Szövetek

Hisztológia = szövettan: a szövetek

tanulmányozásával foglalkozó tudományág

• Szövet: közös eredetű, hasonló alakú, szerkezetű és

működésű sejtek csoportosulása.

sejt 🡪 szövet 🡪 szervek 🡪szervezet

 Növényi szövetek

Két szövettípus:
A. Embrionális szövetek = merisztémák: osztódásra
képes sejtek alkotják. Ezekből diffrenciálódás során
bármilyen sejttípus kialakulhat (osztódó szövetek).

B. Állandósult szövetek. Az osztódó szövet hozza létre,

sejtjei specializálódtak, sajátos funkcióval rendelkeznek,

és többé nem osztódnak.

 1. Embrionális szövetek = merisztémák

A merisztámák osztódó sejtjeik révén a növény növekedését

biztosítják.
1. Elsődleges merisztámák:

- Apikális merisztémák: a szár és a gyökér csúcsán helyezkednek

el és ezek hosszanti növekedését teszik lehetővé

- Közbeiktatott = interkaláris merisztémák: a szártagok fölött

 Apikális merisztémák
Szár csúcsmerisztéma
Gyökér csúcsmerisztéma
Interkaláris (közbeiktatott) merisztéma

A szárcsomók
fölött
helyezkednek
és a szártagok
hosszanti
növekedését

biztosítják.
2. Másodlagos merisztéma: egy, már állandósult szövet visszaalakul
merisztémává (dedifferenciálódik) és újra osztódni kezd.
- Oldalsó = laterális merisztéma = kambium: biztosítja a szár és a
gyökér megvastagodását.

Gyökér keresztmetszet
Növények esetén csak a merisztémáknál lehet
megfigyelni a sejtosztódást!

1. Interfázis

2. Profázis

3. Metafázis

4. Anafázis

5. Telofázis
B. Állandósult szövetek: specializálódott sejtekből állnak,
melyek bizonyos szerepet töltenek be és már nem képesek
osztódásra.

1. Védőszövetek = bőrszövet = dermisz: beborítják a növényi szerveket

- élő, általában megvasatgodott sejtek alkotják
- levelen, száron: epidermisz
- gyökéren: rizodermisz

felülnézet

keresztmetszet
A védőszövetek tartalmazhatnak:
b. Gyökérszőröket a rizo-
dermiszsejtek nyúlványai
a. Trichomákat: szőrszerű
képződményeket
c. Gázcserenyílásokat: ezeken keresztül valósul meg az O2/CO2
felvétel/leadás, valamint a víz párologtatása

felülnézetből

keresztmetszetben
• d. Kutikula : az epidremisz által termelt vízhatlan réteg, mely
kutint és viaszt tartalmaz.
Csökkentik a vízvesztességet és a fertőzés veszélyét.
2. Alapszövetek = parenchimák: anyagokat termelnek és
raktároznak el. Élő, vékonysejtfalú sejtek építik fel.
2.1. Asszimiláló alapszövet (Klorenchima)
- a zöld, klorofillt tartalmazó növényi részekben fordul elő
- ez végzi a fotoszintézist ⇒ előállítja a táplálékot
2.2. Raktározó alapszövetek
Raktározhatnak: - cukrot, keményítőt
- levegőt ⇒ aerenchima : vízinövények
- vizet: száraz körülmények között élő növények

Aerenchima
3. Szilárdító = támasztó szövetek: biztosítják a növény
ellenálló képességét, saját súlyának fenntartását.
- megvastagodott sejtek alkotják

3.1. Kollenchima: rugalmasabb: a sejtek falai csak helyenként vastagodtak

meg ~ porcszövet

sarkos kollenchima lemezes kollenchima

3.2. Szklerenchima: merevebb: a sejtek elhaltak, falai
egyenletesen vastagodtak meg. ~ csontszövet
 4. Szállítószövetek
4.1. Faedények (xylém)- vízszállító csövek, elhalt sejtek.
A sejtfalakba szilárdító anyagok épülnek, ezért a sejtfaluk
nagyon vastag, üregük pedig szűk.
A vízszállító csövek a talajból felszívott víz és ásványi sók
szállítása mellett a növényi test szilárdításában is fontosak.
4.2. Háncsedények (floém)
- a növény által előállított táplálékot szállítják:

levélből 🡪 a növény többi része felé

- élő sejtek alkotják, melyek szintén csőszerűen kapcsolódnak
egymáshoz
- a sejtek között rostalemezek találhatók

rostalemez
A szállítóedények együtt fa-háncs nyalábokba tömörülnek.
Közöttük másodlagos osztodó szövet található (kambium), mely
kifele háncsot, befele fát termel.
Ezek biztosítják a gyökér és szár vastagodását, valamint a fák
törzsében az évgyűrűk megjelenését.

faedény

háncsedény
 hosszmetszetben

faedény háncsedény
kambium
 5. Kiválasztó szövetek
Szekréciós (kiválasztó) sejtek alkotják

gyantát:
fenyőfélék
olajat:
mogyoró emésztő enzimeket:
narancshéj ragadozó növények

Kiválaszthatnak:

tejnedvet:
kutyatej, mák
nektárt:
Gyökér keresztmetszet