A római Köztársaság és Császárság

Római terjeszkedés
Kezdetben védekező háborúkat folytattak az etruszkok és a gallok ellen, majd ellenfeleik
legyőzése után földszerző háborúkban, a kr.e. III. század első felére meghódították közép-, és dél-Itáliát
és az elfoglalt földek 1/3-át kisajátították, s felosztották, a plebejusok között, akik coloniákat( római
uralom alatt lévő városok amelyeket amkatonai táborok mintájára építettek) hoztak létre Itáliában.A
legyőzött itáliai népekkel szövetséget kötöttek, melynek során a „divide et impera” (= oszd meg és
uralkodj) elvét alkalmazták.
A punok ellen vívott három háborúban, első pun háború (i. e. 264-241), második pun háború (i.
e. 218-201), harmadik pun háború (i. e. 149-146), a rómaiak meghódítják a Földközi tenger nyugati
partvidékét. Utána Róma kelet fele fordult és kr.e. 168-ban legyőzte Makedóniát kr.e 146-ban leigázta
a görög poliszokat is.
Róma nagyhatalommá vált, amelyet súlyos belső válságot eredményezett.

1.A térkép segítségével sorol d fel mindazon területeket amelyeket a köztársasági Róma
meghódított!
2. Pontosítsd, hogy jelenleg Hispánia,Kappadókia,Gallia területén mely országok vannak!
A köztársaság válsága:
• Földkérdés: A meghódított területek a római nép (populus romanus) közös birtokába
kerültek (ager publicus), de a szenátori rend kisajátította a földeket bérlemények
formájában, ezért megnőtt a nincstelen szegények (proletárok) száma, akik veszélyt
jelentettek az államra.
 • Hadsereg kérdése: Az elhúzódó háborúk és a katonai terhek miatt a hadsereg zömét
alkotó plebejus származású parasztok tönkrementek, ezért nem tudtak tovább
katonáskodni, így folyamatosan csökkent a hadsereg létszáma.
• Rabszolgakérdés: A meghódított népek rabszolgákká váltak, így a hódítások hatására
jelentősen megnőtt a számuk és csökkent az értékük, ezért rosszabbodott a helyzetük.
Sorsuk és körülményeik miatt gyakran fellázadtak (Pl.: Szicíliában, Itáliában).
• Az államirányítás zavarai: A megnövekedett területű birodalom irányítását képtelen
volt ellátni a köztársaság korai szakaszában kialakult római hivatalszervezet
(magistratus), ezért veszélybe került a birodalom működése.
Több reformkísélet is kudarcba fulladt, a két hatalmat gyakorolni kívánó párt az Optimaták(
szenátor pártiak) és a Populares(Plebejus-nép pártaiak) közötti harc miatt. A helyzetet tovább
súlyosbította Marius hadseregreformja, amely polgárháborúhoz vezetett.
A néppárti Marius hadvezér a i. e. 2. század végén a vagyontalan római polgárokból
zsoldoshadsereget hozott létre (16 év szolgálat után veteránként földet kaptak a coloniákon)
Előnyei:
• növekvő létszám,
• egységes felszerelés és kiképzés,
• állandó, bármikor bevethető haderő
• megszűnt a városokban lézengő proletártömeg.
Hátrányai:
• megnőtt a hadvezérek jelentősége
• nőtt az egyeduralom kialakulásának veszélye.
A polgárháborúk szüneteiben a hadvezérek szövetséget kötöttek és felosztották a birodalmat
egymás között. Ezeket a szövetségeket hívták triumvirátusnak.
• Az első triumvirátus(kr.e 60-48): Julius Caesar + kr.e. 44,
Crassus +kr.e. 53,
Pompeius +kr.e. 49.
• A második triumvirátus(kr.e. 43-31): Caius Octavianus, kr.e 31-től princeps,egyeduralkodó,
Marcus Antonius + kr.e 31,
Aemilius Lepidus, félreállították kr.e 40 körül.
A hatalom megszerzése után Octavianus ügyelt a köztársasági látszatra, ezért fokozatosan
építette ki egyeduralmát. I. e. 27-ben lemondott minden tisztségéről, amiért a szenátustól megkapta az
augustus (Istentől gyarapított férfi) és a princeps (princeps senatus = első polgár) nevet

2.Olvasd el az alábbi szöveget:

“…Közvetlen és megnyerő modorú ember volt, aki mérhetetlenül vágyott a fényűzésre és a

szórakozásra, mégis leginkább aludni szeretett. A környezetéhez tartozó számtalan tudóst és barátait
meg pártfogoltjait különös figyelmével tüntette ki, minthogy nagyon igyekezett eltanulni tőlük az
ékesszólás művészetét, és a vallási dolgokhoz is csodálatosan vonzódott. Kegyessége miatt a haza atyja
címmel és örökös tribunusi hatalommal ruházták fel. Ettől kezdve Rómában és a legjelentősebb
tartományi városokban is már életében, de halála után is, templomokat építettek neki, és papi
testületeket hoztak létre, hogy mint istent tiszteljék. Bár gyermekeivel, sőt hitvesével balszerencsés volt,
az a nagy boldogság megadatott neki, hogy az indusok, szkíthák, garama- sok és baktriaiak is követséget
küldtek hozzá, és szövetségéért esedeztek….”
Sextus Aurelius Victor
Írj egy rövid fogalmazást , felsorakoztatva és szembeállítva Augustus pozitív és negatív
tulajdonságait!
3. Ismételd a következő fogalmakat : pun, colonia, divida et impera, triumvirátus.