önálló jogaink s érdekeink megóvása mellett örömest nyújtunk segédkezet.
De arról is meg vagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk kifejtésére s nemzetünk szellemi és anyagi
javára hozandó törvényeink csak az által nyerhetnek életet és valóságot, hogy végrehajtásukkal minden idegen
avatkozástól független nemzeti kormány leszen megbízva, mely a többség alkotmányos elvének legyen felelős
kifolyása.
Azért... kormányrendszerünknek magyar felelős minisztériummá alakítását minden reformjaink
alapfeltételének s lényeges biztosítékának tekintjük.”
(Kossuth felirati javaslata, 1848. március 3.)
13
„Talpra magyar, hí a haza! Hol sírjaink domborulnak,

Itt az idő, most vagy soha! Unokáink leborulnak,
Rabok legyünk vagy szabadok? És áldó imádság mellett
Ez a kérdés, válasszatok! – Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére A magyarok istenére
Esküszünk, Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk! Nem leszünk!
(Petőfi Sándor: Nemzeti dal)
Képtár
István nádor Petőfi Sándor Kokárda
14
Lexikon
Történelmi személyek
Clark Ádám (1811-1866): angol mérnök, a Lánchíd építője, az Alagút tervezője.

Deák Ferenc (1803-1876): "a haza bölcse". Köznemesi családból származott, az első reformországgyűlésen már
képzett jogászként vett részt, s higgadtságával, kompromisszumkészségével óriási tekintélyt szerzett az
ellenzékiek között. Az első magyar kormányban igazságügyminiszter. Jellasics támadása után visszavonult a
politikától, s a szabadságharcban nem vett részt. 1854-ben eladta birtokait, és Pestre költözött (Angol Királyné
Szálloda). Magatartásával példát mutatott az önkényuralom túlélésére (passzív ellenállás). Ugyanakkor látta,
hogy a passzivitás a nemességnek éppúgy károkat okoz, mint az udvarnak, ezért kereste a megegyezés
lehetőségét. Az 1860 -1861-es országgyűlésen a felirati párt vezetője lett. 1865-ben megjelentetett húsvéti
cikkével elindította a kiegyezéshez vezető folyamatot, s nagyrészt ő és gr. Andrássy Gyula folytatta le a
kiegyezési tárgyalásokat. A kiegyezés után politikai funkciót nem vállalt, bár hívei minden fontos döntés előtt a
véleményét kérték.
Dessewffy Aurél (1808-1842): politikus, a "fontolva haladók" egyik vezéralakja, a főrendi táblán a
konzervatívok vezére.
Dessewffy Emil (1814-1866): nagybirtokos, konzervatív politikus, a Budapesti Híradó főszerkesztője, az 1846-
ban megalakuló Konzervatív Párt programjának a kidolgozója. 1848-1849-ben az udvar tanácsadója. Később az
egységes, centralizált birodalom híveivel szemben az 1848. március előtti állapotok helyreállítását szorgalmazta
(konzervatív föderalizmus).
Dessewffy József (1771-1843): politikus, publicista, költő. A közvélemény a Taglalat (pontosan: A Hitel czímű
munka taglalatja) szerzője ként ismeri. A Széchenyi Hitel című munkájával polemizáló műben jó néhány javaslat
is megfogalmazódott (pl. a majorsági gazdálkodás tökéletesítése). Szerint ugyanis Széchenyi reformjai csak a
kedvező értékesítési lehetőségekkel (piacok közelsége) rendelkező birtokok tulajdonosainak kedveznének, míg a
nemesség többsége eladósodna, s elveszítené birtokait.
Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857): reformpárti nemes. Az 1825-ös országgyűlésen felvetette, hogy a nemesség is
áldozzon a kultúrára, tudományra, vagyis a nemzet felemelkedésére. Beszédének hatására tette meg gróf
Széchenyi István emlékezetes felajánlását a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
Ferdinánd, V. (1835 -1848): gyenge szellemi képességekkel rendelkező Habsburg uralkodó, aki helyett
Metternich és Kolowrat irányították a birodalmat. 1848 decemberében az udvari kamarilla lemondatta, hogy
helyébe olyan uralkodót válasszanak, akit nem kötnek korábbi írásos szerződések, azaz szabad keze legyen a
forradalom leverésére.
Festetics György (1755 -1819): haladó szellemű nagybirtokos, a keszthelyi mezőgazdasági főiskola
(Georgikon) alapítója. Itt elsősorban a nagybirtok számára képeztek gazdatiszteket.
Kölcsey Ferenc (1790-1838): költő, politikus, kritikus, parlamenti képviselő. Ö nemzeti himnuszunk alkotója.
Már kortársai "római jellemnek", az erkölcsi tisztaság példaképének tekintették. Az 1832-1836-os
országgyűlésen szatmári követként az önkéntes örökváltság szószólója volt.
