Az athéni demokrácia kialakulása, fénykora és bukása

1.     Az ókori athéni állam (Attika):

-          Athén helyzete a demokrácia kialakulása előtt:

 a poliszt az ionok (ejtsd: jónok) alapították az Attikai-félszigeten,

 nem gyarmatosított, de fejlett kereskedelemmel és kézműiparral rendelkezett,
 kezdetben királyok uralkodtak, de az arisztokrácia a démosz (nép) segítségével elűzte őket,
 az államot az arkhónok irányították (a legfontosabb hivatali tisztség, kezdetben életük végéig,
majd 10 évre, később évente választották őket),
 államforma: arisztokratikus köztársaság,
 a démosz (nép) nem rendelkezik politikai jogokkal, ezért a meggazdagodott kereskedők és
iparosok harcot indítottak a politikai hatalomért, melynek eredményeként kialakult a demokrácia
(népuralom),
 földművesek jelentős részét az adósrabszolgaság fenyegette.

 2.     A demokrácia kialakulásának folyamata:

-           i. e. 621-ben DRAKÓN (sárkány) arkhón a démosz és az arisztokrácia ellentéteinek csillapítása

érdekében írásba foglalta a szokásjogot ( „drákói szigor”).Törvényei az arisztokraták érdekeit védték, de
az írott formában gátat szabtak az önkényeskedésnek.

-           i. e. 594-ben SZOLÓN arkhón a nép számára hozott kedvező döntéseket:

o eltörölte az adósrabszolgaságot
o elengedte az adósságokat
o a politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett, így többen katonáskodhattak és
szólhattak bele a politikába. Attika lakosságát 4 vagyoni csoportra osztotta:
 500 mérősök (500 mérő gabona, olaj, bor)
 300 mérősök
 200 mérősök
 200 mérő alattiak
 kialakult a TIMOKRÁCIA = a vagyon uralma, ami meghatározta a jogokat és
kötelességeket. Így többen katonáskodhattak és többen szólhattak bele a politikába. 
 Növelte a népgyűlés (eklészia) hatáskörét, lehetővé téve, hogy a legszegényebb
polgárok is részt vegyenek benne, ezzel a megteremtette a demokrácia
(népuralom) alapját.

Demokrácia = olyan politikai berendezkedés, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás,

bíráskodás) nem az uralkodó vagy egy kiváltságos réteg, hanem a nép kezében van.

De:

•          az ókori Athénban csak a poliszban született ion férfiak vehettek részt a politikai életben,

•          nők és más poliszból betelepülő idegenek (metoikoszok) nem.

-       i. e. 560-527 között PEISZISZTRATOSZ türannoszként (zsarnok) létrehozta a

türanniszt (zsarnokság). Intézkedései:

o az ellenálló arisztokraták földjeit kiosztotta a démosz között,

o építkezéseket indított, amivel munkát teremtett,
o utazó bíróságot hozott létre,
o halála után a türanniszt felszámolták.
-       i. e. 508-ban KLEISZTHENÉSZ arkhón származás, vagy vagyoni besorolás helyett a területi
besorolást tette a tisztségek betöltésének alapjává:

o területi alapon – PHÜLÉK-re (= kerület, törzs) osztotta fel Athén lakosságát, és ezzel
biztosította a démosz vezető szerepét,
o elkülönítették a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia, bulé,
Areioszpagosz, sztratégoszok, heliaia),
o bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmosz) az egyeduralom kialakulása ellen.

 3.     Athén politikai intézményei:

-       EKLÉSZIA = népgyűlés:

o a legfőbb hatalom,
o tagja minden 20 év feletti athéni férfi polgár,
o minden fontos ügyben dönt (törvényhozás, háború vagy béke kérdése, stb.).

-       BULÉ = ötszázak tanácsa:

o tagjait területi alapon sorsolták,

o törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek.

-       HELIAIA = esküdtbíróság:

o 6000 fő, sorsolással választották,

o fellebbviteli bíróság,
o az arkhóni ítéleteket vizsgálta felül.

-       AREIOSZPAGOSZ = Arész domb tanácsa:

o a volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzése.

-       SZTRATÉGOSZ = katonai vezető:

o nem sorsolták, hanem választották,

o az állam tényleges vezetői (10 fő),
o 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható.

4.     Athén társadalma:

-       Teljes jogú athéni polgárok:

o arisztokrácia: nagybirtokosok,
o démosz: kereskedők, kézművesek, hajósok, parasztok.

-       Metoikoszok (idegenek): külföldről betelepültek.

-       Rabszolgák.

 
5. Athén fénykora:

-          Az athéni állam a perzsák legyőzése után az i. e. 5. század közepén élte fénykorát Periklész
vezetésével:

 jelentősen nőttek az állami bevételek:

o adókból,
o hadisarcból,
o ezüstbányák jövedelmeiből
o szövetségesek (déloszi) adóiból,
o kereskedelemből,
o a bevételekből:
  újjáépítették a várost (akropolisz, agora),
 napidíjat fizettek a szegényeknek politikai jogaik gyakorlásáért, ezzel tovább
szélesedett a demokrácia.

-       Hatása:

 Athén gazdasága virágzott:

o a  mezőgazdaság fejlődött (szőlő, gyümölcs, zöldség),
o fellendült az ipari termelés (kerámia, hajóépítés, fémipar, építészet),
o Az athéni társadalom átalakult:
 jogi egyenlőség mellet nőtt a vagyoni különbség,
 előtérbe került a rabszolgamunka,
 a napidíj bevezetése könnyíttette a szegények megélhetését.

 6.    Az athéni demokrácia bukása:

-       Athén megnövekedett katonai hatalma (déloszi szövetség) miatt Spárta felújította a peloponnészoszi
szövetséget.

-       A két hatalom ellentétei miatt kitört a Peloponnészoszi háború:

o i. e. 431-404 között zajlott,

o kezdetben Athén tengeri és Spárta szárazföldi fölénye érvényesült,
o a háború második szakaszában Athén kockáztatott (megtámadta Szicíliát) és veszített,
ezért megszűnt nagyhatalomnak lenni.

-       A vereség súlyos következményekkel járt Athén számára:

 feloszlatták a déloszi szövetséget,

 leszerelték védelmi erejét (a városfalakat lebontották, flottáját elvették),
 hadisarc fizetésére kötelezték,
 felszámolták a demokráciát.

-       Athén bukása után Spárta majd Thébai szerezte meg a vezető szerepet Hellászban.

A kialakuló társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági hanyatlás miatt állandó háborúskodások kezdődtek a

poliszok között, ami a polisz-rendszer válságához vezetett.

A válságból a kiutat Makedónia felemelkedése és Nagy Sándor hódításai jelentették az i. e. IV. század
második felében.