A felvilágosodás és a

stílusirányzat
1) A felvilágosodás fogalma
 1. szellemi mozgalom
 2. ideológiai áramlat, eszmerendszer
 3. művelődéstörténeti korszak
 Képviselői a fennálló társadalom hibáinak kiküshzöbölésére, erkölcsének,
szokásainak és politikájának megváltoztatására törekedtek, fennkölt
eszmék (jóság és igazságosság), valamint tudományos ismeretek
terjesztése révén
 A társafalom visszáságait az emberek tudatlanságával magyarázták
 Legfőbb fegyverük  eszmék terjesztése & irodalom eszközeivel

2) A felvilágosodás gazdasági és társadalmi háttere és

kialakulásának oka
 a polgári forradalmat már megvívott Angliában indul el (17.sz közepe)
 de a klasszikus abszolutizmus korának Franciaországában terjed el (18.sz)
 és a francia polgári forradalom (1789-1794) szellemi előkészítője lesz
 a közép-európai térségben (így nálunk is) később, és módosulással jelenik
meg
 a felvilágosult abszolutizmus politikai rendszerét alapozza meg (Mária
Terézia és II. József uralkodása)
 fejlett polgárság híján a polgárosuló nemesség vezető szerepével

3) Filozófia
 a racionalizmus és az empirizmus
 Empirizmus: az ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk
szert
 A tudomány a megismerésen és a kísérleteken alapszik

4) Istenfelfogások – valláshoz és egyházhoz való viszony

 a tekintélyelvű egyházzal szemben erősen kritikusok, de Isten létét a
többségük elfogadta
 deizmus  Isten megteremtette a világot, de magára hagyta
 teizmus  Isten az erkölcsünkben, a lelkiismeretünkben és szívünkben
lakik
 panteizmus  Isten a természetben feloldódva van jelen
 A felvilágosult gondolkodók közül néhányan tagadták Isten létét
 matrrializmus  az anyag elsődlegességét hirdeti, és a szellemet annak
termékeként gondolja

5) Stílusirányzat
 nincs egységes korstílus, egymás mellett él:
o késő barokk, rokokó, klasszicizmus és szentimentalizmus
 a felvilágosodás értékrendszere ellentétoárokban jelenik meg a két
legfőbb stílusirányzatban:
o klasszicizmus:
 értelem és a ráció
 egyetemesség igénye (világpolgárság)
o szentimentalizmus:
 érzelem és tapasztalat (szenzualizmus és empíria)
 egyediség igémnye

6) A klasszicista stílus
 normatív művészet  mértékletesség, érthetőség, harmónia
 főleg az ókori latin művészet követése  a németeknél a görög
antikvitás a mérvadó
 általános emberi értékek megjelenítése (egyetemesség)
 a művészet célja a tanítás és gyönyörködtetés  a nevelő célzat erős
 patetikus hangnem
  kedvelt irodalmi műfajai: eposz, tragédia, óda, állatmese, episztola  a
műfaji tisztaság is fontos követelmény

7) A szentimentalista stílus
 a 18.-19.század fordulóján jelentkezett
 fő elve az érzelmek felszabadítása, az egyéniség előtérbe helyezése
 a szabályosság elvetése, az egyéni és a nemzeti sajátosságok kiemelése
 kedvelt témája a magánélmény, a szerelmi szenvedély és a bánat érzése
 mély lélekábrázolás és vallomásosság jellemzi
 keveri a műfajokat és a hangnemeket  lírizálj az epikát is, a pátosz és
elégikusság keveredik
 kedvelt műfajai: levélregény, naplóregény, elégia

8) A rokokó stílus
 a rocaille [rokáj] = kagyló szóból ered az elnevezése  kifinomult
kidolgozásra utal
 18. századi Fo-ban alakult ki
 főleg díszítő művészet (iparművészet és a belső építészetben), valamint a
zenében és az irodalomban hatott
 téma: életélvezet, term. szépsége, az életöröm
 stílusjegyei: a dekorativitás, játékosság, kecsesség, finom arányérzet, kis
formák, stlizáltság
 irodalmi műfaja: a pásztorköltemény, a szerelmi vígjáték és a dal