Rákosi-korszak és az 1956-os forradalom és szabadságharc

témazáró
1. A feladat a II. világháború utáni magyar történelemre vonatkozik. Válaszoljon a
kérdésekre a forrás és ismeretei alapján!
„Magyarorszá g politikai rendő rségének 80 szá zaléka kommunistákbó l á ll. Így tehá t lényegében a
mi kezü nkben van. […] Valamennyi politikai pá rtban vannak embereink. Sikerü lt beszerveznü nk
má s pá rtok funkcioná riusait. A beszervezésre annak kö szö nhető en kerü lt sor, hogy
kompromittá ló anyagok vannak a kezü nkben. Az emberek a leleplezéstő l való félelmü kben
hajlandó ak együ ttmű kö dni velü nk. […] A politikai rendő rség nagy segítséget nyú jt a pá rtnak.
Pá rtkö zi taná cskozá sok elő tt á ltalá ban sikerü l megtudnunk, mi a szá ndéka politikai
ellenfeleinknek, s ennek kö szö nhető en idejében tá jékoztatjuk mindenrő l a kommunista pá rt
vezető ségét. Megszerveztü k a telefon lehallgatá sokat. Most lehallgatjuk a miniszterelnö k és a
pá rtvezető k minden fontosabb telefonbeszélgetését, és a legfontosabbakró l jelentést teszü nk
Rá kosi elvtá rsnak.” (Péter Gábor, a politikai rendőrség vezetőjének beszámolója; 1947. április)

a) Melyik párt irányítása alatt állt a politikai rendőrség? (1 pont)

__________________________________________________________________________________

b) Emeljen ki a szövegből két olyan elemet, amely azt igazolja, hogy a politikai rendőrség az a)
pontban megnevezett párt fontos törvénytelen eszköze volt a kizárólagos hatalomgyakorlásért vívott
küzdelemben! (Elemenként 1 pont.)
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
c) Nevezze meg azt a politikai rendszert, amelynek megteremtésében igen fontos szerepe volt a
politikai rendőrségnek! (1 pont)

2. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik.

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) Melyik, 1953-ban történt eseménnyel kapcsolja össze a karikatúra Rákosi bukását (háttérbe
szorulását)?

(A kopasz, szaladó figura Rákosi Mátyás.)

 A ………………………………………………

B) Az alábbi képek a rendszer jellegzetességeire utalnak. Nevezze meg ezeket a

jellegzetességeket!

A Szovjetunió és Magyarország címere

b) ……………………………………………………………………

Rákosi Mátyás saját mellszobrával

c) ………………………………………………………………………….
d) ………………………………………………………………………………………..
4 pont

3. Az alábbi feladat a Rákosi-korszakra vonatkozik.

Döntse el, hogy a források közül melyikből szerezhetők meg a felsorolt információk!
(Tegyen X jelet a megfelelő helyre!) (Elemenként 1 pont.)

Táblázat

Jegyrendszer Magyarországon 1951-ben (cukor és liszt fejadagok hó/fő

Szöveg
„A mi udvarunkban lakik egy péksegéd. Ő mesélte, hogy akármennyi kenyeret sütnek az üzemükben,
mind elfogy. Feltűnt nekünk itt a körzetben, hogy Vecsésről, Üllőről nap mint nap bejárnak egyesek, s
4-5 kenyeret is elhordanak zsákban. Pedig 4-5 kenyér naponta nem kell egy családnak, ha csak azon
élne is. De biztos ezek is kulákfélék, s állatokkal etetik fel a mi drága szép kenyerünket.” (Szabad Nép,
1951. január 5. Felszólalás a budapesti népnevelő értekezleten.)

Kép
 Tojásbeszolgáltatás Kiskunlacházán, 1952. július

Információk Szöveg Táblázat Kép Egyik

sem
a) Az iparvárosok és Budapest előnyt élvezett a többi településsel
szemben.
b) A jegyrendszer és a fejadagok elégedetlenséget szültek
Magyarországon.
c) Az elégtelen ellátást a hatalom a kulákok elleni
hangulatkeltésre is felhasználta.
d) A beszolgáltatási rendszer alapvető élelmiszerekre is kiterjedt.

4. A feladat a Rákosi-korszakkal kapcsolatos.

Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével!

a) Válassza ki az alábbi források közül azt a kettőt, amelyik az életkörülmények romlásáról

tanúskodik! (Elemenként 1 pont.)

