Dán Viktória Judit

DAVVAAT.SZE
Geográfus MSc I.évf.

Területfejlesztés és turizmus

Dél-Alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia bemutatása

2007-2013

Bevezetés
A Dél-Alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia – mint ahogyan az ilyen dokumentumok
általában – a tartalomjegyzéket követően a Vezetői összefoglalóval kezdődik. Ez azért hasznos,
hogy a döntéshozók gyorsan és hatékonyan átláthassák, hogy miről is lesz szó.
A létrejött stratégia illeszkedik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiához, ugyanakkor
szem előtt tartja a sajátosan dél-alföldi jellegzetességeket, pl. pusztai táj és lovas hagyományok,
hazánk legnagyobb termál- és gyógyvízkincse, jelentős tranzitszerep, alföldi kultúra és a
számos „apró csodá”-ból összeálló mozaikszerű vonzerőrendszer. A stratégia készítői olyan
prioritást jelöltek ki, amelynek fejlesztése által a régió turizmusa eredményesebbé és
versenyképesebbé válik, és ezeket a prioritásokat a pályázati lehetőségekhez illesztették.
Továbbá feltárták az együttműködések, partnerségek lehetőségeit.
„Jelen dokumentum elsődleges célja, hogy a Dél-Alföld turizmusának 2007-13 közötti
fejlődését megalapozza, ahhoz szakmai iránymutatást adjon, ezáltal a Régió turizmusa az NFT
2. ciklusának lehetőségeit minél eredményesebben, a piaci viszonyoknak legmegfelelőbben
használja ki. Ennek érdekében a Régió minél jobban tudjon illeszkedni a Nemzeti
Turizmusfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célokhoz, fejlesztési prioritásokhoz.
A turizmus interdiszciplináris voltából kiindulva további fontos cél, hogy stratégia a Régió
egyéb – pl. területfejlesztési, közlekedési – programjaival is párhuzamban álljon, azokkal lehető
legjobban összefüggésbe kerüljön.” (Dél-Alföldi turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013).
A bevezetésben továbbá megvizsgálták a stratégia illeszkedését az országos turisztikai
és regionális fejlesztési stratégiához. Ez elengedhetetlen, hiszen a különböző szintek – pl. helyi,
regionális – stratégiáinak illeszkedniük kell a magasabb szintű stratégiákhoz.
A Dél-alföldi régióban a turizmusfejlesztési prioritások az alábbiak:
 Gyógy- és termálturizmus fejlesztése

1
  Kulturális és konferenciaturizmus fejlesztése
 Természeti értékekre épülő turizmus fejlesztése: falusi turizmus, rekreációs célú aktív
turizmus
„Jelen Stratégia elsődlegesen a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiához illeszkedik. Az
NTS három prioritást jelöl meg a termékfejlesztés terén: az egészség-, az örökség és a
hivatásturizmust. A régiós stratégia ezt maximálisan figyelembe veszi, továbbá az NTS
útmutatása alapján készült a menedzsmentrendszerre (helyi és regionális desztináció
menedzsment szervezetek) és finanszírozásra vonatkozó fejezet is.” (Dél-Alföldi
turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013).
Ugyancsak a bevezetésben található a Partnerségi folyamat bemutatása, amelynek a
megvalósításáért a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság felel. Ez a szervezet
koordinálja a megvalósítást, a hozzá kapcsolódó munkaszervezet – Regionális Marketing
Igazgatóság – pedig ellátja a fejlesztések megvalósításához szükséges marketing feladatokat. A
szakmaiság ezen a területen (is) nagyon fontos, emellett pedig az együttműködés az, ami
elengedhetetlen, hiszen együtt könnyebben és hatékonyabban valósíthatók meg az egyes
fejlesztési prioritások.
A Tourinform irodák alaptevékenysége egyrészt a turisták informálása, tájékoztatása,
továbbá szerepet vállalnak a beruházás-ösztönzésben illetve a vállalkozások információkkal
való ellátásában. A stratégiában leírtak szerint a Tourinform irodáknak az eddiginél
összetettebb, integráltabb feladatot kell adni. Véleményem szerint ez igen hasznos, hiszen
azokon a településeken, térségekben, ahol eddig még nem jött létre TDM Szervezet, ott a
Tourinform irodák azok az intézmények, amelyek segíthetik az önkormányzatok munkáját a
turizmusban.

Rövid helyzetelemzés
A stratégia következő pontjában a Dél-aföldi régió kerül bemutatásra különböző
szempontok alapján:
 Általános, földrajzi elhelyezkedés
 Általános gazdasági-társadalmi helyzet, demográfia
o Kereskedelem, szolgáltatások
o Lakosság, népsűrűség
o Foglalkoztatási helyzet

2
 Ezek minden stratégiában elengedhetetlenek, és fontos említést tenni róluk. Ezek a
szempontok röviden és tömören vannak megfogalmazva, nem estek túlzásokba a stratégia
készítői, pont annyit írtak, amennyi általánosságban szükséges.

