Arany János

(1817-1882)

1817. március 2.-án született Nagyszalontán

1623-1833 között Nagyszalontán tanul, szülei szegénysége miatt segédtanítói állást vállal.

1833 őszén a debreceni kollégiumba ment tanulni, fél év múlva Kisújszállásra ment tanítónak

1835 tavaszán visszatér Debrecenbe

1836-ban elhagyta a kollégiumot és színésznek áll

1836 őszétől 1839 januárjáig tanítóskodott Nagyszalontán, 1840 őszétől segédjegyző lett.

1840-ben elveszi Ercsey Juliannát. 1841-ben született lányuk Juliska, 1844-ben fiuk, László

1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora lett, angol nyelvet tanul, később lefordítja a Hamletet.

1844-ben édesapja is meghal.

1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatára a Toldi című művét küldi, amely az igazi sikert
meghozta számára, neve 1847-től válik ismertté az irodalmi közvélemény előttA siker munkára
kötelezte, 1847-ben több epikus alkotása született és ebben az évben elkészült a Toldi estéje is.

1848-ban a Nép barátja c. lapnak a társszerkesztője lett

1851-1860 Nagykőrösi évek, a nagykőrösi református főgimnázium magyar- irodalom- latin tanára
lett. A tanári munka kimerítő volt számára, kellemetlen volt számára az is, hogy oklevél híján a Bach
korszak hatóságai számára ismételten bizonyítania kellett a pályára való alkalmasságát.

Megváltás volt számára, hogy 1860 őszén Pestre költözhetett. Az újjászerveződő Kisfaludy Társaság
igazgatója lesz.

1865-ben az Akadémia „titoknok” később főtitkára lesz. (1870)

Az 1865-ös év sorsfordító volt számára, nemcsak az MTA titkárság miatt egyetlen leánya, Juliska
meghal.Tíz évig nem ír semmit, egyedül a Juliska emlékezete című verset, melynek záró sora „Nem
bírom, nagyon fáj, nem megy!”(1866).

Sokat betegeskedik, 1869-1876-is Karlsbadban kúrálja magát. (sipoly, szembetegség)

Az 1877-es nyarat a Margitszigeten töltötte, ekkor írja meg családja elöl is rejtve, nem a
nyilvánosságnak szánva Őszikék verseit

1879-ben még befejezte a Toldi szerelmét.

1882. október 22.-én hal meg Pesten.

Egész munkássága alatt írt balladákat, legtöbbet az 1850-es években.

A balladák a legjobban szerkesztett költeményei.

Három ballada szerkezetet különböztetünk meg.

1, Egyszólamú ballada: egyszerű, egy cselekményszál (Walesi bárdok)

2, Többszólamú párhuzamos: egy idő, de különböző cselekmények (Szondi két apródja, V: László,
Tengeri hántás)

3, Körkörös (egyszólamú): visszatér a cselekmény ugyanarra a helyszínre, de egyszólamú (Ágnes

asszony, Vörös Rébék)

Keletkezés helye alapján:

1, Alföldi balladák: A varró leányok, Szőke Panni

2, Nagykőrösi balladák: Ágnes asszony, Walesi bárdok

3, Városi, pesti balladák: Hídavatás, Őszikék- 15 verssel adta ki, halála után adták ki az összes, 56
verssel

Témája szerint

1, Paraszti téma: Tengeri hántás

2, Történelmi téma: V. László, Walesi bárdok, Szondi két apródja

3, Lélektani balladák: egy dolog van a középpontban: bűn és bűnhődés. A bűn elkövetésével a
személyiség szétesik: Ágnes asszony, Walesi bárdok

Az Ágnes asszony

(1853) lélektani, nagykőrösi ballada. A nagykőrösi éveiben Arany a bűn és bűnhődés témájával
foglalkozott. Elemezte, hogy hogyan hat az emberekre a bűntudat, hogyan őrülnek meg benne,

körkörös, spirál szerkezetű

Ágnes név jelentése: Isten báránya, ártatlanság. A cím a főszereplő neve, témamegjelölő.

a vers főbb motívumai az évszakok múlása és a véres lepedő

1. egység: Az 1-4 strófában a „balladai homálynak” megfelelően még csak sejthető valamiféle bűn, de
csupán utalások történnek- a tett elkövetése utáni alaphelyzet (a véres lepedő, a hajdú megjelenése)

2. egység: Az 5-19. vsz. terjedelmes szerkezeti egység színhelye a börtön és a bíróság helyisége, az
események azonban a lélekben játszódnak. 2 részre lehet felosztani:

- 5-9.vsz.: Ágnes börtönben töltött időszaka és

- 10-19.vsz: bírósági tárgyalás, Ágnes asszony őrülete

A 11.vsz.-ban a bírók szembesítik a bűneivel, a 12-13 vsz-ban elítélik.

