I/2.

lóvasút: Magyarországon először 1827-ben a Pest-Kőbánya között próbálták ki a lóvasúti

technikát, de a kísérleti üzemet 1828-ban felszámolták. Ez volt az ún. lebegő vasút, azaz a lovak
a kocsikat nem egy a földre lefektetett sínpályán vontatták, hanem az építőanyagot szállító kocsik
egy pilonokon álló, gerendákkal, kötelekkel megerősített szerkezeten gurultak. A vállalkozás
teljes csőd volt, az olcsó puhafából épített fapálya nem bírta a terhelést. Érdekesség, hogy a
lebegő vasút lebontott faanyagát Széchenyi István vásárolta meg tűzifának. A lóvasút a
reformkorban olcsósága miatt a gőzvasutak reális alternatívájának tűnt. A közlekedéspolitikai
viták közepette még Magyarország lóvasúti hálózatának tervét is elkészítették.

A verkli és kintorna mechanikus hangszer, az oldalán lévő kar tekerésével a játékos egyszerre

táplálja a fújtatókat, és működtet egy kis fémszögecskékkel ellátott, forgó hengert (verkli)
vagy lyukszalagot (kintorna), s a szögecskék vagy lyukak közvetítésével, szelepeken továbbítódik
a levegő a síprendszerhez. A szögecske vagy lyuk elhelyezkedése dönti el, hogy melyik síp
szólal meg, és mikor.
Eredete igen régi időkre nyúlik vissza. A 18–19. században gyakran használták templomokban is,
de utcai hangszerként is kedvelt volt, sokszor egy majom ült a tetején. A hangszer Molnár
Ferenc A Pál utcai fiúk című regényében is felbukkan a Józsefváros utcáin.

cselédlányok: Régies: Háztartási alkalmazott; fiatal nő, aki a házimunkát végez (mos, főz,
takarít).A gazdag család cselédlányt fogadott a házba
I/6. Geréb nyitva hagyja a vörösingesek a hátsó kaput, hogy be tudjanak menni elfoglalni a
Grundot
I/7 Vézna testalkatú, szőke, kis növésű fiú, aki bátrabb a látszatnál. Alázatos, udvarias,
érzékeny. Hektor (a tót kutyája) mellett ő az egyedüli közlegény a Pál utcai fiúknál. A Rákos
utcában lakott.Jelentéktelen kis sovány fiú volt, gyönge gyerek.
A saját társai egy gittegyleti közgyűlésen igaztalanul gyávának és árulónak tartják, nevét pedig
megszégyenítésül csupa kisbetűvel írják le a közgyűlési jegyzőkönyvbe. A grundért vívott „csatát”
Nemecsek Ernő – a legkisebb és leggyengébb a fiúk közt – dönti el. Nemecsek a hazájáért
felelősséget vállaló kisember önfeláldozó, hősies bátorságának a jelképe, akit társai nem értettek
meg, félreszorították és megszégyenítették, a regény végén a grund hőseként hal meg.
I/10 Törökméz : A törökméz egy sütőben készült édességféle. Karinthy Frigyes Új görbe tükre
szerint: Nyúlós, fehér gummianyag, amiben apró, bizonytalan tárgyak vannak. Egy kis bárddal
darabolja le a cukrosbódés Más nyelveken elnevezéseinek egy része arra utal, hogy
szivacsszerű a kinézete és szerkezete
Medvecukor: A medvecukor (ismert bocskorszíj cukorka néven is) egy édesség, melynek
alapanyaga az édesgyökér-kivonat, valamint gyakran az ánizsolaj. Világszerte számos színbeli
és ízbeli változata ismert, attól függően, hogy milyen adalékokat tartalmaz.
Árpacukor : árpakivonattal vegyített cukorkák, melyeket keskeny rúd alakjában köhögés ellen
készítenek s miután lágyabbak a többi gyógycukornál. célszerűbbek is.

I/12 Nyolcadikosok lennének. (14 évesek)

I/15 Állandóan fütyül és mindenkit papuskámnak hív. Bátor, erős, jókedvű. A fütyülés szerintem
a jókedvét fejezi ki
I/19 Boka Magabiztos fellépésű, határozott jellem. Mindig kiáll az igazság mellett. Képes arra,
hogy felismerje a hibáit és kijavítsa azokat. A Pál utcai vezérként hamar bebizonyítja
alkalmasságát a feladat elvégzésére. 
Csele gitt egylet tagja
Csónakos minidg azt mondta, hogy papuskám
Csengey első pad elő volt, fölkelt becsukni az ablakot, legjobb tanuló volt.
Nemecsek Ernő – a legkisebb és leggyengébb a fiúk közt
Geréb az áruló fiú, igyekszik befolyásolni társait, féltékeny
Richter  labdatáros és Nemecsek titkár
Weisz volt a legokosabb, jómodú
Kolnay a pénztárnok
Barabás nem szereti a konfliktusokat, inkább elfut, mintsem vállalja a próbatételeket

