A Biblia világa

A biblia szó az ógörög biblion többes száma, jelentése „könyvek”. A „könyvtekercs” jelentésű biblion
szó pedig a büblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz
használt anyagot jelölte és Büblosz városáról neveztek el. Nevezik szentírásnak, könyvek könyvének.

2 részre osztjuk: ószövetségre és újszövetségre. A 2 részében összesen 66 darab könyv van, ebből 39
van az ószövetségben és 27 van az újszövetségben. Felépítése úgy néz ki mind a kettő részben a
könyveknek, hogy: történeti könyvek, prófétai könyvek és tanító jellegű könyvek. Történeti könyv a
Mózes könyv, tanító jellegű könyv például az Ézsaiás könyve és prófétai könyv pedig a Jónás próféta
könyve az ószövetségből. Történeti könyvek az evangéliumok, az újszövetségben prófétai könyvek a
János jelenések könyve, a tanító jellegű könyvek az apostolok levelei.

A bibliát válogatták egy antológia, válogatás, aminek történetei a kanonizációk során kerültek be a
bibliába. A kanonizáció az a folyamat, amelynek során kánon maga a mérték, elsődlegesen a vallás
tanai szerint kerültek be a történetek és azok, amelyek nem kerültek be a bibliába azok lettek az
apokrif iratok, apokrif irat például a Tamás evangéliuma.

Az ószövetség a zsidó vallásnak a szentkönyve, ők nem is fogadják el az újszövetséget. Az újszövetség

a keresztény vallásnak a szentkönyve, de a keresztény vallásban alapként az ószövetség is ott van, ők
a teljes bibliát veszik mindig minden formájában. Az ószövetség nyelve héber, arámi; az újszövetség
nyelve görög. Az ószövetség nagyjából időszámításunk előtti elsőtől a második századig tartott kb400-
500 év, az 5. században lett vége az újszövetségnek, az 1-5. századig tart az újszövetségnek a
kanonizációs folyamata, amelynek során bekerülnek a történetek az egyes részekbe.

Többféle bibliafordítás létezik, ez a legtöbb nyelvre lefordított könyv, a legkorábbiak a latin nyelvű
fordítása, ez a Vulgata, a görög nyelvű fordítása a Septuaginta de a legíheresebb magyar fordítása,
ami teljes az a Vizsolyi biblia, Károlyi Gáspár nevéhez fűződik a 16. században keletkezett. Korábban is
fordították már részekben.

A biblia ószövetségi részének legfontosabb vagy kezdő darabja a Tóra, a Mózesi 5 könyv, amely a
világ keletkezésétől meséli el a zsidó nép történetét. Ebből az 5 könyvből kettő lesz igazából történeti
jellegű könyv, a maradék három az inkább a törvények, életmód, hit, más, tehát nem annyira
történetiséget fognak elmesélni. Az első könyvnek az a címe, hogy a Teremtés könyve, a Genesis; a
második pedig a Kivonulás könyve, az Exodus. Mózes csak a második könyvben szerepel, hiába hívjuk
a Mózesi 5 könyvek. Az első a teremtés történet József bezárva meséli el a zsidóság történetét, a
második pedig a kálvárián való átjutást fogja bemutatni, az konkrétan Mózeshez kapcsolódó részeket
tartalmaz már.

A legfontosabb egysége a teremtés, amely a bibliából kiindulva abban különbözik a görögtől, hogy ez
egy monoteista teremtéstörténet, egy istenhit jellemzi a zsidóvallást és a másik nagyon fontos
sajátossága, hogy igével „mondá és lőn” (nem az istenek harca viszi előrébb a generációt) az Úr szóval
teremt. Hét napos a teremtés története, ennek a hét napbak az első három napban szétválaszt,
sötétséget, világosságot, boltozat fölötti, boltozat alatti vizeket, a szárazföldet a víztől; és a negyedik
naptól a sokszorosítás része a teremtéstörténetnek, az égitestek; az ötödik napban a fények és a vízi
állatok; és hatodik nap teremti meg az embert, illetve a szárazföldi állatokat; és a hetedik napot
szenteli meg pihenésként, de ez nem a vasárnapot jelenti, hanem a szombatot. Ismert történetei az
ószövetségnek a Káin és Ábel történet, a Bűnbeesés története, a Jónás próféta történet, az Ábrahám
és Izsák történet, Bábel tornya, az Özönvíz, ezek mind-mind nagyon ismert történetek.

Néhány műfajt szeretnék az ószövetséghez kapcsolni, ilyen műfaj például a példázat, a példázat
erkölcsi tanulságot hordozó, elbeszélő jellegű műfaj. Nemcsak az ószövetségben, hanem az
A Biblia világa

újszövetségben is jellemző, a példabeszédek is mind-mind példázatok. Ilyen példabeszéd, példázat

Jónás története az ószövetségben.

Jónás az a próféta volt, aki meg akart szökni az Úr elől és Ninive helyett, ahova küldte, más utat
választott magának, de az élet útja pont azt példázza, hogy az Úr döntése ellen nincs fellebbezés és
Jónásnak végig kell csinálnia azt amire az Úr megbízta, prédikálnia kell Ninivével és szembesülnie kell
azzal, hogy az Úr hozhat olyan döntéseket, amelyekkel Jónás nem fog egyetérteni.

Jónás történte mellett ami példázat vannak a bibliában zsoltárok