Kínálati oldal
A továbbiakban bemutatásra kerülnek a Dél-Alföld legfontosabb turisztikai vonzerői:
 Puszták, azok növény- és állatvilága
 Termál- és gyógyfürdők
 Kulturális turizmus
 Konferenciaturizmus – kiemelten Szeged, de fontos még Kecskemét és Gyula
 Kerékpáros turizmus
 Vadászat
 Lovas turizmus
 Falusi turizmus
 Horgászturizmus
 Tranzitszerep – M5-ös autópálya

Néhány pontot kiemelek a Legfontosabb turisztikai vonzerők közül:

Konferenciaturizmus:
A stratégia fontos konferenciaturisztikai településként említi először is Kecskmétet, ami
nem is annyira meglepő, hiszen földrajzi helyzetpét tekintve közel fekszik a fővároshoz, vagyis
könnyen elérhető. A város az oktatás, az egészségügy, és a tudományok területén kiváló kutatói
eredményekkel rendelkezik, így számos kongresszust, tudományos tanácskozást,
továbbképzést rendeznek. A településen azonban egy nagyobb konferencia megrendezésére
nincs kapacitás, hiába a jó megközelíthetőség. A Gerébi Kúria Hotel és Lovasudvar rendelkezik
az egyik legtöbb embert befogadni képes teremmel (600 fő).
A másik kiemelt konferenciaközpont a Dél-Alföldön Szeged, amely egyre több
konferenciának ad helyet évről évre, kiemelkedőek az orvosi, tudományos, biológiai jellegű
konferenciák. Ezen a településen sins többezer főt befogadni képes terem, a gond azonban a
fővárostól való távolság, illetve az, hogy hiába is van Szegednek reptere, a terület nem elég
nagy az utasszállító repülőgépek fogadására. A reptér továbbá nem is bővíthető ilyen célokból.
Autóval/autóbusszal pedig nem feltétlenül utaznának még órákat az emberek, éppen ezért
kerülnek megrendezésre Budapesten a nagyobb számú, nívósabb konferenciák.

3
Lovas turizmus:
Véleményem szerint – habár „lovas nemzet” vagyunk – a lovas turizmus, valamint maga
a lovaglás elég költséges sport, az ország lakosságának nagyrésze éppen ezért nem is tud élni
ezzel a lehetőséggel.
Falusi turizmus:
A falusi turizmus szerepe egyre meghatározóbb napjainkban. Az emberek egyre
nagyobb része szeret a város zajából, a mindennapi monoton életből kiszakadni, a desztináció
értékeivel megismerkedni. Szorosan összeköthető a kulturális turizmussal vagy az aktív
turizmussal is, hiszen az adott térség/település kulturális szokásaival ismerkedhetnek meg a
turisták, helyi termékeket fogyaszthatnak (gasztroturizmus) és bepillantást nyerhetnek az ottani
emberek mindennapjaiba. Aki pedig ilyen környezetbe érkezik nyilván szívesen sétálgat,
túrázgat a környéken (aktív turizmus).
Gyógy- és termálfürdők, egészségturizmus:
Közismert, hogy hazánk gyógyvizekben bővelkedik és a Dél-alföldi régió is igen gazdag
termál- és gyógyvizekben. A régió nagymértékben épít is erre, hiszen az utóbbi években is
számos fürdőfejlesztés ment végbe. Azonban ma már szinte egyik fürdő sem tud újat, többet
kínálni a vendégeknek, mint a másik. Egymás konkurenciái és nagyjából ugyanazzal a
vendégkörrel rendelkeznek pl. Szegeden, mint Gyulán. A határok közelsége miatt sok szerb és
román érkezik, de Szegeden például a magyarok aránya egyharmada az egész vendégkörnek.
Felmerülhet a kérdés, hogy meddig fog ez így folytatódni. A határon túlról azért
érkeznek a régióba az emberek, mert náluk nincsenek ilyen (fürdő)szolgáltatások, azonban ha
Románia vagy Szerbia is belevág egy fürdőfejlesztésbe – még akkor is, ha nem ilyen
színvonalas kivitelezéssel – akkor a vendégkör mennyire marad meg, megmarad-e az egyes
településeken, ezáltal pedig mennyi bevételtől fog elesni az adott fürdő valamint a település. Ez
természetesen elég távoli jövőképnek bizonyul, de joggal fogalmazódhat meg ez a kérdés.

