Arany János

Élete:
 1817-ben született Nagyszalontán
 Elszegényedett család kései gyermeke
 1833-tól Debreceni Református Kollégium diákja
 1 év múlva megszakította tanulmányait
 Kisújszálláson tanítói állást vállalt
 1835-ben folytatta tanulmányait
 1836-ban színész lett
 1840-ben Nagyszalonta segéd majd aljegyzője lett
 Feleségül vette Ercsei Juliannát
 Két gyermekük született, Juliska és László
 1847-ben Toldival megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát
 1848-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választotta
 A szabadságharc bukása után elvesztette állását és bujdosnia kellett
 1859-ben a MTA tagjává választotta
 1860-tól Pesten él
 1865-ben MTA titkára
 1870-76 MTA főtitkára
 1877-től a Margit-szigeten alkotott
 Verseit kapcsos könyve írta
 1882-ben meghűlt és belehalt

Balladaköltészete:
A ballada epikus műfaj, de a 3 műnem határán helyezkedik el. Cselekménye sűrített a történet
elbeszélésmódja szaggatott, az események nagy része drámai párbeszédekből vagy lírai
monológokból áll össze. Rendszerint tragikus témát dolgoz fel.
A ballada eredetileg ősi népköltészeti műfaj. Arany János emelte a magyar műballadát
világirodalmi szintre. Skót és székely népballadákat tekintette mintaként. A balladák a legjobban
szerkesztett költeményei. A nemzet ügyét kívánta szolgálni velük. A nemzeti öntudatot, a nemzet
erkölcsi erejét, a jövőbe vetett hitet szerette volna ébren tartani és fokozni, a nemzeti egységet
erősíteni. Történelmi balladái nagyrészt allegorikus jelentésűek, bár tárgyukat rendszerint a
nemzeti múlt nehéz korszakaiból merítik. Rejtett jelentésükkel a jelenhez szólnak. Arany
balladáiban egyéni elemeket, sorsokat ábrázol, és különös gondot fordít a lélektani
indokoltságra. Több versében a bűn és bűnhődés problematikáját állítja a középpontba. Ezek a
balladák arról szólnak, hogyan viszi hősüket őrületbe a bűntudat, miképpen roppannak össze a
lelkiismeret súlya alatt és hogy az a büntetés kegyetlenebb a földi bíráskodás minden ítéleténél.

A balladák felosztása:
Helyszín szerint: Nagykőrös vagy Margit-sziget
Témája szerint: Történelmi: Walesi bárdok
Népéleti: Tengeri hántás
Lélektani: Ágnes asszony
Szerkezete szerint:
Egyszólamú: az események időrendi egymásutániságban egy cselekményszálon bontakoznak
ki
Többszólamú: különböző, de egyidejű cselekményszálak fonódnak egymásba
 Ágnes asszony

Műfaj: lélektani ballada

Keletkezési körülmény: 1853 – Nagykőrös

Egyszólamú ballada, az események időrendi egymásutániságban, egy cselekményszálon
bontakoznak ki.

Szerkezet:
1-4. versszak (sejtetés):
helyszín: Ágnes asszony háza, patak partja
Még sejthető valamiféle bűn a balladai homálynak megfelelően. Szorványos utalások történnek
erre, pl.: véres lepedő, a hajdú megjelenése

5-19. versszak:
helyszín: börtön, bíróság
Az események a lélekben peregnek. A megőrülés belső folyamata játszódik: őrülettől való
riadalom, ennek takargatása, kezdeti kényszerképzetek, teljes téboly. Párbeszédekből tudjuk meg
a bűnt.

20-26. versszak:
helyszín: ismét a patak partja -> keretes szerkezetű
Hosszú évek történéseit sűríti néhány versszakba. Az idő megállíthatatlan múlását jelzi a
ronggyá foszlott lepedő, az ősz haj és a ráncok az arcon. Megjelenik a bűntudat -> téboly.
Minden versszak utolsó sora ismétlődik, ez a refrén. Az elbeszélő vagy a hallgatóság érzelmi
reagálását foglalja magába.

Fontos jelképek:
 víz – tisztára mosás
 vér – bűn
 fehér lepedő – bűntelenség
 bírók – igazságszolgáltatás, lelkiismeret

In medias res kezdés, a mű középpontjában a bűn és a bűnhődés folyamata áll.

Verselése: időmértékes + népi verselés

Mondanivaló:
„Eredj haza szegény asszony! Mosd fehérre mocskos lepled!”
Mély részvétet éreznek az asszony iránt, de bűne alól nem tudják feloldozni. Bűnhődnie kell,
büntetése a megőrülés.