Széchényi Ferenc, gr. (1754-1820): Széchenyi István apja, magyar kultúrát támogató főnemes. II. József lelkes
híve volt, majd több magyar művész (pl. Batsányi János, Csokonai Vitéz Mihály) bőkezű mecénása. Értékes
könyvtárát és különféle gyűjteményeit a magyar nemzetnek adományozta, s ezzel megalapította a Magyar
Nemzeti Múzeumot (1802).
Széchenyi István, gr. (1791-1860): főrendi családból származott, mindkét ágon a haza felemelkedéséért áldozni
hajlandó ősöktől (édesanyja Festetics György nővére). Katonai pályára lépett, majd az 1810-es, 1820-as években
több utazást tett Nyugat-Európában, s ezek során bántóan érzékelte Magyarország elmaradottságát. Célja az
Angliában tapasztalt polgári viszonyok létrehozása, s ehhez elsősorban a magyar arisztokrácia gondolkodását
akarta az angoléhoz hasonlatossá tenni. Nevét az 1825-ös országgyűlésen ismerte meg az ország, amikor egy
magyar tudós társaság megalapítására felajánlotta birtokai egyévi jövedelmét (ez kb. 60 ezer ezüstforintot
jelentett). Birtokain mintaszerűen gazdálkodott, de birtokeladások, különféle befektetések, vállalatalapítások,
kereskedelmi tevékenység és kölcsönügyletek révén jövedelmei nagy részét tőkés jellegűvé tette. Gyakorlati
tevékenység évei jelentősen hozzájárult a magyar infrastruktúra, a magyar gazdaság fejlődéséhez és a társasági
élet megélénküléséhez. Elméleti munkásságát jelzik a Hitel, a Világ és a Stádium című munkái. Tárcát vállalt az
első felelős magyar kormányban, de az udvar szeptemberi támadása után úgy látta, az addigi eredmények is
elvesznek, s mint a reformmozgalom elindítóját, önmagát tette felelőssé a nemzet pusztulásáért. Összeroppant, és
a döblingi elmegyógyintézet lakója lett. Az 1850-es évek végén még egyszer bekapcsolódott a politikai
küzdelmekbe; röpirataiban maró gúnnyal pellengérezte ki a Bach-rendszert. Miután lelepleződött, öngyilkos lett.
15
Wesselényi Miklós, br. (1796-1850): erdélyi nemes, az 1830-as évek egyik vezető reformere. Széchenyi barátja,
útitárs a nyugat-európai utazás során (1821-1822), s reformeszméinek híve. Később radikálisabb változásokat
követelt (pl. a jobbágykérdésben), s lazítani akart a Bécs és Magyarország közötti függőségen. Nézeteit
Balítéletek című könyvében fejtette ki (1833). Óriási szerepe volt abban, hogy Erdély és Kelet-Magyarország
nemessége is bekapcsolódott a reformküzdelmekbe. Ő volt az "árvízi hajós". Népszerűsége csúcsán az udvar
bebörtönöztette (már 1834-ben perbe fogták egy felségsértő beszéde miatt). A fogságban megvakult, s ezután
visszahúzódott a politikától.
Fogalmak
adminisztrátor - a főispán akadályoztatás a (pl. örökös főispán kiskorúsága) esetén az uralkodó által a megye
élére kinevezett hivatalnok Magyarországon. Az 1840-es években a Habsburg kormányzat ezzel a rendelkezéssel
visszaélve kívánta letörni a megyei ellenállást..
alispán - a nemesi vármegye első számú választott képviselője, ezért legbefolyásosabb embere Magyarországon.
Az alispánt a megyei közgyűlés rendszerint a jómódú köznemesség soraiból választotta.
alsótábla - a magyar rendi országgyűlés egyik háza. Tanácskozásain a vármegyei követek (megyénként kettő), a
káptalanok és a szabad királyi városok küldöttei vehettek részt.
érdekegyesítés - a magyar liberalizmus alapeszméje és sajátossága a reformkorban. Kölcsey, Wesselényi, majd
Kossuth felismerték, hogy a kormányzattal szemben csak a jobbágysággal alkotott nemzeti egység lehet
ütőképes. A liberális nemességgel elfogadtatták, hogy ennek érdekében fogadja be az alkotmány sáncaiba a
jobbágyságot, részesítse jogokban és juttassa tulajdonhoz (kötelező örökváltság) .
felsőtábla - a magyar rendi országgyűlés egyik háza, melyen a főnemesek születésüknél, a főpapok és a
főispánok hivataluknál fogva személyesen vehettek részt.
fontolva haladók - az 1830-as évek végén megjelenő újkonzervatív irányzat Magyarországon. Legjelentősebb
képviselőjük a fiatalon elhunyt Dessewffy Aurél. Szakítottak a reformok merev elutasításával, sőt, mérsékelt
reformokat is javasoltak annak érdekében, hogy megakadályozzák a nemesség felsorakozását a reformtábor
mögött.
főispán - a vármegye élén álló, a király által kinevezett hivatalnok. A XVIII. századtól csökkent a szerepük a