Fontos észrevételem, hogy a Legfontosabb turisztikai vonzerők között nem szerepel a

gasztroturizmus, pedig véleményem szerint a turisták számára fontos vonzerőt jelenthet a bajai
vagy a szegedi halászlé, valamint a csabai kolbász.
Továbbá a fesztiválturizmus sincs külön kiemelve, pedig évről évre a Szegedi Ifjúsági
Napok, vagy a Szegedi Szabadtéri Játékok is nagyszámban vonzzák a látogatókat.

4
 A stratégiában tovább haladva A turistafogadás feltételeiről is említést tesznek, ezen
belül pedig a különböző közlekedési lehetőségekről írnak – pl. a transzeurópai közlekedési
hálózatokról, a vasúti-, vízi-, légi-, közúti-, kerékpáros közlekedésről.
A dokumentum a kecskeméti repülőbázisról nem tesz említést. Habár ez egy
repülőbázis, fontos lenne említést tenni róla hiszen minden évben itt kerülnek megrendezésre a
repülős napok, amelynek regionális, de országos szinten is számos látogatót vonz – 2013 óta
azonban nem került megrendezésre különböző okok miatt, egyes források szerint azonban
2018-ban újra megrendezik, a Magyar Honvédség és a Magyar Légierő ugyanis akkor fogja
ünnepelni a Légierő a 80., a Honvédség pedig a 170. évfordulóját.

A Szálláshely, vendéglátás alcím alatt a stratégia a KSH adatok alapján mutatja be a

különböző szálláshelyek számának, vendégek/vendégéjszakák számának alakulását.

Forrás: Dél-Alföldi Turizmusfejlesztési Stratégi 2007-2013

A stratégia időbelisége miatt (2007-2013) nem szerettem volna mai, friss adatokat
használni, hanem a 2006-ban készült stratégiának a számainak alakulását gondoltam bemutatni,
hiszen maga a bemutatott dokumentum ekkor volt hiteles.
A stratégia tehát három év vendég- és vendégéjszaka számának alakulását mutatja be a
Dél-alföldi régióban egy táblázat segítségével. 2003-hoz képest 2005-re minimális növekedés
figyelhető meg a vendégek számában, 442 ezer főről 454,85 ezer főre nőtt (a korábbi, 2004-es
évhez viszont közel 25 ezres növekedés történt). Hasonló a helyzet a vendégéjszakák esetében
is 2003-ról 2004-re jelentős csökkenés történt, azonban 2005-re majdnem 90 ezerrel nőtt a
vendégéjszakák száma az előző évhez képest.

5
 Forrás: Dél-Alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia 2007-2013

2003-ban a Közép-magyarországi régió rendelkezett a legtöbb kereskedelmi

szálláshelyen eltöltött vendégéjszakával, ami nem meglepő, ez még napjainkban is így van,
hiszen meghatározó a főváros, Budapest jelenléte. Az is megállapítható, hogy a külföldiek
száma háromszor annyi ebben a régióban, mint a belföldiek száma.
A Dél-alföldi régió esetében pont fordítottja figyelhető meg, a belföldiek száma
háromszor annyi, mint a külföldieké, sőt országos viszonylatban az összesítésben utolsó helyen
áll a régió (442 ezer fő).

700

600

500

400

300

200

100

0
2010 2011 2012 2013 2014

A Dél-Alföld kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma, ezer fő

Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

6
 2010-től lassú, de folyamatos növekedés figyelhető meg a Dél-alföldi régió
kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalmában. Ugrásszerű növekedés 2013-ról 2014-re
történt.
A következőkben a stratégia a régiót megyei szintre bontja le, bemutatja, hogy Bács-
Kiskun, Békés és Csongrád megye turizmusa hogyan alakult a 2005-ös évben. Míg az utóbbi
kettőben növekedett, Bács-Kiskunban kedvezőtlenül alakult az idegenforgalom.
„Bács-Kiskun megye
A Megye idegenforgalma 2005. első felében a korábbiaknál kedvezőtlenebbül alakult,
bár a második negyedévben már a javulás jelei is megmutatkoztak. 2005. január-szeptemberben
a megye kereskedelmi szálláshelyeit 116 ezer vendég vette igénybe, mintegy 299 ezer
vendégéjszakát töltöttek el itt. A Megyébe látogató vendégek közel 27 százaléka érkezett
külföldről, 3,1 éjszakát töltöttek itt, a 85 ezer belföldi viszont csak ennél rövidebb időre, 2,3
éjszakára maradt.
Mindkettő vonatkozásában az eltöltött idő kissé rövidebb volt a 2004. első kilenc
havinál, így összességében az átlagos tartózkodási idő 2,6-ról 2,57 vendégéjszakára csökkent.
2005. I-III. negyedévében az ideérkező 31,3 ezer külföldi hattizede a megye valamelyik
szállodáját vette igénybe, ahol átlagosan 2,2 éjszakát töltött el, míg a többiek az egyéb
kereskedelmi szálláshelyek valamelyikét választották és ott ennél jóval hosszabb ideig, 4,5
30 vendégéjszakát tartózkodtak. A belföldi vendégek közel nyolctizede szállt meg szállodában,
ahol 1,8 napig maradtak, míg a többiek az egyéb kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait
átlagosan 2,6 éjszakára vették igénybe.” (Dél-Alföldi turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013).
A megyei szintre való lebontás elengedhetetlen egy regionális szintű stratégiánál,
azonban a dokumentum túl sok szöveges részt tartalmaz, érdemes lenne ezt is táblázat
formájában bemutatni, hiszen az sokkal egyértelműbb és átláthatóbb lenne.

