7.

Balassi Bálint-szerelmi és vitéz versei

(1554-1594)

Életpálya
o Zólyom várában született 1554-ben
o apja, Balassi János arisztokrata földesúr, báró
o 1565-ben Nürnbergben folytatta tanulmányait
o 1569-ben Lengyelországba menekült (apját letartóztatták), ahol németből magyarra fordított
egy vallásos elmélkedést
o 1575-ben Erdélyben részt a fejedelem (Báthory István) elleni hadjáratban, de fogságba esett,
azonban barátként kezelték, s az ifjú kitűnően érezte magát az olaszos műveltségű fejedelmi
udvarban (1577-ben tért haza)
o 1578-ban ismerkedett meg Losonczy Annával, Ungnád Kristóf feleségével, s szerelmi
viszonyuk közel 6 évig tartott
o 1579-ben hadnagyságot vállalt Egerben, ahol négy esztendőt szolgált (vitézi élet
megismerése)
o 1584-ben érdekből feleségül vette unokatestvérét, Dobó Krisztinát
o Házasságát érvénytelenítették (vérfertőzés), anyagi gondjai növekedtek, szerelmi botrányai
fokozták rossz hírét
o 1589-ben Lengyelországban bujdosott, ahol megismerkedett Szárkándi Annával, aki
feltehetőleg a Célia-versek ihletője volt (udvarló versek)
o 1591-ben ismét hazatért, s 1594-ben Esztergom ostromakor megsérült, sérüléseibe belehalt

Jelentősége

Az első magyar költő, aki már magyarul írt. A Magyarországi Reneszánsz és

Humanizmus kiemelkedő alakja. Költészetének nagy részét a Balassa-kódex
őrizte meg (ami csak 1874-ben került csak elő). A Balassa-kódex mintája
Petrarca Daloskönyve volt, szerkesztésében fontos szerepet szánt a középkori és
a petrarkista hagyományokból ismert számmisztikának (Szentháromságra és
Krisztusra utaló 3-as szám) Háromféle Balassi verset különböztetünk meg
tematikailag: szerelmes, istenes és vitézi versek. Nagy múltú nemesi családba
született, de édesapja politikai tevékenysége miatt menekülniük kellett.
Fiatalkorában, Lengyelországban és Erdélyben élt, ahol megismerkedhetett a
reneszánsz kultúrát. Pályakezdő versei szerelmes költemények voltak. Múzsái
nemesasszonyok és kisasszonyok voltak. Az udvarló versek nagy része fordítás
volt, mai értelemben átdolgozás. Költészetére nagy hatással volt, hogy
megismerkedett 3 újlatin humanista költővel. Ezt követően verseit tudatosabban
szerkesztette.

Szerelmi költészete:

Először egy férjes asszonyba, Ungvári Kristófné Losonczy Annába, akit

verseiben Júliának nevezett. Eleinte a hozzá írt verseket Anna-verseknek
nevezzük. Ezekben a szerelem úgy jelenik meg, mint a középkori hűbérúr és
hűbéres kapcsolata (Balassi volt az alárendelt). Versszakainak első betűit
összeolvasva értelmes szót kapunk ezt nevezzük arisztokonnak (névelrejtés).
Apja halála után kiforgatták vagyonából. Anyagi problémái miatt,
unokatestvérét Dobó Krisztinát vette feleségül (1584), de beteljesületlen
szerelem, csupán érdekházasság volt. Négy év múlva Losonczy Anna özvegy
lesz, de nem Balassihoz megy feleségül, ezek után Júlia-verseknek nevezzük.
Hasonlítanak az udvari trubadúr költészethez. Szerelemfelfogása: Isteni szépség,
tökéletesség iránti vágy. Petrarcai költészetéhez nyúlik vissza. A férfi ezekben a
versekben szenved, a nő nem (női hiúság). Élete második szerelme:
Wesselényiné Szárkándy Anna: Célia-versek. Fulvia nevű múzsa: Balassi
egyetlen epigrammában említi a nevét, kiléte homály.

Júlia-versek:

Hogy Júliára talála, így köszöne neki

Ez világ sem kell már nekem
Nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most énmellettem,
Egészséggel, édes lelkem?

Én bús szívem vidámsága,

Lelkem édes kévánsága,
Te vagy minden boldogsága,
Véled isten áldomása.

Én drágalátos palotám,
Jóillatú piros rózsám,
Gyönyerő szép kis violám,
Élj sokáig, szép Júliám!

