Stilisztika

7.1 Szóképek
Baranyainé Gieber Judit
Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar
Rövid ciklusú magyartanári szak, 1. évfolyam

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Stíluseszközök
• Stílushatást kelthetnek nyelvi és nem nyelvi elemek egyaránt.
• A nem nyelvi elemek közül stíluseszköz lehet a hangzás és a szöveg vizuális
képe.
• Nyelvi elemek közül stíluseszközök a szóképek és az alakzatok.

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Szókép
• Alapja a névátvitel: valamely fogalom vagy jelenség nevét egy másik
fogalomra, jelenségre használjuk a köztük lévő kapcsolat alapján, ha a
kapcsolat alapja a hasonlóság.
• A szóképek gyakran fordulnak elő irodalmi szövegekben, a
mindennapi kommunikációban is tetten érhetők (pl. kifut a leves, siet az
óra, jó arc).

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Fajtái
I. Metafora

• Az egyik leggyakrabban használt szókép nemcsak az irodalomban, hanem a

hétköznapokban is (pl. arcüreg, elhasal a vizsgán).
• Mindig két dolog kapcsolatán alapul, amely kapcsolat lehet külső, belső vagy
hangulati hasonlóság. „Amíg a fákról nagy, nehéz könnycseppek
„A szerelem sötét verem” Hervadt levélre halkan hullanak…”
(Petőfi Sándor: A szerelem, a szerelem) (Vajda János: Harminc év múlva)

• A hasonlattól az különbözteti meg, hogy a két elem közti hasonlóság nyelvileg

azonosságként jelenik meg: a költő nem úgy beszél a szerelemről, mint egy sötét
veremhez hasonló dologról, hanem úgy, mintha valóban sötét verem lenne.
• A metafora tehát névátvitel: egy szót egy teljesen más denotatív jelentéssel
rendelkező szó helyett, tulajdonképpen azzal egyenértékűnek használunk.
“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
 A metafora tehát két jelentéssíkot kapcsol össze.
Az azonosító leggyakrabban egy létező, fizikailag,
I. Metafora érzékelhető dolog (patak, bársonytakaró, méhkas). Az
azonosított egy fogalom (pl. az este) vagy egy másik
fizikailag érzelhető dolog (pl. tükör, a fejem).
• Szerkezetét tekintve kétféle lehet.
1. Teljes metaforában szerepel az azonosított és az azonosító. Például:
• „Mikorra a patak vize tükörré lett.”
(Petőfi Sándor: János vitéz)
azonosított azonosító

2. Csonka metafora egytagú, nem nevezi meg az azonosítottat. Például:

• „Gyere ki galambom! gyere ki, gerlicém!” (azonosított: Iluska)
(Petőfi Sándor: János vitéz)

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
I. Metafora: szófaji szempontból lehet:
1. Főnévi metafora: „… a fényes ég
Magára vonta szürke fátyolát…”
Kedves rózsám. (Radnóti Miklós: Istenhegyi kert)

2. Melléknévi metafora:
„Ragyoghat még a nap,
bennem már holtomig ez a
Égető problémák állnak előttünk. nyárölő alkonyat.”
(Kányádi Sándor: Két nyárfa közt, a dombtetőn…)

3. Igei metafora: „Most tél van és csend és hó és halál.

Majd’ felrobban a dühtől. A föld megőszült”
(Vörösmarty Mihály: Előszó)

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Feladat: Keress a versrészletekben metaforákat! Közülük háromban
nevezd meg az azonosítót, következtesd ki az azonosítottat és a köztük
lévő közös jegyeket!

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
II. Megszemélyesítés

• Élettelen dolgok, fogalmak élőre jellemző tulajdonságokkal, szándékokkal,

érzésekkel, cselekvésekkel való felruházása vagy nem emberi élőlények
emberként történő ábrázolása.
• Például:
„Beszél a fákkal a bús őszi szél,
Halkan beszélget, nem hallhatni meg;
Vajon mit mond nekik? beszédire
A fák merengve rázzák fejöket.”
(Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél)

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
III. Szinesztézia (‚együttérzés’)

• Metaforával rokon szókép, amelyben különböző érzékterületekhez

tartozó fogalmak kapcsolódnak össze, általában egy jelzős szerkezetben.
Hallás és látás összekapcsolása à harsány narancssárga
Tapintás és hallás összekapcsolása à kemény hangok
Tapintás és látás összekapcsolása à hideg színek
Tapintás és ízlelés összekapcsolása à selymes íz

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Feladat: Írj öt szinesztéziát a képhez!
IV. Metonímia

• Térbeli, időbeli, anyagbeli, ok-okozati, rész-egész és nem-faj

viszony felcserélésére épül.
• Térbeli (pl. Siess már, az egész busz rád vár!)
• Időbeli (pl. a huszadik század tragédiája)
• Anyagbeli (Egy vasam sincs.)
• Ok-okozati (Egy jó tollú író műve.)
• Rész-egész
szinekdoché
• Nem-faj viszony

