Az ókori Róma

19. óra, 11.16.

A város alapításától a
köztársaság fénykoráig
1. Itália földje és Róma alapítása
 Appennini-fsz.  Földközi-tengert két medencére
osztja
 fontos kereskedelmi útvonalak érintik
 tagolatlan partvidék  hajózásnak kevéssé kedvez
 földművelés: gabona, olajfa, szőlő (Etruria, Latium)
 állattenyésztés: kecske, juh, szarvasmarha 
 ásványkincsek: vas, kő, márvány 
 Kr. e. XII. sz.: italicus népek (latinok, szabinok,
szamniszok, umberek) érkezése
 mondai hagyomány: Aeneas (trójai)  leszármazottja:
Romulus  Róma alapítása, Kr. e. 753.
2. Etruszk, görög és pun hatások
a) A görögök
 gyarmatosítás (Kr. e. VIII-VI. sz.)  D-Itália, Szicília
 Kr. e. III. sz.: Róma meghódítja a gyarmatvárosokat
 kulturális hatások (pl. vallás, nyelv, irodalom)
b) Az etruszkok
 városállamaik Közép-Itáliában
 gazdasági, kulturális (ábécé, vallás egyes elemei,
boltív) és államszervezeti (tisztségek és hatalmi
jelvényeik) hatások
 Kr. e. VI. század: Róma élén etruszk királyok
c) A punok
 Karthágó  hajózás, kereskedelem
3. A köztársaság létrejötte és államszervezete
 társadalom a királykorban:
 vezető réteg: földbirtokos arisztokrácia =
patríciusok
o senatus (vének tanácsa)  100 fő, király
tanácsadó testülete
o patrícius népgyűlés (vérségi alap)
o tisztségviselők, kultikus szerep
 alsóbb rétegek: plebs = plebejusok
o szabadok
o Ø politikai jogaik
o földművesek, kézművesek, kereskedők
 etruszk uralkodók a plebsre támaszkodnának 
Kr. e. 510 k.: Tarquinius Superbust elűzik a patríciusok 
arisztokratikus köztársaság létrejötte
 irányítása: választott tisztségviselők = magistratusok által
 ált. 1 évre, min. 2 u.a.-ból
 élén: 2 consul  1 évre, bel- és külpol. irányítói,
hadsereg vezetői
 senatus (100, majd 300 fő élethossziglan)
o minden ügyben jelentős befolyás
o törvényhozás
o dictator kinevezése  rendkívüli helyzetekben,
korlátlan hatalommal, fél évre
 népgyűlés (comitia curiata)  magistratusok
megválasztása
4. Itália meghódítása
 Kr. e. V-IV. sz.: földszerző háborúk  Etruria, Latium
 Kr. e. 280–272.: tarentumi háború  görög
gyarmatvárosok legyőzése
 a legyőzött városokkal külön-külön szerződések 
Róma szövetségesei lesznek
 eltérő jogok az egyes városoknak 
megosztottság („Divide et impera!” = „Oszd
meg, és uralkodj!” elve)
5. A patríciusok és a plebejusok ellentétei
 hódítások  hadizsákmány + földek 
java a patríciusoké lett
 közföldek = ager publicus  főként a patríciusok
bérlik, plebejusoknak kisebb parcellák
 hoplita harcmodor átvétele  gyalogságra épül,
melynek nagy része a plebejus (vagyonosak)  plebs
küzdelme a politikai jogokért
 Kr. e. 494.: secessio (kivonulás)  néptribunusi
tisztség kiharcolása  sérthetetlen, vétójog
 plebejus népgyűlés létrehozása (concilium plebis)
 Kr. e. 450 k.: törvények írásba foglalása:
XII táblás törvények (jogi egyenlőség)
 Kr. e. V. sz. közepe: lakosság  5 vagyoni
osztály  új népgyűlés (comitia centuriata) alapja
o patríciusok + plebejusok
o consulok, majd praetorok (Kr. e. 366-tól,
bírák) megválasztása
o Kr. e. 443-tól censorok (vagyonbecslők)
megválasztása
o törvények elfogadása
 Kr. e. V. sz. második fele: területi alapú népgyűlés
létrejötte (comitia tributa)
o patríciusok + plebejusok
o aedilisek (közrend őrei) és quaestorok
(pénzügyek felügyelői) megválasztása
o törvények elfogadása
 4 népgyűlés működik egyszerre
 Kr. e. 367.: Licinius-Sextius-féle törvény:
o bérelhető földterület korlátozása
o adósok terheinek csökkentése
o plebejus is lehet consul
 (Kr. e. 342.) legalább az egyik consul kötelezően
plebejus
 hódítások  rabszolgák száma nő 
adósrabszolgaság megszüntetése (Kr. e. 326.)
 (Kr. e. 300.) plebejusok papi tisztségeket is
betölthetnek
 Kr. e. 287-től a plebejus népgyűlés határozatai
kötelezőek mindenkire
 új vezető réteg kialakulása: nobilitas
6. Szicília meghódítása
 Karthágó birtoka
 Kr. e. 264-241.: I. pun háború
 pun flotta élén: Hamilkar Barkas
 kezdetben karthágói sikerek, de római részről technikai
újítás: csapóhíd

győzelem: Szicília megszerzése + hadisarc

 Szicília: első római tartomány = provincia létrehozása
 adófizetés, lakosságnak Ø polgárjoga
 élén hivatalviselt római magistratusok
 lakosok romanizációja: út a polgárjoghoz