Szintén egy következő alcím a Települési arculat, épített örökségek. Ezen belül leírják
az egyes települések arculatának kialakulását, akkori kinézetét.
„…A történelem viharai és a természeti erők egyaránt formálták a településeket. A Szegedet
1879-ben romba döntő árvíz után európai fővárosok – Berlin, Róma, Brüsszel, Párizs, London,
Bécs és Moszkva – segítségével épült újra a Tisza-parti város. Ekkor alakult ki modern, a
francia fővároshoz hasonló térszerkezete. Az első világháborút lezáró békekötés után a határ
túloldalára került kolozsvári egyetem átköltözött Szegedre. Ezt követően jelentős tudományos,
kutatói és felsőoktatási potenciál épült ki a régióközpontban. De aligha lehet figyelmen kívül
hagyni a Tisza-Maros térségében a patinás Makót és Hódmezővásárhelyt, a kétszáz éves

7
halászházairól ismert Csongrádot, és Kurca-parti Szentes városát.” (Dél-Alföldi
turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013).
Ezek után a kastélyak, várak, egyéb emlékek kerülnek bemutatásra, amelyek
véleményem szerint inkább egy turista útikönyvbe illene, nem pedig egy turiszmusfejlesztési
stratégiába. Persze említést lehet tenni, de ilyen terjedelemben feleslegesnek tűnik.

A Környezeti állapot bemutatása annál inkább fontos, hiszen ismerni kell a

szennyezőanyag kibocsátásokat, a különböző veszélyforrásokat – folyók áradása, stb – ahhoz,
hogy tervezni lehessen, hogy koncepciókat lehessen kialakítani. Fontos megtudni, hogy melyek
azok az erőforrások, amelyekre a turizmus egyáltalán építhetne, vagy melyek a kedvezőtlen
erőforrások.

A turizmus szervezeti rendszere a Régióban alcím alatt az akkori, 2006. évi Dél-Alföld
turizmusában résztvevő szervezetek kerülnek bemutatásra, ezek:
 A Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (DARIB)
 A Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság (RMI)
 TourInform Irodák
 DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.
 Regionális Innovációs Ügynökség
 Utazási irodák

Keresleti oldal
A keresleti oldal bevezetésével szintén az a probléma, hogy túl sok a szöveg, a
szövegben előforduló számadat, sokkal átláthatóbb lenne egy táblázat, amely az olvasók dolgát,
az értelmezést is megkönnyítené. A stratégia szerint 2006-ban megállapítható, hogy „A Dél-
alföldi régió jellegzetessége, hogy a rokonlátogatás és a gyógyfürdő szolgáltatásainak
igénybevétele az országos átlagnál jóval magasabb arányban vonzotta a főutazáson
résztvevőket.” (Dél-Alföldi turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013).

SWOT elemzés
A stratégia SWOT elemzése 3 oldalas, bár nem a megszokott SWOT analízis, hiszen az
erősségek-gyengeségek-lehetőségek-veszélyek mellett a felhasználásokról, leküzdésekről,
kiaknázásokról és elhárításukról is ír.

