Az ókori görögök története

Fogalmak:

gyarmatosítás: a görög poliszok a Balkán-félszigeten kívül hoztak létre településeket (Szürakuszai) a Kr.
e. 8-6. században, elsősorban északkeleti (Fekete-tenger környéke), nyugati (Dél-Itália, Szicília) és déli
(Észak-Afrika) területeken. Hatására fellendült a görög gazdaság és a kultúra.

pénzgazdálkodás: a gyarmatosítás hatására a Kr. e. 7. században indult ki a kis-ázsiai Lüdiából a

(nemesfémből készült) pénzérmékkel való adásvétel, mely felváltotta az eddigi cserekereskedelmet.

demokrácia: más néven népuralom, a Kr. e. 7-5. század során, Athénban kialakuló államforma, melyben
a nép közvetlenül is részt vehet az állam ügyeiben, ő választja a képviselőit és a vezetőit, és a hatalom
nem egy kézben összpontosul.

polgárjog: csak az adott polisz teljes jogú polgárai rendelkeztek vele, sok jogot kaptak általa (pl. részt
vehettek a népgyűlésen), de kötelességgel is járt (pl. háború esetén katonáskodniuk kellett).

szuverenitás: önállóságot, függetlenséget jelent, az adott az államnak saját területe felett mindenre és
mindenkire kiterjedő hatalma van, valamint más államoktól teljesen független.

politeizmus: többistenhit, ez jellemezte a görög vallást is. Minden jelenségnek megvan a maga istene (pl.
Artemisz: vadászat, Dionüszosz: bor, mámor). Isteneik antropomorfok (emberarcúak) voltak és csodás
képességekkel rendelkeztek.

polisz: görög városállam, a görög területeken több száz volt belőlük, nagyjából a Kr. e. 8-4. században
léteztek, mindegyikük teljesen önálló volt (hadviselés, gazdaság, politika, törvénykezés), két részből
álltak (város és környezete)

mitológia: a görög mítoszok összessége

arisztokrácia: jelentése: legjobbak uralma, a görög legfelső társadalmi rétegét nevezték így, akik
nagybirtokkal és születési előjogokkal is rendelkeztek. Az arisztokraták szerepe a demokrácia
kialakulásával egyre csökkent.

démosz: jelentése: nép, a görög társadalom egyik rétege, ide tartoztak a földművelők, kézművesek és
kereskedők, eleinte nem rendelkeztek jogokkal, de az arisztokráciával folytatott hosszú harcuk végére
(Kr. e. 6. század) már fölénybe kerültek és szereztek politikai jogokat (pl. népgyűlésen való részvétel)

türannisz: jelentése: zsarnokság, egy ember (türannosz) uralmára épülő uralkodási forma, amely a Kr. e.
6-5. században volt gyakori a görög poliszokban (Athénban pl. Peiszisztratosz és fiai uralma Kr. e. 560-
510)

népgyűlés: ekklészia, a közvetlen demokrácia egyik megnyilvánulási formája, Athén valamennyi teljes
jogú polgára részt vehetett benne, és kinyilváníthatta véleményét. Üléseik során szavazás révén
mindannyian részt vehettek a döntéshozásban (pl. adók kivetése, kül- és belpolitika), az 5. századtól
napidíj járt érte

esküdtbíróság: héliaia, az igazságszolgáltatással (pl. fellebbezési ügyek, politikai perek) foglalkozó

testület Athénban, melyet Szolón vezetett be a Kr. e. 594-ben. 6000 tagját egy évre, sorsolással
választották ki.

demagógia: jelentése: népvezetés, retorikai mód, mely érzelmekre és előítéletekre próbál hatni akár
fogalmak, történések összemosása, akár csúsztatások, részigazságok hangoztatása árán is.
sztratégosz: hadvezér, tízet választottak minden évben (újraválaszthatóak), Athén tényleges vezetői (pl.
Periklész Kr. e. 449-429 között 15-ször volt sztratégosz Athénban)

cserépszavazás: osztrakiszmosz, Kleiszthenész vezette be Kr. e. 508-ban a zsarnokság megelőzése