II/13 Hátul ketten azon veszekedtek, hogy kinek a kalapját érje a megtiszteltetés. Kolnay és
Barabás, akiknek mindig volt bajuk egymással, már majdhogy ölre nem mentek. Kolnay azt
mondta, hogy a Barabás kalapja nem jó, mert zsíros. Kende viszont azt állította, hogy a Kolnay
kalapja még zsírosabb. Erre rögtön zsírpróbát is tartottak. Kis késsel vakargatták egymás
kalapjában a belső bőrszalagot. De már akkor késő is volt. Csele odaadta a közcélra csinos kis
fekete kalapját. Hiába, kalap dolgában Cselén nem tett túl senki.

II/14 Boka Jánosra és Geréb Dezsőre szavaztak, Boka nyert.

II/15 Boxenlit játszottak. . Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollazni vagy szentjánoskenyér-
magba - pesti nyelven: boxenlibe - játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot el akarja venni
tőle, akkor azt mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú
hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog
használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az
ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.

Szanyi Péter : Einstand szoborcsoport 

III/11 Vörösingesek : Áts Feri- vörösingesek vezére,Pásztor testvérpár,Szebenics, Wendauer

Pál utcai fiúk: Boka,Csónakos,Nemecsek,Csele,Geréb,Barabás, Weisz, Richter, Leszik

III/12 Gerébet

III/13 Boka kitűzte a papírt, hogy ott jártak

III/14 A három fiú egy üvegházba menekült, ahol Nemecsek ismét a hideg medencében kötött ki,
hogy ne vegyék észre.

III/15 A vörösingesek üldözni kezdik a három fiút, akik gyorsan áteveznek a túlpartra, majd az
üvegházba menekülnek. Nemecsek óvatlanul gyufát lobbant, Boka kiüti a kezéből, de már későn,
Áts Feriék észreveszik őket. Nemecsek az aranyhalas medencébe bújik, Csónakos egy polc alá
hasal, Boka a nyitott ajtó mögé áll. A három Pál utcai fiú Szebenics tévedéseinek köszönhetően
megússza a dolgot. Lóvasúttal küldik haza a kis szőkét, aki aznap este kétszer is „megfürdött”.

IV/8  A társak bizalmával visszaélő (személy), aki megszegi korábban tett ígéretét, fogadalmát;
aki elmulasztja az ígért segítséget és hozzájárulást.

Geréb az áruló, mert elárulta a többieket a vörösingeseknek és nyitva hagyta az ajtót, hogy be
tudjanak menni

IV/9 Megvesztegetés: pénzt vagy értékes ajándékot ad egy személynek azért, hogy őt jogtalan
előnyben részesítse másokkal szemben.

Geréb próbálta megvesztegetni Janót,az éjjeliőrt, hogy engedje be a vörösingeseket a Grundra.

V/4 Geréb bevallja, hogy megvesztegette Janót, a grund éjjeliőrét, hogy segítsen nekik kiverni a
Pál utcaiakat a grundról. Ezen Áts Feri nagyon feldühödik. Áts Feri azt mondja Gerébnek, hogyha
gyáva, menjen haza. Geréb érzi, hogy ha most a vörösingesek is kizárják maguk közül, akkor
tényleg nem tartozik sehova.

V/6 Nemecsek a fáról, ahol addig rejtőzött és a szemükbe vágta, hogy közülük a legkisebb sem
gyáva, hiszen Ő is ellopta a zászlót, és akár megverhetik, de ő nem fut el. Áts Ferinek nagyon
megtetszett, és hívta, hogy álljon be közéjük. Nemecsek persze nem lett áruló. Kicsavarták a
kezéből a a bátor kislegény zászlót, és mivel Áts Feri azt mondta, hogy túl kicsi a veréshez, hát
megfürösztötték. A kicsi Nemecsek büszkén kiáltotta Geréb szemébe, hogy áruló, és mikor
elment, tisztelegtek neki a vörösingesek, Gerébet pedig rögtön kizárták a csapatukból.

VI/1
KIÁLTVÁNY!!!

MOST MINDENKINEK TALPON KELL LENNI! BIRODALMUNKAT NAGY VESZEDELEM

FENYEGETI,ÉS HA NEM LESZÜNK BÁTRAK,AZ EGÉSZ TERÜLETET ELVESZIK TŐLÜNK!