8
 Véleményem szerint sok felesleges, vagy oda nem illő tény is található a SWOT
elemzésben. Ilyenek például:
Erősségek:
 A konferencia- és kongresszusi turizmus hagyományai, egyes rendezvények
nemzetközi ismertsége
o Felhasználása: Országos és nemzetközi rendezvények megszervezése a
Régióban (MT Rt Kongresszusi Iroda segítsége a rendezési jog elnyerésében)
 A Körösök hazánk legtisztább vizű folyói
o Felhasználása: Vízi turizmus további fejlesztése
 Versenyképes élelmiszergazdaság
o Gasztronómiai felhasználás
Gyengeségek:
 Falusi környezet gyakran nem nyújt vonzó képet (igénytelenség a környezettel
szemben)
o Leküzdése: Szemléletformálás, ösztönzés a faluszépítésre a helyi
önkormányzatok kezdeményezésére („Tiszta udvar, rendes ház”, „A falu
legvirágosabb háza” versenyek meghirdetése)
 A fizetőképes kereslettől (Budapest és Nyugat-Európa) való relatíve nagy távolság,
illetve a szomszéd országok (Szerbia-Montenegró, Románia) lakosságának limitált
fizetőképessége
o Leküzdése: Vonzó és rendkívül egyedi ajánlat létrehozása, a közlekedési
lehetőségek javítása, azaz legalább időben „csökkenteni” a távolságot
Lehetőségek:
 Fapados légitársaságok további erősödése és megjelenése a Régió repterein (Szeged,
Békéscsaba, Kecskemét)
o Kiaknázás: Kedvező ajánlatok kidolgozása, proaktív partnerkeresés
 Számos multinacionális cég (pl. szállodavállalatok) terjeszkedési lehetőségeket keres
o Kiaknázás: Projektek összegyűjtése, idegen nyelvű ajánlati anyagok készítése
Veszélyek:
 Románia kínálata erős konkurenciát fog jelenteni, Horvátország már most elszívó hatást
gyakorol
o Elhárítás: Különleges, jó ár-érték arányt biztosító szolgáltatások kialakítása
 A vártnál kevesebb nemzetközi cég települ a Régióba

9
 o Elhárítás: Vonzó gazdasági környezet kialakítása, (pl.munkahely-teremtési
támogatás)

Jövőkép
„A dél-alföldi Regionális Operatív Program mottója: tudás és egészség.”

A Régió közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a tudás, a

természeti és kulturális értékek és a határ menti helyzetből adódó előnyök tudatos
kihasználásával megalapozza a szilárd, nemzetközileg is versenyképes turizmus és a gazdaság
egyéb, kapcsolódó területeinek alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és
életlehetőséget biztosít.
A Dél-Alföld turizmusának alapjai valóban sokfélék, színesek, a kínálat folyamatosan
fejlődik minőségileg, illetve megfelelő piaci indokoltság esetén a kapacitások is bővülnek. A
turizmusban érintett csoportok felelősségteljesen hasznosítják a turizmus erőforrásait az
életminőség javítása érdekében. Termékenként védjegyrendszer működik, mely az alföldi
jelleget sugározza, és minőségbiztosítási rendszerekkel közösen fenntarthatósági
indikátorrendszert is jelent.
A turizmus meghatározó termékei a Régióban jelentős hagyományokkal rendelkeznek
és jól szolgálják a Régió gazdasági fejlődését, a lakosság jövedelmének emelkedését,
életszínvonalának javulását. A Régió gyógyhelyeivel várja a gyógyulni vágyókat, színvonalas
wellness kínálatával az egészségmegőrzéshez kapcsolódó turisztikai élményeket szolgálja.
Kulturális örökségének megóvása és tudatos hasznosítása révén, sportlétesítményeivel, lovas-
turisztikai adottságaival a jövőben a szabadidő tartalmas eltöltésének és az egészségi állapot
javításának egyik fontos hazai központja. Emellett oktatására, tudományos és üzleti életére
alapozva a hivatásturizmushoz is rendkívül jó lehetőségeket nyújt. Az EU-s támogatások
hatékony felhasználásával és a magánszféra együttműködésével nemzetközi szinten is
versenyképes attrakciók jönnek létre.
A Dél-Alföld kedvelt desztinációja, gyorsan és biztonságosan megközelíthető része
hazánknak. A közlekedési és egyéb infrastruktúra fejlett, kényelmet biztosít. A
tömegközlekedés eszközei turistabarát menetrend szerint használhatók.
A szállás- és vendéglátóhelyek területi eloszlása, kapacitása minősége és profilja
illeszkedik a turisztikai vonzerőkhöz, ezáltal komplex turisztikai kínálat jön létre.

10
 A vendégszeretet, a turistabarát közszolgáltatások, a tiszta, rendezett környezet,
közbiztonság előnyeit a kül- és belföldi turisták és a helyi közösségek egyaránt élvezik, mindez
fokozza az utazási kedvet, a vendégkör folyamatosan bővül.
Az oktatási, képzési rendszer korszerű, tudatosan kiszolgálja a munkaerőpiac igényeit.
A turizmusban dolgozó munkatársak szakmailag felkészültek, jól kommunikálnak, előzékeny
stílussal végzik munkájukat, professzionális szolgáltatásokat, az elvárásoknak megfelelő –
gyakran azt meghaladó – élményt nyújtanak a vendégeknek. Számukra az ágazat biztos
megélhetést, kiszámítható jövőt jelent. A szakmán belül jellemző az együttműködés, a szakmai
partnerségi viszony gyakori kialakulása, ezáltal az érdekérvényesítő-képesség is nő.
Hatékony regionális intézményrendszer alakul ki, az állami, önkormányzati szervek
vállalkozásbarát módon végzik tevékenységüket. A döntési szintek oda kerülnek, ahol az adott
turisztikai feladat a legjobban és leghatékonyabban megoldható – az EU szubszidiaritás elvének
megfelelően. A szakma fejlődésének köszönhetően a turisztikai bevételek mind a
vállalkozások, mind a Régió és az önkormányzatok számára nőnek, illetve pontosan
kimutathatók.