érdekében. A legalább 6000 polgár részvételével zajló cserépszavazással száműzhették 10 évre a túl nagy
hatalmat szerzett személyt, aki 10 évre elhagyta Athént, de vagyonát megtarthatta. (Themisztoklész)

filozófia: jelentése: a bölcsesség szeretete. A Kr. e. 7-6. század idején kezdődött, a világ keletkezésével, a
gondolkodás törvényeivel és az élet értelmével foglalkozó tudomány. Nagy alakjai az ókori Hellászban:
Szókratész, Platón, Arisztotelész.

hellenizmus: A Kr. e. 4. századtól Kr. e. 30.-ig/2. századig tartó időszak a Dunától az Indusig terjedő
területen, a görög és a keleti társadalom, művészet, építészet és kultúra elemeinek keveredése.

Személyek:

Szolón: arkhón Athénban, Kr. e. 594-ben reformokat hozott, melyek elősegítették a démosz
felemelkedését, eltörölte az adósrabszolgaságot (teherlerázás=szeisztakhtheia), vagyon szerint osztotta
be a társadalmat (timokratikus alkotmány), és a szegény athéni polgároknak is adott politikai jogokat

Kleiszthenész: athéni politikus, Kr. e. 508-ban reformokat hozott, melyek elősegítették a démosz további
emelkedését, területi szerint osztotta be Attikát (10 phülé), bevezette az osztrakiszmoszt
(cserépszavazás)

Periklész: athéni államférfi, szónok, és hadvezér. Kiemelkedő szerepe volt az ókori Athén aranykorában
(Kr. e. 5. század közepe), 449 és 429 között tizenötször választották sztratégosznak, ő kezdeményezte az
Akropolisz megszépítését (Pheidiasz segítségével)

Pheidiász: a görög klasszikus szobrászat legnagyobb alakja, ő tervezte az Akropolisz újjáépítését Athén
fénykorában (Kr. e. 5. század közepe), híres műve az Athéné Partenosz és az olümpiai Zeusz-szobor

Hérodotosz: „a történetírás atyja”, ókori görög történetíró a Kr. e. 5. században, híres műve A görög-
perzsa háború. Utazási alapján írja le a közel-keleti népeket (Egyiptom, Mezopotámia), történelmi
hűségre törekszik, és a történelem körforgását virágzó majd hanyatló korszakok váltakozásában látja.

Thuküdidész: ókori görög történetíró és athéni sztratégosz a Kr. e. 5. században, híres műve A
peloponnészoszi háború. Összefüggések alapján szemléli az eseményeket (gazdasági, földrajzi, emberi
tényezők); rájön: dolgok szükségszerűen következnek egymásból, nem a természetfeletti erők
irányítanak.

Platón: ókori görög filozófus a Kr. e. 5-6. században, szerinte a fenti, szellemi világ, az ideák világa a
tökéletes és a valódi, a lenti, anyagi, tapasztalati világ csak ennek árnyképe; és az ideális társadalomban
az emberek a tehetségük alapján vannak beosztva, és a legjobbak (a tudósok) irányítanak, Akadémia

Arisztotelész: ókori görög filozófus a Kr. e. 4. században, szerinte az anyagi és a szellemi világ is létezik; a
forma határozza meg belülről az anyagot, a szellem ad formát az anyagnak; és van egy „első mozgató”,
egy istenség; Nagy Sándor nevelője

Nagy Sándor: III. Alexandrosz, makedón király (Kr. e. 336-323), az ókor legnagyobb hadvezére, II.
Philipposz fia, a nevelője Arisztotelész volt, fiatal kora ellenére legyőzte a perzsákat (Gaugaméla – Kr. e.
331) és elfoglalta az akkor ismert világ nagyját (a Dunától az Indusig)

a legfontosabb görög istenek:

Zeusz az olümposziak főistene; időjárás, mennydörgés, villámok

Héra Zeusz felesége, az istenek királynője; házasság, hűség, nők, család
Poszeidón tengerek, folyók, források, árvizek, földrengések
Aphrodité szépség, szerelem
Héphaisztosz az istenek kovácsmestere; tűz, fegyverművesség
Apollón jóslás, zene, költészet, íjászat
Hermész az istenek hírnöke; útmutatás, utazás, pásztorkodás, tolvajok
Démétér gabona, föld termékenysége, mezőgazdaság
Artemisz vadászat, állatok, vadon, fiatal lányok
Pallasz Athéné a bölcsesség, az erő, a kézművesség, belső szépség, mesterségek, műveltség
Arész háború, vérontás
Hesztia az olümposzi láng őrzője, otthon, házi tűzhely
Hadész az alvilág ura; alvilág sötétje, holtak
Perszephoné az alvilág királynője; halál, tavaszi újjászületés
Dionüszosz bor, szőlő, termékenység, színjátszás, mámor

