2.

     Az athéni demokrácia működése a Kr.e.5. században

Az athéni demokratikus társadalom két osztályát a szabadok és a rabszolgák

töltik ki. Azonban a szabadok között sem volt mindenki egyenlő. Voltak a
tehetősebb személyek akiknek a földjén számos rabszolga dolgozott
(arisztokraták cs.) és voltak azok akiknek maximum 1-2 és ő maga is részt vett a
termelésben pl: kereskedők, iparosok. ( démosz cs.).
Jogilag is két réteget különböztethetünk meg. Voltak a teljes polgárjoggal
rendelkezők valamint a polgárjoggal nem rendelkező idegenek, a metoikoszok.
Athén szívesen fogadta az idegeneket mivel jót tettek a termelés szempontjából
a társadalomnak azonban a polgárjoggal járó előnyökben nem akarták
részesíteni őket.
Az athéni társadalomnak kezdetben arisztokratikus köztársaság volt, amit, az
arkhónok vezettek.
Kleiszthenész (athéni politikus) Kr.e 508-ban megszilárdította a demokráciát.
Az állami hatalom fő szerve a NÉPGYŰLÉS volt. Minden 20 év feletti athéni
férfi szabad polgár a tagja lehetett. a népgyűlés dönthetett a fontosabb bel- és
külpolitikai ügyekben ellenőrizhette a hivatalokat valamint bíróság szerepét is
átvehette. A népgyűlésen viszont összesen 6000 ember volt jelen mivel a többi
polgárnak költséges volt a városba való utazás így ők nem vettek részt a
népgyűlésen.
A népgyűlések közötti időben az ötszázak tanácsa a bulé intézte az ügyeket. A
bulé feladata volt a népgyűlések ügyrendjét és határozatait előkészíteni majd a
későbbiekben végrehajtani azokat.
A végrehajtó hatalom legfőbb tisztviselői a sztratégoszok voltak. A sztratégoszi
pozíciót csak az érhette el akit megszavaztak. 10 sztratégoszt szavaztak meg és
az 1. sztratégosznak volt a fő döntő szava. Aki sikeresen vezette a hadviselést
azt utána újra választhatták. Így történt az hogy Periklészt 15 éven keresztül
folyamatosan sztratégosznak választották. Így a Kr.e V. század közepét
Periklész aranykorának nevezzük. Más intézményekbe (Pl: bíróság, arkhón, bulé
) besorsolták az embereket így a kevésbé tehetősebb emberek is beleszólhattak
az állam ügyeibe.
Az igazságszolgáltatás is a nép kezében volt.
Az esküdtbíróság tagjait is sorsolták és a feladatuk egy napra szólt amiért
napidíjat kaptak.
Az esküdtszék a legfőbb bírói szerv volt. Phülénként 600 tagot soroltak be és a
6000 fős esküdtbíróság tanácsokra osztva üléseztek. Ítéletet hozhattak a
politikai peres ügyekben, valamint fellebezhettek.
A cserépszavazás az egyeduralom elkerülésére jött létre.
Fontos kiemelni hogy ez nem büntetés volt. Ha a nép úgy rendelkezett akkor
megszavazhatták hogy ki az a befolyásos személy akit el szeretnének üldözni tíz
évre Athénból. Ahhoz viszont hogy ez megtörténjen minimum 6000 szavazatnak
kellett összegyűlnie. A cserépdarabokat külön válogatták és akire a legtöbb
szavazat jött azt elűzték.
Az athéni demokrácia gazdasági alapját az árutermelés valamint az abból adódó
jövedelem képezte, amely tevékenység elsősorban a rabszolgamunkára
támaszkodott. Ez lehetővé tette hogy a kevésbé tehetősek is részt vegyenek az
állam irányításába és azért még pénzt is kapjanak.
Az athéni demokrácia volt az ókor legfejlettebb politikai és társadalmi formája.
Ugyanis a teljes jogú polgároknak teljes demokráciát biztosítottak. Azonban
ennek volt egy hátránya a teljes jogú polgári rétegbe nem tartoztak bele a nők a
rabszolgák ahogy a metoikoszok (idegenek) sem. A későbbi időkre tekintve az
athéni demokrácia kora a történelem egyik legszebb kora volt.