1

RÓMA SZÜLETÉSE

II. A mondabeli városalapítás

- A monda szerint a rómaiak Trójából származnak.
- Romulus és Remus története
- Romulus lett az első király, a monda szerint ő alapította a várost Kr. e. 753-
ban.
III. Itália népei
- A félszigeten élő görögök, etruszkok, italicusok és latinok éltek.
- A latinok és az italicusok főleg pásztorkodással foglalkoztak.
- Az etruszkok szervezett városokkal és fejlett gazdasággal rendelkeztek:
(3) A fémfeldolgozás és a kerámiakészítés jellemzi kultúrájuk fejlettségét.
(4) Élénk kereskedelmet folytattak.

A KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA

I. A királyság kora
- Az első településeket a latinok hozták létre a Tiberis partján.
- A monda szerint hét királya volt Rómának.
- Az utolsót, az etruszk származású Superbust Kr. e. 510-ben elűzték,
Róma köztársasággá vált.

II. A korai Róma társadalma

- A királyság korában az emberek nemzetségi szervezetben éltek.
- Az előkelő nemzetségtagokat patríciusoknak nevezték.
- A patrícius nemzetségfők alkották a szenátust, a király tanácsadó testületét.
- A nemzetségek tagjai a népgyűléseken vitatták meg a legfontosabb
ügyeket.
- A betelepülő kézművesekből, kereskedőkből és az el
szegényedett nemzetségtagokból alakult ki a plebejusok rétege.

III. A köztársaság berendezkedése

- Az állam életét a fő tisztségviselők, a szenátus és a népgyűlés irányította.
- A városállam élén a két consul állt, akik a hadsereg vezetői is voltak.
- A consulok a szenátussal együtt döntöttek háború és béke ügyében.
- A szenátus irányította a külpolitikát és a pénzügyeket.
- A népgyűlés a törvényjavaslatokról döntött.

IV. A köztársaság problémái

(1) Külső harcok
- Kezdetben védekezésre, később terjeszkedés.
(2) Belviszályok
- Politikai és gazdasági problémák miatt békés harc kezdődött a
plebejusok és a patríciusok között.
A Kr. e. 3. század elejére már plebejusok is betölthették a legfontosabb
állami tisztségeket. (néptribunus-vétó)
 2

A HÓDÍTÓ RÓMA

I. Róma, a félsziget ura

- Kr. e. 3. sz. - Róma az egész félsziget ura lett.

II. Karthágó
- Lakói a punok voltak.
- Karthágó a Földközi-tenger nyugati medencéje feletti uralmat akarta
megszerezni.

III. Az első pun háború (Kr. e. 264-241)

- Az első háború Szicília megszerzéséért robbant ki köztük.
- Csapóhíd, ostromhorog alkalmazása
- Szicília lett Róma első Itálián kívüli alávetett tartománya (provinciája).

IV. A második pun háború (Kr. e. 219/218-202/201)

- Róma terve: Hispániában és Afrikában egyszerre indít támadást.
- Karthágó terve: Itáliában győzni le Rómát.
- A punok hadvezére, Hannibál átvezette a pun sereget az Alpokon.
- A római hadvezér, Scipio seregével Afrikába hajózott.
- Hannibal hazatért, de Kr. e. 202-ben, a Zama melletti csatában a római
sereg döntő győzelmet aratott.

V. A harmadik pun háború (Kr. e. 149-146)

- Célja: Karthágó elpusztítása
- Róma az egész Földközi-tenger medencéjének urává vált
 3

A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA

I. A közigazgatás
- Róma területe a sokszorosára nőtt, hatalmas birodalommá vált.
- Az irányítás módja azonban nem változott az évszázadok során

II. Változások a hadseregben

- A korai köztársaság idején a katonáskodás a szabad polgárok feladata volt.
- A Rómától távol zajló, hosszú ideig tartó hadjáratokban a kisbirtokosok
nagy része tönkrement.
- Szükségessé vált a hadsereg (jelentős mértékű) átalakítása:
(1) vagyontalanok is katonáskodhattak, leszereléskor földet és pénzt
kaptak a veteránok
(2) a hadsereg fő ereje a légiókba szervezett nehézfegyverzetű gyalogság
volt

III. Változások a gazdaságban

- Kiváló minőségű szárazföldi úthálózat épült ki a birodalomban.
- Tovább élénkült a kereskedelem,
- a rabszolgák alkalmazása a földeken.

