Évszámok

Kr. e. 753: Róma alapítása

Kr. e. 494: néptribunus létrejötte
Kr. e. 218-201: 2. pun háború
Kr. e.73-71: Spartacus-féle felkelés
Kr. e. 60: első triumvirátus
Kr. e. 48: Pharszaloszi csata
Kr. e. 43: második triumvirátus
Kr. e. 42: csata Philippinél
Kr. e. 31: Actiumi casta
Kr. e. 27: principatus, Augustus uralmának kezdete
Kr. u. 313: Milánói rendelet (edictum)
325: Niceai zsinat
391: Római Birodalom kettészakadása
395: a kereszténység államvallás lesz Theodosius császár által
476: Nyugat-Római Birodalom bukása
Nevek
Romulus: A mítosz szerint Róma alapítása Romulushoz és testvéréhez Remushoz köthető. Az
első király Romulus lesz, intézményeket alapít megalapítja a senatust, ami eredetileg a király
tanácsadó testülete volt.
Hannibál: karthágóiak hadvezére, háborút indít Róma ellen, az Alpokon átkelve elefántjaival
és zsoldoshadseregével támadja meg Rómát, győzelmet aratott.
Scipio Africanus: új Római hadvezér, megtámadja Hispániában a punokat, utána átkelt Észak-
Afrikába, Hannibált hazarendelik.
Tiberius Gracchus: Tiberius Gracchus Kr. e. 133-ban néptribunussá választatta magát, és
felújította a korábbi földtörvényt azzal a céllal, hogy a nincstelen polgárok vagyis a
proletariátusok földet kapjanak. A senatori rend érdekeit sértette, egy újabb évre
néptribunusnak akarta magát jelöltetni, de ellenfelei megölik.
Caius Gracchus: Tiberius Gracchus öccse volt, ő is hasonló sorsra jutott tíz évvel később
mert, őt is megölték.
Marius: lovagrendi politkus volt, hadseregreformot vezet be: a hadsereg tagjai zsoldot kapnak,
ezen felül részesednek a zsákmányból és a felszerelést is az állam biztosítja, 16 év szolgálati
idő után veteránnak minősíti a katonát, leszerelnek és földbirtokot kapnak. Következménye,
hogy a ploreariatus csökken. Célja a hódítások fenntartása, zsákmányszerzés, provinciák
adóztatása. A hadsereg egyre kevésbé az államot fogja szolgálni, sokkal inkább a hadsereg
vezetőjét.
Pompeius: Sulla tanácsadója, kiváló hadvezér, és az z első triumvirátus tagja volt. A
Földközi-tengeri kalózkodást felszámolta. Féltékennyé vált Caesar sikereire ezért szövetkezett
a senatussal, hazarendelték Caesart. Caesar hadseregével érkezett, Pompeius elmenekült
Rómából, de megütköznek Pharszalosznál, onnan Egyiptomba megy, ott megölték.
Crassus: Róma leggazdagabb embere, a Spartacus-féle felkelést (Kr.e 73-71) ő verte le. Az
első triumvirátus tagja volt, egy hadjáratban halt meg.
Julius Caesar: Kre. 100-ban született, patrícius származású, Marius párti politikus. Caesar,
Sulla diktatúrája idején menekül.
Crassust és Pompeiust kibékítette, majd Kr.e. 60-ban megalakul az első triumvirátus Crassus,
Pompeius és Caesar. Céljuk az volt ,hogy egymást minél nagyobb politikai tisztségekbe
jutassák,senatus ellenes szövetség.Kr.e. 61-ben Caesar consul lett, Crassusnak és
Pompeiusnak kedvező törvényeket fogadtatott el a Senatussal. Caesar Gallia helytartója lett
Kr.e. 58-tól 49-ig, itt óriási sikereket ér el, könyvet is írt a hadjáratairól. Közben Crassus egy
hadjáratban meghal. Pomppeius féltékennyé vált Caesar sikereire, ezért szövetkezett a
senatussal, meg akarták akadályozni, hogy Caesar újra consul legyen, tehát perbe fogják és
hazarendelik Galliából. Caesar tudta, hogy mi várna rá ezért, kr.e 49-ben a seregével lépi át a
Rubicon folyót. Pompeius és a senatus egy része elmenekült Rómából, Kr.e 48-ban