nemesség által választott alispánokkal szemben. A főispánok jelentős része nem is tartózkodott megyéjében.
Különösen igaz ez az örökletes főispáni címekre.
háziadó - a nemesi vármegye, valamint az országgyűlési követek költségeit fedező adó. A XVIII. század elejétől
a birtoktalan nemességnek is fizetnie kellett. A reformkorban a haladó párt először a közös vállalásával kívánt
rést ütni a nemesi adómentességen, és lépést tenni a közteherviselés felé.
kaszinó - az olasz „házikó” szóból. Valamilyen szempontból (társadalmi állás, foglalkozás, politikai nézetek)
összetartozó emberek összejöveteleire szolgáló épület. Magyarországon Széchenyi István alapította Pesten az
első kaszinót. A XIX. század második felében sorra jöttek létre a kaszinók az ország városaiban. A kaszinókat
1945 után felszámolták.
követutasítás - a megyei közgyűlés által megszavazott program, amihez a megyei követnek tartania kellett
magát. A megye nemessége a királyi előterjesztések alapján alakította ki álláspontját, ha azonban új kérdés
merült fel, a követnek pótutasítást kellett kérnie. Ha a követ nem értett egyet a követutasítással, még akkor is, ha
a megye változtatta azt meg, le kellett mondania - mint Kölcsey Ferenc tette -, vagy elveivel ellentétes módon
kellett szavaznia.
közteherviselés - a közterhek (adózás, katonáskodás, közmunka stb.) kirovása mindenkire, megkülönböztetés
nélkül. A rendi társadalomban a közterhek vállalása a rendi helyzet függvénye volt. Bevezetésére
Magyarországon először a felvilágosult abszolutizmus, majd a reformkori liberális nemesség tett sikertelen
kísérletet. Csak az 1848-as forradalom nyomán hozott áprilisi törvények valósították meg.
reformkor - a magyar polgárosodás és nemzetté válás döntő korszaka. A történetírás 1830-tól, az
irodalomtörténet 1825-től 1848-ig számítja. A reformkorban a liberális nemesség egyre erősödő csoportja vívta
küzdelmét a konzervatívokkal és a bécsi kormányzattal. A fő célkitűzés a birodalmon belüli minél teljesebb
függetlenség és a polgári átalakulás (jobbágyfelszabadítás, polgári egyenlőség, kiváltságok eltörlése) volt:,
Világ - A Széchenyi István programját megfogalmazó munka a Hitel (1830) és a Stádium (1833) megjelenése
között íródott. A Világ címen jelent meg a fontolva haladók lapja, mely Dessewffy Aurél munkássága idején
(1841) magas színvonalon jelent meg, s nagy érdeklődést váltott ki.
16
Szemelvények
„Gazdasági szempontból nagy csapást jelentett a magyar mezőgazdaságra az 1815-ben kezdődő béke, a
dekonjunktúra időszaka. Az eddig szinte mindent könnyen felszívó piac immár nem tartott igényt a magyar
termelők rossz és drága portékájára, az eladatlan készletekkel dugig teltek a raktárak, de pénzhez nem jutott
senki. Ez elsősorban a birtokos nemeseket hozta nehéz helyzetbe. Ilyen körülmények között még nagyobb
problémát jelentett 1816-ban az újabb 40%-os devalváció. A húszas évek egyre jobban megérlelték azt a
felismerést, hogy alapvető változásokra van szükség.” (tankönyvi szöveg)
„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok, és ha feláll oly intézet, mely
a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi
jövedelmét föláldozom reá” (Gróf Széchenyi István felajánlása az 1825-27-es országgyűlésen)
„Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell e mondani, ha valaki nagy számú gulyája és telt gabonavermei
mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú e, ha egy nagy birtokos, kinek kiterjedt
termékeny szántóföldei, rétjei, erdei, szőlei stb. vannak, nem adózik, és az országnak szinte semmi terhét nem
viseli, és kinek sok ingyen dolgozik - ha ily birtokos mondom annyira elszegényül, hogy véges adósságai miatt
semminél kevesebbje marad?
Már ez miért van így - és ennek úgy kell-e lennie, vagy talán nem kellene;
... Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt
könnyen és tüstént? ... Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki
mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva?
És ez földesuraink és földbirtokaink állapotjának vázrajza, és ebből látszik, hogy inkább mende-monda teszi
Hitelünk létét vagy nemlétét, mint fekvő jószág, ház, marha, gabona, bor, sat.” (Széchenyi István: Hitel, 1830)
Képi források
Széchenyi felajánlása az Akadémia megalapítására
17
18