Feltámada napom fénye,

Szemüldek fekete széne,
Két szemem világos fénye,
Élj, élj életem reménye!

Szerelmedben meggyúlt szívem

Csak tégedet óhajt lelkem,
Én szívem, lelkem, szerelmem,
Idvez légy, én fejedelmem!

Júliámra hogy találék,

Örömemben így köszönék,
Térdet-fejet neki hajték,
Kin ő csak elmosolyodék.

Hogy Juliára talála így köszöne neki..., Juliát hasonlítja a szerelemhez..., Hogy
Juliának s nem az szerelemnek adta meg magát – mind formai, mind hangulati-
tartalmi elemeiben egységesebb. Török dallamra lehet énekelni(énekelhető
fotma). Elején üdvözlés,köszöntés,majd különböző bókok végül csattanó. A
költő ekkorra már megtalálta saját hangját, egyéni stílusát, formáit. A ciklus
verseiben egyre gyakrabban alkalmazza a hármas osztatú, a költőről
elnevezett Balassi-strófát1. A Balassi-strófa formája és rímképlete: 6–6–7, 6–6–
7, 6–6–7; a a b – c c b – d d b.
A Júlia-ciklus verseinek képi világa, a megszólaló (beszélő) őszinte hangja az
átélt érzésekről tanúskodik. Bár a Júlia-versek megtartottak hagyományos
motívumokat, gesztusokat, ezek mélyebbek, bensőségesebbek, mint a korai
művek. A szerelem már nem csak megénekelhető téma a költő számára. Az
érzelmi-hangulati hullámzásuk, végletességük, a hangnemváltások személyessé
teszik e műveket, s háttérbe szorítják a pózokat, sémákat. Ezekben már
erőteljesebb a virágénekek, világi szerelmes versek hatása is. A Júlia verseket a
személyes élmény fűti, beteljesült szerelem.

Vitéz versei:

Ő maga is vitéz volt. Végvári harcokról szól, sokat merít a históriás énekekből.
Saját élmények kerülnek feldolgozásra, életképek gazdasága jellemzi.

Balassi Bálint - Egy katonaének

Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot
ád, ki kedves mindennél.

Ellenség hírére vitézeknek szíve

gyakorta ott felbuzdul,
Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is
vitéz próbálni indul,
Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik,
homlokán vér lecsordul.

Veres zászlók alatt lobogós kopiát

vitézek ott viselik,
Roppant sereg előtt távol az sík mezőt
széllyel nyargalják, nézik;
Az párduckápákkal, fényes sisakokkal,
forgókkal szép mindenik.

Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak,

hogyha trombita riadt,
Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll,
nyugszik reggel, hol virradt,
Midőn éjten-éjjel csataviseléssel
mindenik lankadt s fáradt.

Az jó hírért, névért s az szép tisztességért

ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát

1
Balassi-strófa: Balassi Bálintról elnevezett hangsúlyos ritmusú, három egységből álló, kilencsoros versszak; az egységek szótagszáma:
6,6,7; rímképlete: a,a,b; c,c,b; d,d,b. 1 sor a6 szótag 4 ütemre bomlik: 4 ütemű 16-os
mindeneknek ők adnak,
Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók,
vagdalkoznak, futtatnak.

Ellenséget látván örömmel kiáltván

ők kopiákot törnek,
S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon,
szólítatlan megtérnek,
Sok vérben fertezvén arcul reá térvén
űzőt sokszor megvernek.

Az nagy széles mező, az szép liget, erdő

sétáló palotájok,
Az utaknak lese, kemény harcok helye
tanuló oskolájok,
Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség
s fáradtság múlatságok.

Az éles szablyákban örvendeznek méltán,

mert ők fejeket szednek,
Viadalhelyeken véresen, sebesen,
halva sokan feküsznek,
Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója
vitézül holt testeknek.

Óh, végbelieknek, ifjú vitézeknek

dicséretes serege!
Kiknek ez világon szerteszerént vagyon
mindeneknél jó neve,
Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel
áldjon Isten mezőkbe!

forrása: Visszaemlékezés, búcsúzás Egernek állít emléket.

műfaja: óda,dicsőítő ének
uralkodó szerkesztési elve a hármas felosztás,hárompillérű verskompozíció;
pillérei, tartóoszlopai: 1., 5., 9. versszak.
Balassi fedezi fel a hazáért vívott önfeláldozó küzdelem erkölcsi szépségét,
mely hozzátartozott a reneszánsz kor emberi teljességéhez, így avatja a végvári
katonákat a reneszánsz legigazabb képviselőivé