A) B)
A társadalombiztosítottak száma: A csecsemőhalandóság:
1949-ben 3,8 millió 1930-as években (átlag)
14,4%
1953-ban 5,7 millió 1955-ben 6%
C) D)
Az egy lakóhelyiségre jutó lakók száma: Az állami alkalmazásban állók
1949-ben 2,59 fő reálbérei (1938 = 100%)
1955-ben 2,64 fő 1948-ban 90%
1952-ben 66%
A források betűjelei: ____________; ______________

b) A forrás elolvasása után oldja meg a feladatot! (1 pont)

„Ha nem tartunk mértéket, akkor mint rántott csirkét, megesszük azt a tyúkot, amely jövőre
aranytojást tojna, és ötéves tervünk gyárait, üzemeit, kultúrházait már az idén csemegevaj és
borjúsült formájában elfogyasztjuk […].” (Rákosi Mátyás, 1950)

Fogalmazza meg saját szavaival, mivel indokolta Rákosi a szűkös viszonyok elviselésének
szükségességét!
____________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________

c) Hogyan nevezzük szakkifejezéssel azt a szovjet mintára bevezetett gazdaságirányítási rendszert,

amelyre utalás történik a fenti szövegben? (1 pont)
_____________________________________________
5, A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik.
Válassza ki a forrásrészletekhez kapcsolódó állítások közül a két-két
helyeset! Karikázza be a helyes állítások sorszámát! (Elemenként 1 pont.)

A) „Egyébként az nem baj, ha a vita eredményeként néhány dolgot

módosítana az országgyűlés, mert egyébként az elfogadás túlságosan
kincstári jellegű. Azt gondolom, hogy egyenesen kívánatos volna,
hogy két-három szónok javasoljon valami előre megbeszélt kisebb
módosítást, mégpedig a további felemelés irányába. Talán a te
embereid kihalásznak valamit, amit tényleg meg is lehet csinálni.
Vagy ha nem felemelést, akkor valami kisebb kiegészítést. A
Szovjetunióban ezt így csinálják.” (Gerő Ernő Vas Zoltánnak, az
Országos Tervhivatal elnökének, 1949)
1. A szövegből kiderül, hogy a parlamenti vitáknak komoly súlya volt.
2. A szövegben megjelenik a személyi kultusz.
3. A szövegben leírt helyzet arra utal, hogy nem volt ellenzék az országgyűlésben.
4. A szövegben megjelenik a szovjet minták követése.
5. A szövegből kiderül, hogy a rendszer vezetőinek nem volt többsége az
országgyűlésben.

B) „Mire gondolt az elvtárs, amikor meghallotta Rákosi Mátyás a

miniszter- tanács elnöke?
Sándor János a Ganz Vagon lakatosa, még mindig az élmény
hatása alatt, nehezen, akadozva tud csak válaszolni erre a
kérdésre: »Régóta várunk erre, most tudom igazán, jó
kezekben van hazánk irányítása…Alig várom, hogy az üzemben
lehessek és elmondhassam a nagy hírt elvtársaimnak.«
Salamon Józsefné a Sortex (textilipari vállalat) dolgozója, Varga
Józsefné a Lóden [textilipari vállalat] sztahanovista [élmunkás]
csomózója lopva egy-egy könnycseppet törülnek le szemükről:
»Csak néztem Rákosi elvtársat és csak tapsoltam. Azt szerettem
volna, ha minél tovább tart ez a pillanat!«” (Szabad Nép, 1952)
1. A szövegben található utalás a fokozódó osztályharcra.
2. A szöveg a politikai propaganda mellett gazdasági propagandára is utal.
3. A szövegben megjelenik a személyi kultusz.
4. A szövegből következik, hogy Rákosi ekkor vette át a párt és az ország irányítását.
5. A megszólaltatottak munkahelye jelzi, hogy a korszakban a könnyűipar
fejlesztése volt a legfőbb gazdasági cél.

4 pont
6. A feladat az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra vonatkozik.
Válaszoljon a kérdésekre!

A képek Sztálin városligeti szobrát, illetve a ledöntött szobrot ábrázolják

„13. Kö veteljü k, hogy a sztá lini zsarnoksá g és politikai elnyomá s jelképét, a Sztá lin-szobrot a
leggyorsabban bontsá k le és helyére az 1848-49-es szabadsá gharc hő seinek és má rtírjainak
méltó emlékmű vet emeljenek.” (Az ifjúság 16 pontja)

a) Milyen magyarországi társadalmi-politikai rendszer állította a szobrot Sztálinnak? (1

pont)
_______________________________________________________________________________________________________________

b) Mikor döntötték le? (év, hó, nap) (1 pont)

_______________________________________________________________________________________________________________

c) Jelöljön meg egy olyan okot, ami miatt a forradalmárok ledöntötték a szobrot! (1 pont)