VESZÉLYBEN A GRUND! A VÖRÖSINGESEK MEG AKARNAK BENNÜNKET TÁMADNI!

DE MI OTT LESZÜNK, ÉS HA KELL, ÉLETÜNKKEL IS MEGVÉDELMEZZÜK

BIRODALMUNKAT! MINDENKI TELJESÍTSE KÖTELESSÉGÉT!

VI/2 A kis Nemecsek, aki már nagyon beteg volt és minduntalan köhögésrohamok törtek rá, piros
sálat viselt
VI/3 Nemecsek volt távol a grundtól, mert éppen akkor fedezte fel, hogy Geréb megvesztegette
Janót, hogy segítsen a vörösingeseknek kiszorítani a Pál utcaiakat a grundról és ezt akarta
elmesélni Bokának. Ezért nem tudott részt venni a gittegylet ülésén.

VI/4 Boka ezután egy papírlapot mutat, amire felrajzolja a haditervet. Részletesen elmagyarázza,
hogy kinek hol lesz a helye, majd kijelenti, hogy a kis Nemecsek lesz a hadsegéde. Ez kisebb
értetlenséget vált ki, hiszen Nemecsek csak közlegény. Főleg a gittegylet tagjai zúgolódnak, hiszen
ők gyávának tartják Nemecseket, amiért – szerintük – elárulta a gittegyletet. Emlékezzünk rá,
hogy beírták a nevét kis betűvel az egyleti könyvbe. Természetesen a fiúk nem tudnak arról, hogy
Nemecsek leplezte le Geréb árulását és előző nap a Füvészkertben kémkedett.

VI/5 Boka azonban csendre int mindenkit, majd elküldi a gyerekeket, hogy foglalják el a haditerv
szerinti állásaikat, mert hadgyakorlatot fognak tartani. A grund közepén csak Boka és a hadsegéd
Nemecsek marad, aki nagy piros sálat visel a nyakán és erősen köhög. A többszöri hideg vízben
fürdés következményeként ugyanis erősen megfázott. Bánatosan meséli el Bokának, hogy az előbb
a fiúk azért ellenkeztek az ellen, hogy ő legyen a hadsegéd, mert azt gondolják róla, hogy elárulta
a gittegyletet, amikor nem akarta letenni velük közösen az esküt

VI/6 Boka ezután egy papírlapot mutat, amire felrajzolja a haditervet. Részletesen elmagyarázza,
hogy kinek hol lesz a helye, majd kijelenti, hogy a kis Nemecsek lesz a hadsegéde.

VI/7 Boka mindent tud Nemecsekről A gittegylet tagjai azt hiszik, hogy Nemecsek Ernő áruló .

VI/8 Ki kellett békülniük egymással

VI/9 A fiúk szemében a grund gyönyörű és nemes hazaként van idealizálva, amelynek megvédésére,
ha úgy adódik, mindig készen állnak. A legidősebb közülük 14 éves felnőtt fiú, aki hazafias érzéseket
és „nemes hazaszeretetet” képes táplálni a többiekben, imitálja az első világháború előtti katonai és
hazafias lelkesedést a háború iránt úgy, hogy egyszerre kiáltja a többiekkel: „Éljen a grund!”, mintha
azt kiáltották volna, hogy: „Éljen a haza!”

VI/10 Miután egész délután gyakorlatoztak, kimondták, hogy aki a másnapi háborúból hiányzik,
az szószegő. A gyakorlat után a gittegylet sürgős közgyűlést hívott össze, mert az elnök
elfelejtette rágni a gitttet, ami kiszáradt. Ezt akarták kitárgyalni, de megérkezett Geréb apja, aki
tudni akarta, hogy a fia valóban áruló-e vagy sem. A kis Nemecsek, aki a láztól már nem is volt
magánál azt mondta, hogy Geréb nem áruló. Geréb apja boldogan tért haza, Boka pedig
hazakísérte Nemecseket, aki már alig állt a lábán, és hallucinált a láztól.

VII/1 Nagyon izgatottak voltak, hogy vajon nyernek-e.

VII/2 Nemecsek mivel beteg volt.

VII/3 Tábornoki rangot.