V. A rabszolgák helyzete
- Helyzetük igen különböző volt.
- A legnagyobb méretű (és leghíresebb) felkelés a Spartacus-féle volt:
(1) Kr. e. 73 és 71 között zajlott

ÚTBAN A CSÁSZÁRSÁG FELÉ

I. „Pártharcok” Rómában
Folyamatos belviszályok alakultak ki

II. Julius Caesar

- Csaknem valamennyi hivatalt betöltötte.
- A szenátus hatalmának csökkentésére törekedett.
- Hadvezérként jelentős sikereket ért el, főleg Galliában.

III. Caesar egyeduralma

- Katonái élén átlépte Róma határfolyóját, a Rubicót és bevonult a városba.
- Politikai ellenfeleit sorban legyőzte.
- Az állam vezetése élete végéig a kezébe került, katonai egyeduralmat
alakított ki.
- Legfontosabb intézkedései:
földosztás, adósságok csökkentése, ingyen gabona a rászorulóknak,
a tartományok adózásának újjászervezése, jelentős építkezések,
naptárreform
- A köztársaság hívei titokban összeesküdtek ellene, s Kr. e. 44
márciusának 15-én megölték.
 4

AUGUSTUS ÉS KORA

I. Köztársaság vagy császárság?

- Caesar halála után belső harcok törtek ki.
- Antonius és Octavianus vezetésével leszámoltak Caesar gyilkosaival
- Később Antonius és Octavianus, ellenségekké váltak, végül
Octavianus győzedelmeskedett.
- Octavianus a hadseregre támaszkodva tisztogatást végzett a
szenátusban, s tisztségek birtoklásával rendkívüli hatalmat szerzett
magának.

II. Augustus principátusa (Kr. e. 27 - Kr. u. 14)

- Kr. e. 27-ben a szenátus Octavianusnak az Augustus nevet adományozta.
- A legfontosabb hivatalokat egy személyben és élethossziglan birtokolta,
így egyeduralmat alakított ki.
- Uralmát principátusnak, köztársasági formába burkolt egyeduralomnak
nevezzük.
- Uralma a császárkor kezdetét jelenti Róma történetében.

III. Róma aranykora: a „pax Romana” (római béke)

- A szomszédos népekkel békés kapcsolatot teremtett.
- Figyelmet fordított a provinciák fejlesztésére (városok, úthálózat)
(1) hatalmas építkezések: munka a köznépnek
(2) ingyengabona osztása. cirkuszi játékok
szervezése

RÓMA, A VILÁGBIRODALOM

I. Augustus utódai
- A császárok (jellemük és tevékenységük alapján) igen különbözőek voltak.
- A leghíresebb/leghírhedtebb uralkodók:
(1) Néró: őrült császár
(2) Caligula: őrült császár
(3) Traianus:. hódító császár
(4) Marcus Aurelius: A „filozófus császár”

II. A tartományok
- A birodalmat a császárok Rómából irányították.
- Az intézkedések végrehajtása a helytartók feladata volt.
- A tartományok bekapcsolódtak a birodalom vérkeringésébe:
- városok alapítása, úthálózat, vízvezeték kiépítése, katonáskodás
a zsoldos hadseregben, római pénz, latin nyelv használata, a római kultúra
átvétele
- A tartományokra bomló Római Birodalom épségét a védelmi rendszer
(limes) biztosította
 5

VÁROSNÉZÉS AZ ÓKORI RÓMÁBAN

II. Római látnivalók

- A hivatalos ügyek intézésének színtere a Forum Romanum volt (szenátusi
ülésterem, törvénykezési csarnok, levéltár stb.).
- A római fórum közelében a császárok palotái és az istenek templomai
emelkedtek
(pl. a Pantheon).
- Pompás szobrok és lenyűgöző diadalívek ejtették bámulatba a látogatót.
- A szórakozni vágyókat a fürdők, a színházak, a kocsiversenyeknek otthont
adó Circus Maximus és a legnagyobb amfiteátrum, a Colosseum
(gladiátorjátékok, állatviadalok) csábították.

ÜNNEPEK ÉS ISTENEK

I. Ünnepek
- A hivatalos, állami ünnepek egy része a vallási élethez, másik része
az állam életéhez kapcsolódott.

II. A római vallás

isteneik közül a legfontosabbak (görög megfelelőjükkel):
(1) Jupiter (Zeusz), Juno (Héra)
(2) Neptunus (Poszeidón) Venus (Aphrodité)
(3) Minerva (Pallasz Athéné) Apollo (Apollón)
(4) Mars (Árész)
- A császárkorban megkövetelték a császárok vallásos tiszteletét is.