_______________________________________________________________________________________________________________
7. A feladat az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit leíró
forrásrészletek és ismeretei alapján!
Forrá sok:
A) „Egyszer csak valaki azt mondja, menjü nk, dö ntsü k le a Sztá lin-szobrot. Fö lü ltü nk egy
teherautó ra, s ahogy mentü nk, jö ttek ki a munká sok a gyá rakbó l. A diá kfelkelést talá n el is
fojthattá k volna. De amikor a villamosró l a munká sok leszá lltak, és megindult az á radat… […]
Visszamentü nk a Rá dió hoz, akkor má r ott dú lt a harc.” (Czene Ferenc visszaemlékezése)
B) „Megegyezés tö rtént a kö vetkező formá ban: a szovjet csapatokat kivonjá k Budapestrő l,
helyü kre magyar csapatok állnak be. Mi azok kezébe letesszü k a fegyvert. […]
Hazamentü nk a Tű zoltó utcá ba. Kö zben má r nagy győ zelmi hangulat volt a Corvin moziná l,
filmeztek, kü lfö ldi ú jsá gíró k tö mege szaladgá lt fényképező gépekkel, jegyző tö mbö kkel. Való ban
tű zszü net volt. A szovjet tankok vonultak kifelé a vá rosbó l.” (Angyal Istvánnak, a Tűzoltó utcai
fegyveres csoport parancsnokának vallomása)
C) „A Budapesten harcoló szovjet csapatok a lá zadó k ellená llá sá nak letö rése utá n elfoglaltá k a
Parlament és az MDP KV [Magyar Dolgozó k Pá rtja Kö zponti Vezető sége] épü letét, valamint a
Parlament kö zelében lévő rá dió adó -állomá st. Birtokukba vettek há rom, a vá ros keleti és nyugati
részét ö sszekö tő Duna-hidat, valamint egy fegyver- és lő szerraktá rat.” (Zsukov szovjet
hadügyminiszter jelentése a magyarországi helyzetről)
D) „A Margit hídon Budá ra még villamoson megyü nk. A Bem téren má r sokkal forró bb a
hangulat és nagyobb tö meg fogad, mint elő bb a Pető fi-szoborná l. Itt is éppen Veres Pétert
hallgatjá k. […]
A zsibongá s, a tö meg ó riá si és egyre nő . Jelszavak rö pkö dnek, énekek hangzanak. Felvá ltva
énekeljü k a Himnuszt, Szó zatot, a Kossuth-nó tá t. Hol itt kezdik, hol ott.” (Részletek Zimándi Pius
István, premontrei szerzetes naplójából)
E) „A Kossuth térre érve meglepő kép fogadott. A Parlament mindkét oldalá n szovjet tankok és
pá ncéltö rő lö vegek á lltak. Valamennyi á gyú tö vében magyar nemzetiszín zá szló ! Az á gyú k
csö vén gyerekek és felnő ttek ü ltek, csimpaszkodtak. Mintha népü nnepély volna, bará tkoztak a
szovjet katoná kkal. […]
Az első géppuskasorozatot jó l lá ttam. Ez a Ká véhá zas há z tetejérő l jö tt, mint jeladá s. Ezt
kö vető en a Munká smozgalmi Intézet, a Kossuth téri há z tetejérő l is sorozatokat lő ttek. […] Mire
az á rká dok alá jutottam, 3-4 épü let tetejérő l és a Parlament elő l is lő ttek.” (Névtelen szemtanú
visszaemlékezése)
a) Melyik az a két forrásrészlet, amelyik 1956. október 23-án történt eseményeket mutat
be? (Elemenként 1 pont.)
A forrá srészletek betű jelei: _______________
b) Melyik forrásrészlet szól arról az eseményről, amelyre a következő megállapítások
vonatkoznak? (1 pont)
„A véres esemény […] olaj volt a tű zre. A má r lankadni lá tszó fegyveres harc ú j erő re kapott. […]
Ezutá n ö ltö tt nagyobb méreteket az á vó sok utá ni hajtó vadá szat […].” (Romsics Ignác, történész)
A forrá srészlet betű jele: _______________.
c) Az alábbiakban a C) jelű forrásrészlet folytatását olvashatja. Kinek a neve hiányzik a
mondat elejéről? (1 pont)
„[…] ellenforradalmi kormá nyá nak minden tagja bujká l. Felkutatá suk folyamatban van.”
Név: _____________________________________________

4 pont

összesen: 27 pont

27-23=5
22-19=4
18-15=3
14-10=2
9-=1