11.A Reformmozgalom Kezdetei És A Polgárosodás Főbb Kérdései Magyarországon 1

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

11.A Reformmozgalom Kezdetei És A Polgárosodás Főbb Kérdései Magyarországon 1

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTELEK - TÖRTÉNELEM

Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár – Esze Tamás Gimnázium

ELSŐ REFORMPROGRAM – SZÉCHENYI ISTVÁN

A birtokosok egyik része a befolyt jövedelemből korszerűsítette uradalmát, s egy intenzív

Gróf Széchenyi István élete (1791-1860)

1830 - A Hitel című munka megjelenése

Széchenyi célja: Ráébreszteni az országot a reformok szükségességére. Tudatosítani a nemességben, hogy

o Nekik van pénzük és lehetőségeik

A Hitel című munka fogadtatása

 Desseffy József: A Hitel czímű munka Taglalatja, 1831

 Báró Wesselényi Miklós: Balítéletek, 1831

Széchenyi további munkái

 1833. A Stádium c. munka megjelenése (állomás, szakasz)

o A hitel lehetőségének megteremtése

Széchenyi fellépésének következtében a nemesség polarizálódott. A viták színhelyei a vármegyeházak,

Széchenyi gyakorlati munkái

Reformországgyűlések – Politikai irányzatok

 Kolerajárvány Magyarország felvidéki megyéiben

o Következmény: a magyar nemesség felismerte, hogy az abszolutizmusra törekvő Habsburgokkal

II. 1832-36-os országgyűlés

o Az országgyűlés alsó táblája elfogadta az önkéntes örökváltságot, de a király a javaslatot

 Az diéta alatt történt egyéb események

o 1833-ban megindítja az Országgyűlési Tudósítások című, kézzel írott lapját, amellyel az

o Következmény: Országos felháborodás, mert nemesembert letartóztatni a magyar törvények

III. Az 1839-1840-es országgyűlés

IV. 1844-es országgyűlés

Politikai irányzatok - programok

o A változatlansághoz ragaszkodó konzervatív és a liberális reformokat hirdető irányzat között

 Újkonzervatívok 1846-ban megalakítják a Konzervatív Pártot. Programjuk

 Mérséklet, óvatos reformok, együttműködés a bécsi udvarral

II. A reformnemesség Kossuth által megfogalmazott programja

o Gazdasági és politikai tekintetben egyaránt nagyobb függetlenséget követelt hazánk számára a

 1847. Az Ellenzéki Kör megalakulása Teleki László vezetésével

 Kossuth – Széchenyi vita

III. A centralista irányzat

IV. Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága

 Táncsics Mihály kárpótlás nélküli jobbágyfelszabadítást, általános választójogot követelt. 1847-ben

Polgári forradalom Magyarországon

 1848. február 23-24. Forradalom Párizsban

 A „Népek tavasza” kezdete Európában

II. Áttörés a magyar országgyűlés munkájában

Az alsótábla elfogadta a reformjavaslatokat, de az udvar és a felsőtábla igyekezett az időt

 Az Ellenzéki Kör és a Fiatal Magyarország fellépése

 Március 12. Irinyi József Tizenkét pont első változatának megfogalmazása

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

 1848. március 13. Forradalom Bécsben

 1848. március 15. Polgári forradalom Pesten

o Pilvax kávéház – a 12 pont és a Nemzeti dal felolvasása

III. Felelős magyar kormány megalakulása

o István nádor, mint Magyarország teljhatalmú megbízottja, a kamarilla megkerülésével

 Az első országgyűlésnek felelős minisztérium

 A kormány célja: A rend és a béke biztosítása, az elért eredmények megőrzése

IV. Az áprilisi törvények

 Felelős magyar minisztérium megalakulásáról

o Az országgyűlés feloszlatása esetén az uralkodó köteles az új parlamentet három hónapon

 Az országgyűlési képviselők megválasztásáról cenzusos alapon

A választójog értékelése: A törvény alapján a magyarországi felnőtt férfi népesség

 A nemesi kiváltságok megszüntetése

 Szabad vallásgyakorlat biztosítása

 A nemzeti őrsereg megalapítása

 A Partium és Erdély egyesítése Magyarországgal

„Talpra magyar, hí a haza! Hol sírjaink domborulnak,

István nádor Petőfi Sándor Kokárda