Pharszalosznál megütköznek, Pompeius vereséget szenved, Egyiptomba menekül, ahol
megölték. Caesar az egyiptomi trónviszályban Kleopátrát segítette trónra. Caesar visszatér
Rómába és életfogytig diktátor lesz, néptribunus lesz, pontifex maximus, vagyis vezető pap
lesz. Nem ölte meg ellenségeit, ha behódoltak. Földet osztott a veteránoknak, aranypénzt
veretett. Hatalmát a hadsereg adja, amelyet imperatorként vezetett. A köztársaság híveinek
nem tetszett Caesar diktatúrája. Kr.e. 44. márc. 15 Brutus- féle összeesküvésben
meggyilkolják. Caesarnak a köztársaság rendszere nem alkalmas a birodalom vezetésére.
Kleopátra: Egyiptomi királynő. Először Caesar segítségével jutott hatalomra, majd Antoniust
csábította el. Antonius halálakor Egyiptomban öngyilkosságot követett el.
Marcus Antonius: Caesar volt consultársa, a második triumvirátus tagja, a győzelemben a
keleti provinciákat kapta. Meghódította Kleopátra szívét. Római hadsereg segítségével
Egyiptom számára igázott le területeket. Octavianus hazaárulással vádolja őt, Kr.e. 31.
Actiumnál polgárháború tör ki, Antonius és Kleopátra vereséget szenvednek és Egyiptomban
öngyilkosok lesznek.
Lepidus: Caesar egykori lovassság parancsnoka volt, a második triumvirátus tagja volt. Őt
háttérbe szorították, csak az afrikai provinciákat kapta, bár pontifex maximus lett, később
megfosztották minden hatalmától, csak a főpapi tisztét tarthatta meg, Kr.e 12-ben meghalt.
Octavianus: Caesar unokaöccse, fogadott fia. Actiumnál legyőzi Antoniust és Kleopátrát. Kr.e
30-ban kezébe került Róma valamennyi hadserege. Egyiptomot római provincává tette. Úgy
akarta az egyeduralmat, hogy ne különbözzön látszólag a köztársaságtól. Kr. e. 27-ben átadta
a hatalmát a senatusnak, és a népnek.
Augustus: Octavianust a senatus felruházta ezzel a névvel. Uralkodása Kr.e 27- Kr.u. 14-ig
volt. Az Augustus név programot is jelent: Pax Romana (Római Béke). Ez az időszak Róma
aranykora volt a béke miatt. A Birodalom határai a Rajna és a Duna folyók lesznek. A folyók
partján komoly védelmi rendszer lesz. Vízi útvonalakat, kereskedelmet biztosított. A
birodalom békéjét 28 légió, azaz közel 143 ezer katona tartotta fel. Korát az irodalom
aranykorának ívta, ez meg is látszik az akkori irodalmon és építkezésen. Óriási építkezések
zajlottak a birodalomban. Livius, kiválótörténetíró Augustus felkérésére írta meg a birodalom
történetét. Kr. u. 14-ben meghal
Pontius Pilatus: Iudea helytartója
Keresztelő: Jézus rokona, ő keresztelte meg Jézust
Pál apostol: római farizeus később áttér.
Péter: Róma első püspöke Jézus tanítványa
Traianus: ő idején volt a legnagyobb a birodalom
Diocletianus: Dominatus korszakot ő indította el.
Hadrianus: Limes határ kiépítése
Constantinus: Egyenrangúvá tette a kereszténységet a többi vallással, milánói edictum
Theodosius: államvallásá tette a kereszténységet
Odoaker: germán vezér majd nyugatróma "királya"
Attila: hun király és vezér, elfoglalta Pannoniát
Romolus Augustus: utolsó római császár, Odoaker fosztotta meg hatalmától
Fogalmak
Patrícius: Ókori Róma idején így hívták a politikai joggal rendelkező előkelőket. Plebejus:
Ókori Róma idején így nevezték az kereskedők és a kézműveseket. Ő nekik eleinte nem volt
politikai tisztségük.
Magistratus: Egy gyűjtőfogalom, jelentése tisztség viselő, ebbe tartozott bele például a consul
és a cenzor-i tisztség is.