VII/4 Geréb levelet küldött a cselédjükkel, hogy kihallgatta a Füvészkertben a vörösingeseket és

megtudta, hogy azok csak másnap támadnak, és elküldte Nemcseknek az új könyvét, amit
apjától kapott, mert kiderült róla, hogy mégsem áruló

VIII/1 A zászló most tehát a Pál utcaiaknál van, de Boka becsületes harcban akarja
visszaszerezni, ezért – még előző este, miután a vörösinges követség elment a grundról – Boka
is követeket küld (Csele, Csónakos és Weisz) a füvészkertbe, akik átadják a zászlót azzal, hogy
a vörösingesek másnap hozzák magukkal a csatába és a Pál utcaiak majd visszaveszik tőlük, ha
tudják.
VIII/2 A grundon zajlik a csata és a Pál utcaiak lassan valóban a Pásztor-csapat fölé kerekednek,
egyenként bezárják a vörösingeseket a fűrészgép kunyhójába. A Pál utcában várakozó másik
vörösinges csapat erről semmit sem tud, csak hangok jutnak el hozzájuk. Végül Áts Feri is rájön,
hogy a tervezett csel nem sikerült, a Pásztor-csapatot legyőzték.

VIII/3 Áts Feri is látja ezt és rájön, hogy csak akkor fordíthat a csata menetén, ha sikerül
kiszabadítaniuk a kunyhóba zárt társaikat. Az előzetesen megállapított szabályok szerint ugyan
ezt nem szabad, de a vörösingesek úgy gondolják, hogy háborúban minden megengedett. Áts
Feri meg is indul társai élén a kunyhó felé: „s a kis szőke, vékony csontú, beteg gyerek abban a
pillanatban ölre kapta a nagy Áts Ferit, és
rettenetes erőfeszítéssel, amelyhez csak a láza, a forró, lüktető láza, az önkívülete adta szegény
kis testének az erőt, a meglepett vezért annak rendje és módja szerint a földhöz teremtette.
Aztán lerogyott ő is, ájultan.”
Mivel a szabályok értelmében, ha valakinek a két válla a földhöz ér, akkor legyőzöttnek kell
tekinteni és nem harcolhat tovább, ezért a vörösingesek rögtön kétségbe estek, vezérük
„elesett”„A pillanatnyi zavart felhasználták a Pál utcaiak. Összefogóztak, nagy lánccá alakultak,
és kifelé szorították a meglepett sereget.”

VIII/4 Geréb, az egykori áruló, mivel a csatában derekasan harcolt a Pál utcaiak oldalán,
visszakapja főhadnagyi rangját. (Szebenicstől is ő szerezte vissza a zászlót a harc hevében)

VIII/5 Nemecseket, az egyetlen közlegényt kapitánnyá léptetik elő.

VIII/6 „Észre se vették, hogy egy szegényes ruhába öltözött kis asszony sietett végig a hátuk
mögött agrundon, és most egyszeribe elibük került.”
Nemecsek édesanyja az, aki kétségbeesetten kereste beteg fiát. Ölbe veszi a kisfiút és elindul
vele haza. A Pál utcaiak pedig úgy döntenek, hogy elkísérik a nap hősét, kettős sorban,
csendesen mennek Nemecsek és az édesanyja után

IX/1 Az egylet elismeri, hogy korábban igazságtalanul vádolták Nemecseket gyávasággal és írták
be a nevét kisbetűvel a könyvbe, ezért ezt most kijavítják, és csupa nagybetűvel írják Nemecsek
Ernő nevét

IX/2 Az egylet tagjai köszönetüket fejezik ki Boka János tábornoknak az előző napi csata sikeres
levezényléséért.
Kolnayt, mint a gittegylet vezetőjét, az egylet megrovásban részesíti, mert hagyta kiszáradni az
egyleti gittet.

X/1
Józsefvárosban egy egészségtelen földszintes házban lakott Nemecsek Ernő családjával,
Nemecsek András szabóval és feleségével a Rákos utca 3. szám alatt Nemecsek szülei
szegény, egyszerű emberek voltak, akik sok bajon, viszontagságon, búbánaton mentek már
keresztül. Végtelenül szerették gyermeküket, mindent megpróbáltak megtenni érte. Ernő
édesapja szabómester, éjt nappallá téve dolgozott, édesanyja pedig vigyázta gyermeke álmát.

X/2 Amikor megérkezett Boka és elmondta Nemecseknek, hogy a gittegylet mindent megbánt
vele kapcsoltaban és még díszoklevelet is készítettek neki, amiben bocsánatot kérnek és csupa
nagybetűvel írják a nevét, de a kis Nemecsek nem hitt Bokának.

