1-5. vsz. 6-25. vsz. 26-31. vsz.

Helyszín
1.

2. Idő

3. Szereplők

A szereplők
4. jellemvonásai

5. Beszélő

6.
Cselekmény – Mi
történt?

7. Költői eszközök
A walesi bárdok – műelemzés / szövegértési feladat

Edward király Walesbe érkezik. Látogatása korántsem barátságos, igen gúnyos és sértő
hangnemben beszél a legyőzött országról.
A király sértéseire egy walesi főúr válaszol, aki a király kíséretében van. Hangja ironikus (mást
mond, mit amit valójában gondol)
A Sire (Felség megszólításra a magyar sír szó rímel, mely jelenti a temetői sírokat, ahol a király
által legyilkoltatott hazafiak fekszenek; és jelenti a zokogást, amely minden kunyhóból
kihallatszik, hiszen minden családnál siratnak valakit, aki az életét adta a szabadságért.
A második rész elején a király fogadása félelmetes eseménnyé válik. Általában egy király
érkezése hangos, örömrivalgás, hurrázás kíséri. Edwardot azonban néma csend fogadja, amerre
jár. A kirendelt nép hallgatása fenyegető jelentést ad ennek a résznek.
A lakoma leírásában az ismétlések lelassítják a cselekményt, a sürgő-forgó szolgahad igyekszik
elterelni a király figyelmét arról, hogy milyen kényszeredetten fogadták. Ezt a mozgalmas képet
egy érdekes szó: a tereh is fokozza. A teher szó második szótagjának megfordításával mintha a
forgatagban elfáradt mesemondó tévesztené el a szót. (Ezt a költői eszközt metatézisnek
nevezzük.)
A következő részben (10-12. vsz.) a király kívánsága előrevetíti a tragédiát. A legyőzött
országban dicsőítő énekeket akar. A tempó felgyorsul: a király mondatai egyre rövidebbek, tele
vannak felkiáltásokkal, felszólításokkal.
Előlép az első bárd: fehér galamb, ősz bárd emelkedik
A metafora egyaránt utal az öreg énekes kinézetére: fehér a haja, szakálla; és a természetére: békét
szeretne. A walesiek békéjét a király tette tönkre hódító háborújával. A bárd felcsapó indulatát, a
csendet váratlanul feltépő ének stílusát a a cs, r, g hangok bántó zaja mutatja. S mi értelme volt a
pusztításnak? A költő egy hasonlatsorral mutatja meg a halál rettenetes képeit. A csatamezőn úgy
arat a halál, mint a parasztok a szántóföldeken. Egyetlen kaszasuhintással százával hullik el a
gabona. S a szegények tallózása (keresgélése a mezőn) félelmetes eseménnyé válik: a levágottak
mezején túlélőket, hozzátartozókat keresnek.
A második bárd ifjú, de nem kevésbé elszánt, mint az első. Énekét úgy kezdi, mintha egy szép,
romantikus történetet adna elő. Ezzel eltereli a király figyelmét, s van ideje kimondani még
néhány vádat, mielőtt a király őt is elhurcoltatja. Az ifjú bárd énekének első sorait a lágy
mássalhangzók teszik puhává, kellemessé (két rövid sorban 6 l hang található), s ebbe a
nyugalmas hangulatba durván tör be a harag hangja: az sz hangok sziszegése (szüzek, panasza,
szűz, szülj, szoptass..)
A harmadik bárd már hívás nélkül állít be, s veszi át a szót az elhurcoltaktól. Sokan azt tartják,
hogy Arany saját magát festette meg ennek a bárdnak az alakjában. Erre utal az elhunytra, a
csatában elesett "derék"-re történő utalás, akiben már a korabeli közvélemény is Petőfit vélte
felfedezni.
A harmadik, s egyben befejező részben megváltozik a bevezető versszak, itt a király már nem
lépked, hanem vágtat, méghozzá elfele. Menekül vérengzésének helyszínéről.

Arany az utolsó részben azt a képet festi, meg, ahogy a bűntudattól gyötört király megőrül:
hangokat hall, melyeket sem parancsszóval, sem lármával nem tud elnyomni, hiszen belülről
fakadnak. A bűn magában hordja a büntetést - vallja Arany, s ezt a tételt több balladájában is
megfogalmazta.
Forrás: http://users.atw.hu/henineni/index.php?oldal=vewalesibardok 2018. 07.25.
A fenti szöveg alapján döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak-e!