Consul: mindig ketten voltak, évente választották őket, ők irányították a birodalmat. Egymás
tevékenységeit felügyelték és a senatus felügyelte őket.

Dictator: fél évre választották szükség esetén, korlátlan hatalma volt és nem volt felelősségre
vonható a tetteiért.

Néptribunus: Kr. e. 494 hozták létre ezt a tisztséget, eleinte 2 majd 10 fő. Szent és sérthetetlen
volt a személyük. Vétójoggal rendelkeztek. Senatus: a legfőbb törvényhozó intézmény,
létszáma 100, 300 majd 600 lett.

Első triumviratus: Kr. e. 60. Pompeius, Crassus és Caesar szövetsége. Céljuk egymást minél
magasabb politikai pozícióba juttatni.

Második triumvirátus: Kr. e. 43. Lepidus, Marcus Antonius és Octavianus szövetsége. Céljuk
a merénylőkkel való leszámolás.

Provincia: Róma Itálián kívüli területei Helytartó: Provinciák élén álló személy.

Marius hadseregreformja: Zsoldot kapnak a katonák. Részesülnek a zsákmányban. 16 év után,

ha leszerelnek, földet kapnak.
Principátus: Köztársasági formába bújtatott egyeduralom

Limes: Augustus idején elkezdett határ rendszer, amely a Rajna és a Dunához igazodik.

Diaszpóra: A zsidók elhagyták Palesztina területét és a Római Birodalomba szóródtak szét

Apostolok: Jézus tanítványai, őket küldte el Jézus, hogy terjesszék tanításait.

Pátriárka: püspököket is nevezték így. Másik jelentése ősatya.

Evangélium: Örömhír. Jézus életét elmesélő része a Bibliának.

Püspök: egy városállam vallási közössége élén álló személy.

Zsinat: A püspökök itt hozták meg az egyház törvényeket.

Dominatus: Diocletianus császár által létrehozott államforma. Gyakorlatilag nyílt volt az

egyeduralom.

Amfiteátrum: Itt vívták a gladiátor viadalokat.

Circus Maximus: Itt rendezték a lovaskocsi versenyeket. Akár 250 000 embert is képes volt
befogadni.

Forum Romanum: Központi piactér és egy csomó személy szobra itt helyezkedett el.
Dogma: Egy vallás megkérdőjelezhetetlen hitelve.
Pontifex maximus: Főpapi tisztség, ő állt az államvallás élén.

OCTAVIANUS
Caesar halála után kiderült, hogy a merénylőknek nincs semmi politikai ötletük a dictatura
felszámolásán kívül. Mikor Caesar végrendeletéből kiderült, hogy polgárainak 300 sestertiust
(akkori pénznem) a nép az összeesküvők ellen fordult. Végrendeletébe még örökbe fogatta
unokaöccsét, Octavianust, aki Antoniussal és Lepidusszal később megalkotta a második
triumvirátust Kr. e. 43-ban (Marcus Antonius Caesar consul társa volt, Lepidus pedig a
lovagság parancsnoka) Nekik a céljuk volt, hogy leszámoljanak Caesar gyilkosaival.
Politikai tisztogatásokat csináltak majd Kr. e. 42-ben Philippinél végeztek Caesar
gyilkosaival.
Majd hárman elosztották a birodalmat:
• Antonius a keleti provinciát szerezte meg, vele együtt Egyiptomot és Kleopátra szívét;
• Octavianus a nyugati provinciát és romát;
• Lepidus meg Afrikát, de őt hamar megfosztják hatalmától.
Antonius árulással vádolta Octavianust, így a két politikus hamar egymás ellen fordult.
Kr. e. 31-ben tört ki közöttük a háború. Actiumnál miután Antonius vesztésre állt kleopátrai
elmenekült és utána ment Antonius is, majd miután Octavianust utánnuk ment öngyilkos lett
az egész család mivel nem akartam behódolni nekik. Kr. e. 30-ban Octavianus kezébe került
Róma. A senatust feltöltötten emberekkel, legfőbbként híveivel, és minden más működött,
mint régen. Mikor már biztos volt hatalmában, Kr. e. 27-ben eljátszotta, hogy átadja a
hatalmat a szenátusnak, de ők azonnal felruházták a hatalommal. ezután megkapta az
Augustus (fenséges) nevet.
uralma Kr. e 27- Kr. u. 14-ih tartott. Legnagyobb céljaihoz tartozott, hogy
megerősítse Róma határvonalát. Nem akart több hódító hadjáratokat, de a Duna és a Tisza
vonalát el akarta érnimivel az olcsó vízi szállítás kellett neki. a falakon kívül és belül i béke
volt. Korát az irodalom aranykorának ívta, ez meg is látszik az akkori irodalmon és
építkezésen.