Fejlesztési stratégia
Fő cél:
A Dél-Alföld turizmusa járuljon hozzá az Európai Unió azon átfogó céljához, hogy javuljon az
emberek életminősége. A Régió célja a turizmus versenyképessé tétele és fenntartható
fejlesztése, ezáltal a Dél-Alföld sikeres és egészséges régió legyen.

Részcélok:
 Termék- és vonzerőfejlesztés
 Egészségturizmus
 Konferenciaturizmus
 Kulturális- és örökségturizmus
 Közvetlen szolgáltatásfejlesztés
 Menedzsmentrendszer

Fejlesztési irányok leírása:

A Régióban a fürdő- a szállásfejlesztések, a konferenciaközpontok kialakítása-
hasznosítása (Szeged: központ, Kecskemét és Gyula: alközpontok), az örökségturizmus

11
helyszíneinek fejlesztése mellett a regionális prioritások (pl. kerékpárutak kiépítése) is
stratégiai jelentőséggel bírnak. A Dél-Alföld kiemelt terméke, az egészségturizmus „Alföld
Spa” kínálatában a hévizek, a természetes földfelszíni vizekkel (folyók, tavak, holtágak) a
természetvédelmi területekkel (Nemzeti Parkok és Védett területek) a kerékpáros és a lovas
turizmussal együtt alkot komplex kínálatot.

Kiemelt desztinációk:
 Szeged és Ópusztaszer – hivatás-, kulturális- és örökségturizmus
 Gyula - egészségturizmus
 Kecskemét – kulturális- és örökségturizmus
 Kiskunmajsa - egészségturizmus
 Baja – kulturális és örökségturizmus
 Továbbá:
o Hódmezővásárhely – rökségturizmus
o Szentes – egészségturizmus + sport
o Békéscsaba – hivatásturizmus
o Orosháza – egészségturizmus
o Kalocsa – örökségturizmus
o Kiskunhalas – egészségturizmus
o Makó – egészségturizmus
o Mórahalom – egészségturizmus
o Tiszakécske – egészségturizmus
o Csongrád – komplex vízi turizmus
Akkori, 2006-os szemmel a legfontosabb feladatnak az egészségturizmus kialakítását
tartották, amely nagyjából a fürdők létrehozásával és fejlesztésével jelentett egyet.
„A Dél-Alföldön az alábbi öt gyógytérséget kell kialakítani:
 Puszták fürdői – Kiskunság (Kecskemét, Ballószög, Lakitelek, Tiszkécske, Cserkeszőlő,
Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Kiskőrös, a későbbiekben Bugac és
Izsák fürdői),
 Duna-menti fürdők (Kunszentmiklós, Kalocsa, Baja, Nagybaracska, Dávod),
 Homokhát és a Tiszamente fürdői (Mélykút, Ásotthalom, Mórahalom, Kiskundorozsma,
Szeged, Makó, Szentes, Csongrád)

12
  Orosháza és környéke fürdői (Orosháza-Gyopárosfürdő, Nagyszénás, Tótkomlós,
Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Végegyháza, Battonya)
 Körösmente fürdői (Gyula, Békéscsaba, Békés, Mezőberény, Gyomaendrőd,
Dévaványa, Füzesgyarmat, Szarvas).
A gyógytérségek sikeres működéséhez a fenti térségeket kell – az egészségüggyel
együttműködve – desztinációvá fejleszteni, adekvát intézményekkel ellátni, és a megfelelő
menedzsmentszervezetet (gyógytérségi igazgatóság) létrehozni.” (Dél-Alföldi
turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013).
Mára igencsak megnőtt a fürdők száma a térségben, ami a korábban már említett kérdést
teszi fel, hogy vajon meddig maradhatnak sikeresek a Dél-alföldi régió fürdői.