1. Edward király Walesbe érkezik. Látogatása barátságos, hízelgő hangnemben beszél a legyőzött országról.
2. A király sértéseire egy walesi főúr válaszol, aki a király kíséretében van. Hangja ironikus: mást mond, mint amit valójában gondol.
3. A Sire (Felség) megszólításra a magyar sír szó rímel, mely jelenti a temetői sírokat, ahol a király által legyilkoltatott hazafiak fekszenek; és jelenti a
zokogást, amely minden kunyhóból kihallatszik, hiszen minden családnál siratnak valakit, aki az életét adta a szabadságért.
4. A második rész elején király érkezését hangos, örömrivalgás, hurrázás kíséri.
5. A lakoma leírásában az ismétlések lelassítják a cselekményt, a sürgő-forgó szolgahad igyekszik elterelni a király figyelmét arról, hogy milyen
kényszeredetten fogadták.
6. A következő részben (10-12. vsz.) a király kívánsága előrevetíti a tragédiát. A legyőzött országban dicsőítő énekeket akar.
7. Előlép az első bárd: fehér galamb, ősz bárd emelkedik. A metafora egyaránt utal az öreg énekes kinézetére: fehér a haja, szakálla; és a természetére:
békét szeretne. Dicsőíti a királyt, aki megteremtette a walesiek békéjét.
8. A költő egy hasonlatsorral mutatja meg a halál rettenetes képeit. A csatamezőn úgy arat a halál, mint a parasztok a szántóföldeken. Egyetlen
kaszasuhintással százával hullik el a gabona. S a szegények tallózása félelmetes eseménnyé válik: a levágottak mezején túlélőket, hozzátartozókat
keresnek.
9. A második ifjú bárd énekét úgy kezdi, mintha egy szép, romantikus történetet adna elő. Ezzel eltereli a király figyelmét, s van ideje kimondani még
néhány vádat, mielőtt a király őt is elhurcoltatja.
10. A harmadik bárd már hívás nélkül állít be, s veszi át a szót az elhurcoltaktól. Sokan azt tartják, hogy Arany saját magát festette meg ennek a bárdnak
az alakjában. Erre utal az elhunytra, a csatában elesett "derék"-re történő utalás, akiben már a korabeli közvélemény is Petőfit vélte felfedezni.
11. A harmadik, s egyben befejező részben megismétlődik az első versszak.
12. Arany az utolsó részben azt a képet festi, meg, ahogy a bűntudattól gyötört király megőrül: hangokat hall, melyeket sem parancsszóval, sem lármával
nem tud elnyomni, hiszen belülről fakadnak.

1. Igaz vagy hamis?

Arany János az uralkodó, Eduárd tiszteletére írta a művet.
Nem tudjuk pontosan, hogy mikor íródott a ballada.
A mű nem pusztán egy történelmi esemény versbe foglalása, hanem egy sokféleképpen értelmezhető alkotás.
 2. Mit jelentenek a következő szavak? Párosítsd!

fakó lanthoz hasonló pengetőhangszer

vértanú a tarlón gabonaszemet keresgél (itt: keresi a halottait)
koboz aki elveiért, eszméiért áldozza fel magát
tallóz szerte az országban
ország-szerin, tova halvány, sárgásszürke árnyalatú

3. Mit jelentenek a következő idézetek? Húzd alá a megfelelőt!

1.„pártos honfivér” 4.„elérte még a máglyára menőt”

a házas hazafiak vére utolérte a tűzoltókat
a lázadók, a király ellen forduló hazafiak vére követte a máglyára az előző bárdot
a lázadó rokonok vére sikerült tüzet raknia

2.„mint a barom, melyet igába hajt” 5.„elhullt csatában a derék”

mint az igavonásra befogott állatok tönkrement a sok harcban a dereka
mint az ostoba emberek, akik belehajtanak az igába megbízható volt, de a sok harc miatt megváltozott
mint a dinnye, ami az igában hajt, virágzik elestek a csatában a legkiválóbb harcosok

3.„orcáikon, mint félelem sápadt el a harag” 6.„emléke sír a lanton még”

haragjuk a félelmüknél is nagyobb lett emléke felhangzik a költők hangszerén, a lanton
elsápadtak félelmükben és haragjukban sírnak a hamisan szóló lant miatt
félelmük a haragnál is nagyobb lett lanttal idézik meg az elhunyt emlékét a temetésen