15. vsz-ban szabadjára engedi az érzelmeit: metaforákkal jeleníti meg a sírást, az elbeszélő együtérez
Ágnessel.

„Nosza sírni, kezd zokogni,

Sűrű záporkönnye folyván:

liliomról pergő harmat,

Hulló vízgyöngy hattyu tollán.”

A könny-harmat-vízgyöngy metaforák mind a vízhez kapcsolódnak, márpedig a víz jelentése a

megtisztulás.

A 17-19 vsz-ban kifogásokat keres, hogy miért ne menjen még a büntetésére mosnia kell. A bírók
látják, hogy őrült, megsajnálják és hazaengedik

19. vsz: a bírók hazaengedik!

Szeretőjét, akinek vallomása fényt derített Ágnes asszony bűnére, már halálra ítélték, másnap fel
fogják akasztani, Ágnes asszony pedig haláláig börtönben fog ülni.

3. egység: Visszakanyarodunk a vers indításához. A 20. strófa ott folytatja, ahol az első versszak abba
maradt. Ágnes asszony ismét ott áll a patakparton és megint csak mossa lepedőjét.

20-26 vsz: jövőbe tekintés, a mosás vége érthetetlenségét írja le. Itt hosszú évek vannak belesűrítve
pár strófába, Arany az idő múlását motívumokkal jelzi: szétfoszlott lepedő, ránc, ősz haj

Arany finom eszközökkel festi le a megőrülés belső folyamatát: az őrülettől való riadalmat, ennek
gondos takargatását, majd a kezdeti kényszerképzeteknek a teljes tébolyig való kibontakozását. A
részletező elbeszélést hosszabb párbeszédek szakítják meg.

A 20. strófától a ballada visszatér a vers indításához, a hosszú évek történetét sűríti néhány vsz-ba. Az
idő múlását néhány motívum jelzi csupán a ronggyá fosztott lepedő, a barna haj őszbe fordulása, az
arcon megjelenő ráncok.

A refrén vagy az elbeszélő, vagy a hallgatóság érzelmi reagálását foglalja magába. A strófáknak ez a
visszatérő utolsó sora ritmikailag is elkülönül a megelőző négy sortól. Ezek ütemhangsúlyos
(hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása) felező nyolcasok félrímekkel, míg a
refrén choriambusokkal (versláb, képlete: hosszú, rövid, rövid, hosszú) gyorsított, időmértékes (rövid
és hosszú szótagok váltakozása) ritmusú rímtelen sor, de elfogható anapesztusi (rövid, rövid, hosszú)
sorfajnak is, az elején spondeusszal (hosszú, rövid, rövid).

Arany írói pályájának korszakai

1, Epikus művek

- 1845-1848 a pályakezdés nagy elbeszélései: Az elveszett alkotmány, Toldi, Toldi estéje

- 1850-es évek: szabadságharc bírálata: A nagyidai cigányok
- 1853-tól haláláig születnek töredékek a Csaba trilógiához, -csak a Buda halála készül el teljes
egészében.
- 1877. Toldi szerelme-nem tartják igazán sikerült alkotásnak.

2, Lírai művek

- 1840-es évek vége: írt néhány verset is epikus művei mellett: A rab gólya, népies költeményt:
Rásüt az esthajnal, Rózsa Sándor, antiklerikális verse: János pap országa, Rákóczit sirató
verset: A rodostói temető. A szabadságharc alatt születik Eldorádó című szatirikus
költeménye, és lelkes toborzó verse a Nemzetőr-dal is.
- 1850-1853 első nagy lírai korszaka: Világosi fegyverletétel után a nemzet egyikelsiratója,
majd vígasztalója: Letészem a lantot, Kertben, Visszatekintés, A lejtőn.
- 1877-1880: második és egyben utolsó lírai nagy lírai korszaka: Őszikék

3, Balladák

- 1849-ig naív és népies balladák kora: A varró lányok, Szőke Panni, A méh románca
- 1850-es évek: nagykőrösi balladák kora. Történelmi: A walesi bárdok, Szondi két apródja.
Népi: Ágnes asszony, A hamis tanú, Az árva fiú.
- 1860-tól modern balladák kora: Hídavatás, Tengeri hántás, Tetemrehívás, Vörös Rébék,
Képmutogatók, Az ünneprontók, Az örök zsidó.

ROMANTIKA ÉS REALIZMUS

Arany János a romantika korszakában alkotott, azonban írói tevékenységét nagyban befolyásolta a
reformpolitika, éppen ezért alkotásait áthatja a realizmus szelleme is.

Arany balladáiban egyedi-egyéni jellemeket, sorsokat ábrázol, különös gondot fordít a lélektani
indokoltságra.