Vendéglátás:
„Egy adott ország, régió vagy település turizmusának sikere szempontjából
meghatározó, hogy a vendégek tudnak-e jókat, különlegeseket, helyi specialitásokat enni és
inni. A gasztronómiai kínálat minősége és érdekessége tehát meghatározó, fontos továbbá a jó
éttermek könnyű megközelíthetősége és száma is.
Míg a hazai bortermelés az utóbbi néhány évben kifejezetten „magára talált”, sikeressé,
sok esetben nemzetközileg is ismertté vált, addig a hazai gasztronómia néhány valóban
kiemelkedő, nemzetközi sikeren kívül, országos szinten még nem tudott átütően megújulni. A
felmérésekből rendre kiderül, hogy a külföldiek kissé sablonosnak tartják a hazai éttermek
többségét, a vendéglők túlnyomóan ugyanazokat a fogásokat kínálják. Néha megpróbálnak
túlzottan kitenni magukért, és ilyenkor fordulnak elő olyan túlzások, hogy egy falusi
kiskocsmában tintahalat kínálnak. Nem alakult még ki a magyaros konyha modern, egészséges
verziója sem. Noha számos alapanyag áll rendelkezésre (mangalica és szürkemarha húsa,
tönkölybúza, számos ízletes zöldség stb.), a hazai étkek többsége finoman szólva messze áll a
wellness-gasztronómia követelményeitől. Amint az a szállodák osztályba sorolási rendeletében
a wellness szállodák meghatározásánál szerepel: „A szálloda gasztronómiai kínálatában
szerepelnek a régióra jellemző, hagyományőrző magyar, továbbá reformés vegetáriánus étel-
és italajánlatok.”.” (Dél-Alföldi turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013).
Véleményem szerint a 2006-os állapothoz képest 2017-re a vendéglátás terén hatalmasat
fejlődtünk, alkalmazkodtunk az igényekhez, különböző nemzetiségű éttermek nyitottak a régió
több pontján is. A leglátványosabb fejlődés talán Szegeden történt, hiszen egyrészt regionális
központ, másrészt meghatározó szerepet tölt be a Szegedi Tudományegyetem jelenléte, amely

13
vonzza a külföldi hallgatókat, ez is lehet az egyik oka annak, hogy az ételek kínálata egyre
bővült.

Környezeti állapot:
„A turizmus fenntarthatósága érdekében biztosítani kell a településeken,
kirándulóhelyeken, utak melletti parkolókban, pihenőhelyeken a korszerű szeméttárolás
feltételeit (elegendő számú és esztétikus szeméttárolók, WC-k létesítése), továbbá a parkok
rendben tartását.
Szabályozni és ellenőrizni kell a kutyatartást, a kihágásokat hatásosan szankcionálni
kell. Hasonlóképpen egyéb környezetvédelmi szabályok betartását is ellenőrizni kell, és szükség
esetén hatásosan szankcionálni.” (Dél-Alföldi turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013).
A nyilvános illemhelyek megfelelő számú kialakítása a mai napig számos településen
még mindig várat magára, ez pedig hatalmas hiba, hiszen erre mind a turistáknak, mind a helyi
lakosoknak sok esetben – pl. rendezvények alkalmával – szüksége lenne.
„Tudatos marketing: reklám és kommunikációs eszközökkel (plakátok, újságok, helyi
TV-, rádióadások, riportok, stb.) a környezet védelme és a turizmus pozitív hatásainak
tudatosítása céljából.
A környezet minőségének javítása (köztisztaság, vizek tisztasága, szúnyogirtás, stb.), a
települések rendjének, tisztaságának megőrzése fontos feladat, ennek érdekében fásítás,
virágosítás, a parkok gondozása, nyilvános illemhelyek működtetése szükséges.” (Dél-Alföldi
turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013).
Napjainkra ezek is megvalósultak, fontos a reklámozás, a környezet védelme, valamint
a turisták – és a lakosok – számára meghatározó az is, hogyan védi az adott település a
környezetét, milyen tudatos eszközöket használ, esetleg milyen erőforrásokat tud kiaknázni. Ez
a látogatók számára vonzó lehet.

Emberi erőforrás, szakképzettség:

Ez az egyik legfontosabb fejlesztési irány volt a stratégia elkészültének évében, hiszen
ez alapvetően meghatározhatja az ide érkezők körét, számát, tartózkodási idejét. A szaktudás
még napjainkban is nagyon fontos, hiszen a folyamatosan fejlődő világhoz fel kell zárkózni,
haladni kell előre.
„A turizmus munkavállalóinak megfelelő felkészültségét három döntő tényező alakítja:
 Szaktudás,
 Kommunikációs készség idegen nyelv(ek)en is,
14
  Vendégorientált szolgáltatói stílus.
A Régió turisztikai és turizmushoz valamilyen formában kapcsolódó oktatásának ezeket a
szempontokat kell elsődlegesen figyelembe vennie.
A turizmus fejlődése szempontjából alapvető HR-célkitűzés a munkaerőpiac igényeinek való
megfelelés, és az oktatási rendszer ennek alapján történő alakítása. Fontos továbbá a
szolgáltatások minőségének, a turisták kiszolgálási színvonalának javítása a humán
erőforrások fejlesztésével.
Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli idegenforgalmi oktatást, továbbképzést fejleszteni
kell, a tantárgyakat, az oktatás minőségét és a végzős diákok számát valóban a munkerőpiaci
igényekhez kell illeszteni. Az oktatás a szakmai és az uniós elvárásoknak feleljen meg, a
gyakorlati ismeretekre nagyobb hangsúlyt fektessen. Érdemes gyakorló szakembereket (későbbi
munkaadókat) fokozottabban bevonni a követelmények meghatározásába és az oktatásba.
Elsősorban kis- és középvállalkozók számára alapvető idegenforgalmi, vendégfogadási
ismeretek oktatása, a turisták elvárásainak tudatosítása a magán szállásadás, különösen a
falusi turizmus területén – akár tréning jelleggel.
A siker meghatározó tényezője a bizonyos fokú szaknyelv-ismeret. Biztosítani, promotálni kell
a nyelvtanulás lehetőségét, esetenként külföldi gyakorlatokat érdemes szervezni. Ez ügyben
érdemes európai uniós partnerekkel közös pályázatokat benyújtani, közös projektekben részt
venni.
A különböző turisztikai termékcsoportok szolgáltatói számára speciális képzések (pl. vízitúra
vezető, animátor, wellness), tréningeket kell szervezése.” (Dél-Alföldi turizmusfejlesztési
stratégia 2007-2013).
Desztinációmenedzsment:
Egyik fontos célkitűzés még a helyi desztinációmenedzsment szervezet létrehozása,
amely lehet települési, kistérségi vagy egyéb önkormányzati társulás. A helyi lakosság, az
önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók szoros együttműködésével a helyi turisztikai
termékek, szolgáltatások fejlesztését és promócióját végzi. A hdmsz-ek felállításának és
működtetésének csak azokban a kistérségekben és településeken van létjogosultsága, amelyek
kellő turisztikai potenciállal rendelkeznek. A hdmsz-ek működése kizárólag alulról jövő
kezdeményezésekkel (szervezetépítés és finanszírozás) valósulhat meg, az együttműködésen
keresztül azonban lehetséges és szükséges a termékek közös kialakítása és értékesítése.
A 2006-os stratégia szerint a TDM Szervezetek javasolt feladatai:
 Temékfejlesztés
 Helyi szintű turisztikai promóció
15
  A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás
 Tourinform iroda működtetése
„A helyi desztináció menedzsment szervezetek keretében a gyógyhelyi igazgatóságok javasolt
helyszínei:
 Gyula,
 Orosháza,
 Szeged,
 Kiskunmajsa.” (Dél-Alföldi turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013).

Várható hatások:
A stratégia különböző várható hatásokat fogalmaz meg, ilyenek páldául a gazdasági-,
környezeti-, társadalmi hatások, vagy akár a negatív-, pozitív hatások.
Ezek bemutatása nagyon fontos, azonban előre sohasem lehet pontosan megmondani,
hogy mi is lesz, ez csak irányadó.

Költségterv
Elengedhetetlen a költségterv elkészítése mind a projekek, mind a különböző stratégiák
esetében, hiszen amit összességében leírnak az egy dolog, ehhez költségterv kell, hogy milyen
forrásokból milyen pályázatokból, önrészből kell finanszírozni a fejlesztéseket.

Monitoring
A monitoring tervet is fontos meghatározni, hiszen az egy dolog, hogy az egyes
fejlesztések elkészülnek, azt közben felügyelni, vizsgálni kell, valamint a végén fontos a
hatások vizsgálata. Számot kell adni a források felhasználásáról, a hatékonyságról, valamint
fontos még a társadalmi, gazdasági, környezeti hatások vizsgálata is.

Összegzés
Összességében elmondható, hogy a 2007-2013-as időszakra szóló Dél-Alföldi
Turizmusfejlesztési Stratégia számos olyan elemet tartalmaz, amelyek
„feleslegesen/töltelékként” vannak benne, legalábbis én így éreztem, egyes helyeken túl sokat
írtak a kevésbé fontos dolgokról.
Számomra kissé furcsa volt az, hogy nem találtam frissebb dokumentumot, csak a 2007-
2013-as időszakra vonatkozóan –bár lehet, hogy én kerestem rosszul.

16
Irodalomjegyzék
1.DÁN V.(2016): Az egészségturisztikai szolgáltatások jelentősége Magyarországon és a Dél-
Alföldön, különös tekintettel Szeged fürdőire. Szakdolgozat.
2.EUROSPA HUNGARY KFT. (2006): Dél-Alföldi turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013
3.KATONA I. (2014): Dél-alföldi régió turisztikai teljesítménye

17