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
V. Szinekdoché (’együttértés’)
• A rész-egész és nem-faj viszony felcserélésére épülő metonímiát
szinekdochének nevezik.
• Két fajtája van:
1. A rész áll az egész helyett, a faj a nem helyett.
„Küzdött a kéz, a szellem működött,
Két keréken tette meg a több száz kilométeres utat. Lángolt a gondos ész, a szív remélt”
(Vörösmarty Mihály: Előszó)
2. Az egész áll a rész helyett, a nem a faj helyett.
A kórház nem tudta fogadni a betegeket. „Ha én sírok, a világ vére hull, …”
(József Attila: A legutolsó harcos)

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Összetett költői képek
• Szóképekből alkotott komplex képrendszerek
I. Allegória
• Több metaforából álló összetett szókép; egy eszme, elvont fogalom vagy
jelenség elemeinek következetes megfeleltetése egy kép elemivel. Az
irodalmi mű egészén vagy egy nagyobb részén végigvonul.
• Például:
„A bánat? egy nagy oceán.
S az öröm?
Az oceán ki gyöngye. Talán,
Mire fölhozom, össze is töröm.”
(Petőfi Sándor: A bánat? egy nagy oceán…)

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Feladat: Olvasd el az allegorikus verset, majd oldd meg a feladatokat!

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
II. Szimbólum

• Bonyolultabb, mint az allegória.

• Elvont tartalmakat, titkos összefüggéseket és hangulatokat sejtet.
• Konvencióra, hagyományra épít, tudás, tanulás szükséges az
értelmezéshez.
• Például: „Létem, ha végleg lemerűlt
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
A Szerelmet a túlsó partra!”
(Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet?)

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Feladat: Találjátok ki, melyik emberi tulajdonságnak a
szimbólumai lehetnek a képeken szereplő állatok! Válaszaitokat
indokoljátok meg!

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Hasonlat
• Szóképekhez hasonló nyelvi-stilisztikai eszköz.
• Két dolog (cselekvés, ember, fogalom, jelenség, tárgy stb.) – a hasonlított és a
hasonló – összevetése vagy hasonlóságának állítása valamely közös
tulajdonságuk alapján.
• Könnyen felismerhető, mivel általában összetett mondatban jelenik meg,
amelynek két tagmondatát hasonlítást kifejező kötőszók (mint, ahogy, akár,
miként, -ként stb.) kapcsolják össze.
• Például:
„Arany már a fák színe, arany, mint a méz.”
(Vas István: Aranyos ősz)

Hétköznapokban is gyakran használjuk. Pl.: Kicsit nagyobb, mint egy futballpálya.

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Feladat:
1. Melyik szóképekre vonatkozik az alábbi definíció? Két fogalom
összekapcsolása, azonosítása valamilyen hangulati, szerepbeli vagy egyéb
hasonlóság alapján.
a. metonímia b. metafora c. allegória d. szinesztézia e. hasonlat

2. Mi a szinekdoché? Jelöld a helyes válaszokat!

a. Térbeli érintkezésen alapuló szókép. b. Rész-egész felcserélésén alapuló szókép.
c. Ok-okozat felcserélésén alapuló szókép. d. Faj-nem fogalom felcserélésén alapuló
szókép.

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
3. Jelöld azokat a szóképeket, amelyek összetett szóképek, hosszabb
gondolatsoron keresztül érvényesülnek!
a. metonímia b. allegória c. szinesztézia d. szimbólum e. szinekdoché

4. Milyen szókép? Írd a megfelelő betűt az egyes idézetek mellé!

a. metonímia b. metafora c. hasonlat d. szinesztézia

• „Lelkem ódon babonás vár…”

• „De a kocsma bezzeg hangos!”
• „Bársonyos hangja van ennek a színésznek.”
• „Ősz hull a fákról?”
• Géza lelombozódott a hírtől.”
 Felhasznált irodalom

• DR. FORRÓ ORSOLYA, DR. HEGEDÜS ATTILA. 2017. Magyar nyelv 10. Eszterházy Károly Egyetem
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Eger
• DR. HEGEDŰS ATTILA. 2014. Magyar nyelv és kommunikáció 10. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• FRÁTER ADRIENNE. 2018. Magyar nyelv a középiskolák számára 10. Mozaik Kiadó, Szeged
• http://www.okosdoboz.hu/feladatsor?id=1680 (2020. 05. 06.)
• SZIKSZAINÉ NAGY IRMA. 2007. Magyar stilisztika. Osiris Kiadó, Bp.

• Eredeti fotó: MTI, Szigetváry Zsolt

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”