X/3 A vörösingesek gyűlést tartottak a szigeten, ahol Áts Ferit leváltották a vezérségről, mert
elvesztette a csatát. Az új vezér az idősebbik Pásztor lett. Ekkor azonban megjelent a füvészkert
őre és közölte a fiúkkal, hogy az igazgató nem tűri tovább a vörösingesek lármázását. A
vörösingeseknek tehát el kellett hagyniuk a szigetet, a hídra pedig zárható ajtót szereltek .
X/4 Csetneky úr öntudatos, rátarti, fővárosi hivatalnok, aki ruháit Nemecsek szabónál varratja.
Nem törődik mások érzéseivel, ridegen követeli ruháját, pedig tudja, hogy milyen tragédia előtt áll
a család

X/5 A gittegyleti küldöttség a díszoklevelet írták, ezért jelennek meg későn, amire piros tintával
írták rá, hogy az egylet ünnepélyesen bocsánatot kér NEMECSEK ERNŐTŐL.Szomorú módon
azonban a küldöttség már későn érkezett, a kis szőke fiú meghalt.

X/6 Aznap este Boka elment a grundra, amely most szomorúan, kihaltan feküdt. Felmászott az
egyik erődbe és újra végigélte milyen szép napokat töltöttek itt kis szőke barátjával. Már éppen
indulni akarna, amikor észrevesz a kunyhó mellett egy háromlábú állványt és fehérre festett
fakarókat..Janótól megtudja, hogy másnap építkezni kezdenek a telken, vagyis beépítik a
grundot. Boka teljesen kétségbeesik, mert most elveszik tőlük azt a kis területet, amiért annyit
küzdöttek, amiért tulajdonképpen Nemecsek kapitány meghalt…„A kapuból még visszanézett
egyszer. Mint aki a hazáját hagyja el örökre. És abban a nagy fájdalomban, mely erre a
gondolatra a szívét összeszorította, csak egy csöppecske, csak egy nagyon kicsi vigasztalás
vegyült. Ha már szegény Nemecsek nem érte meg azt, hogy a gittegylet bocsánatkérő
küldöttségét fogadhassa, legalább nem érte meg azt sem, hogy elveszik tőle a hazáját, amiért
meghalt.

„Boka megállt azon a helye, ahogy Nemecsek leterítette Áts Ferit, mint hajdan Dávid Góliátot „

Dávid jól felfegyverezett egy harcos volt. Dávid mondja Góliátnak a küzdelmük előtt: "Te karddal,
dárdával és pajzzsal jössz ellenem, én pedig a Seregek Urának, Izráel seregei Istenének
nevében megyek ellened, a kit te gyalázattal illettél". Dávid pedig egyedül egy pásztorbottal és
egy parittyával, valamint a patakból kiválasztott 5 sima kővel szembeszállt az óriással. Dávid
győzte le kettejük emlékezetes párviadala során, amikor egy parittyából elhajított kővel pontosan
homlokon találta Góliátot, aki elájult és eszméletlen állapotában Dávid az óriás kardjával le tudta
vágni annak fejét.

Tehát Nemecsek egyedül győzte le a sereget, minden segítség nélkül.

X/7 A hősiesség, az áldozat a saját közösség fenntartását, a „haza”, a grund védelmezését tűzte
ki célul mindkét csapat.

X/8 A gyerekkoruk egy része ér véget, mert megértik, hogy értelmetlenül egy életet követelt a
játék. A végén megtudják, a Grundot elveszik a felnőttek, építeni fognak oda, hiába védelmezték
meg a Vörösingesektől, hiába áldozta fel magát Nemecsek. Minden összedől. A gyerekkor
eltűnik, hiába volt minden.

X/9

Fejezet:
1.Az osztály bemutatása
2.Grund bemutatása
3.Haditerv
4.Gittegylet
5.Vörösingesek gyűlése a Füvészkertben
6. A fiúk a grundon egy kiáltványt találnak 
7.Nemecsek megbetegedett
8.A csata napja
9. Gittegylet nagykönyvének lényege
10. Nemecsek halála
X/10
A regény egyik legizgalmasabb motívuma, ahogy Boka személyisége fejlődik. Először csak azt
tudjuk, hogy meg lehet bízni benne. Ha azt mondja, hogy lesz valami, akkor lesz is. Nem áll bele
minden konfliktusba, de felismeri, amikor a közös elemi becsületkódexet sértik meg (einstand),
amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert fenntartása mindenkinek érdeke. Vezetőként képes
elválasztani, külön kezelni a személyét és a szerepét, ettől olyan szerethető. Képes számára
fájdalmas, de jó döntést hozni, amikor elküldi a visszasündörgő Gerébet, és végül örömét tudja
lelni a rábízott feladatban.

A legmeghatóbb rész viszont, amikor Nemecsek életét veszti, mert kiállt a csapatért és élete árán
is meg akarta védeni a grundot. Sajnos csak későn jöttek rá, hogy a csata teljesen értelmetlen
volt.