Topográfia:

1. Athén: iónok által alapított görög polisz az attikai félszigeten, beszálltak a gyarmatosításba a 8-6.
században, itt alakult ki a demokrácia a 7-5, században, fénykora az 5. század, 449-429 között 15X
sztratégosz Periklész
2. Spárta: dórok által létrehozott polisz a Peloponnészoszi félszigeten, katonai berendezkedés, két király
áll az élén, lakói a spartiaták, perioikoszok és helóták, híres királyuk I. Leonidasz (Kr. e. 480,
Thermopülai), Lükurgosz
3. Korinthosz: görög polisz a Pelloponészoszi-félszigeten
4. Olümpia: görög polisz a Pelloponészoszi-félszigeten, Zeusz tiszteletére itt rendezték Kr. e. 776-tól az
olümpiai játékokat

Peloponnészosz: félsziget Hellászban, itt van Spárta, Korinthosz, Olümpia

Attika: félsziget Hellászban, itt van Athén, Marathón

Makedónia: Hellász északi része, II. Philiposz (Kr. e. 359-336) makedón király legyőzte a görögöket a 338-
as khairóneiai csatában

Alexandria: észak-afrikai város, Nagy Sándor alapította, a hellenizmus egyik szellemi központja,
világítótorony, könyvtár

Iónia: az Égei-tenger keleti partvidéke, itt van Milétosz, a Mükalé-hegyfok, iónok lakták, az ióniai városok
athéni támogatással fellázadtak 500-494-ben a perzsák ellen, így ez ürügy lett a perzsáknak Hellász
megtámadására

Kréta: a Kr. e. 3. ezredben alakultak ki az első városok itt (Knósszosz), összekötő kapocs az ókori Kelet és
a görögség között, templomgazdaság működött, élén a király (minósz), mitológia: Minotaurusz

Thesszália: északnyugati terület Hellászban, híres lovasság

5. Marathón: Kr. e. 490-ben I. Dareiosz perzsa király veresége Miltiádész athéni sztratégosz
(Themisztoklész és Ariszteidész is athéni sztratégosz, sereg: 10 000 athéni és 1000 plataiai) ellen,
ezzel a győzelemmel a görög-perzsa háborúk 1. szakasza véget ér
6. Milétosz: ióniai város, a Kr. e. 6. században itt működött az első görög filozófiai iskola, a milétoszi
filozófusok az élet kérdéseit az őselemekre vezették vissza (pl. Thalész-víz)
7. Khairóneia: II. Philipposz győzelme Kr. e. 338-ban az összgörög sereg felett
8. Thermopülai: I. Leonidasz spártai király és 300 katonája hősi halált hal a perzsák ellen Kr. e. 480-ban
Ephialtész árulása miatt
9. Thébai: görög polisz Boiótiában
10. Lakónia: a Peloponnészosz déli része, itt feküdt Spárta

Kronológia:

Kr. e. 776: az első feljegyzett olimpiai játékok, a görög időszámítás kezdete, igazából nem az első olimpia,
hiszen Kr. e. nagyjából 1000 óta tartanak játékokat, de ezt jegyezték fel először

Kr. e. V. század közepe: Periklész kora, az athéni demokrácia fénykora, Periklész 449 és 429 között 15-
ször volt sztratégosz, megvalósul a jogi egyenlőség, virágzott az ipar, a kultúra és a gazdaság

Kr. e. 336–323: Nagy Sándor uralkodása, II. Philipposz fia, makedón király, nevelője Arisztotelész, az
ókor legnagyobb hadvezére, Kr. e. 331-ben Gaugamélánál legyőzi a perzsákat, elfoglalta az akkor ismert
világ nagyrészét, halála után a görög és a keleti kultúra összeolvadásából létrejön a hellenizmus