OKTATÁS ÉS KULTÚRA AZ ÓKORI RÓMÁBAN

I. Oktatás
(1) „Elemi oktatás”:
- ludusnak nevezték, 6 és 11 év közötti fiúk és lányok jártak ide
- az alapfokú oktatás során (olvasás, írás, számolás) zajlott
(2) „Középfokú oktatás”:
- a módosabb családok fiúgyermekei jártak ide, főleg irodalmat
tanultak.
- történeti, földrajzi és filozófiai ismereteket is szereztek
(3) „Felső oktatás”:
- elsőrendű feladatuk a szónoklás tudományának elsajátítása volt.

II. Tudomány
- Számos történeti (Livius, Tacitus), filozófiai (Seneca, Marcus Aurelius),
irodalmi
(Vergilius, Horatius,s) maradt ránk.
- Fejlett volt az építészet, a matematika és a csillagászat.
- Eredeti és példaértékű volt viszont a római jogtudomány.
 6

RÓMAIAK HAZÁNK TERÜLETÉN

I. Pannónia létrejötte és jelentősége

- Pannónia jelentősége elsősorban katonai, másodsorban pedig kereskedelmi.
III. Római örökségünk
- Több növényt is meghonosítottak hazánk területén (pl. barack, cseresznye,
szőlő).
- Megvetették nagyvárosaink alapjait; például:
Aquincum - Óbuda Sopianae -
Pécs Savaria Szombathely
Arrabona - Győr - Tác
- Jellegzetes épületeket (pl. fürdők) és építészeti megoldásokat (pl.
padlófűtés) hagyományoztak az utókorra.

A KERESZTÉNYSÉG SZÜLETÉSE

I. A kereszténység gyökerei
- A kereszténység a birodalom Júdea nevű provinciájában született.
- A keresztényég gyökerei a zsidó nép egyistenhívő vallásában találhatók
meg.
- A lakosság a Messiás (Megváltó) eljövetelére várt.

II. Jézus Krisztus élete, tanításai és halála

- Legfontosabb tanítása az egyetemes szeretetről (Isten és az emberek
szeretete)
- Jézus életéről a keresztény vallás szent könyve, a Biblia Újszövetség
részénekevangéliumai szólnak.
 7

A KERESZTÉNYSÉG ÉS A BIRODALOM

I. Az első közösségek
- Jézus halála után 12 tanítványa (az apostolok) Jeruzsálemben nem talált
megértést.

II. A pálfordulás
- Saul, (Pál)
- azt tanította, hogy az is lehet keresztény, aki korábban nem volt a zsidó
vallás híve.
- A hívők életének középpontjában összejöveteleik (imádkozás, a próféták
és az apostolok meghallgatása, keresztelés stb.) álltak.

III. A keresztényüldözések
- Az üldözés valódi oka az lehetett, hogy a keresztények nem fogadták el a
császárok isteni voltát, ez.
- A keresztényeket halálbüntetéssel sújtották (a meggyilkoltakat mártíroknak)

IV. Megbékélés
- A Kr. u. 4. század elején, Constantinus korában az egész birodalomban
elterjedt a keresztény vallás.
- Kr. u. 313-ban, Constantinus minden vallás szabad gyakorlását
engedélyezte

A CSÁSZÁRSÁG VÁLSÁGA ÉS A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA

I. A válság külső és belső okai

- A Kr. e. 3. század elejétől barbár népek támadásai.
- A hatalmas hadsereg fenntartása újabb adókkal volt csak lehetséges.
- A császári hatalom az erős hadvezérek miatt meggyengült.
- A rabszolga-utánpótlás elapadt, a földbirtokokon munkáshiány lépett fel.
- Itália elvesztette gazdasági vezető szerepét.
-
II. A császárság új korszaka
- Diocletianus (284-305) és társ császára egy-egy helyettessel uralkodott,
létrehozva a dominatus rendszerét:
(1) A provinciák kisebb részekre osztásával hatékonyabb lett igazgatásuk.
- Constantinus (313-337) császár a birodalom békéjét és egységét erősítette
a szabad vallásgyakorlás).
- Új császári fővárost is létesített (Konstantinápoly)
- III. A kettéosztott birodalom
- Így Kr. u. 395-ben végérvényesen kettévált a birodalom a Keletrómai
Birodalomra (Konstantinápoly központtal) és a Nyugatrómai Birodalomra
(Róma központtal).

IV. A Nyugatrómai Birodalom bukása

- Kr. u. 476-ban egy germán király letaszította a trónról a gyermek császárt
(Romulus Augustulus). Ezt az eseményt tekintjük a Nyugatrómai Birodalom
bukásának.