8.

Kölcsey és Vörösmarty hazafias lírája

Életpálya
->Vörösmarty Mihály (1800–1855) Pusztanyéken született, elszegényedett nemesi családban.
-Középiskolába Székesfehérváron a ciszterci és Pesten a piarista gimnáziumba járt, majd a pesti
egyetemen filozófiát és jogot tanult.
-Édesapja halála után, 1817-ben, hogy magát és családját fenntartsa, nevelő lett a Perczel családnál
előbb Pesten, majd a Tolna megyei Börzsönyben. Perczel Mórnak, a szabadságharc legendás
tábornokának tanítója. Itt szerelemre lobbant Perczel Etelka iránt. Érzelmeit titokban tartotta, de
lángolása korai költészetének egyik meghatározó ihletforrása.
-1819-ben Kisfaludy Károly egyik színdarabja hatására kezdett színműveket írni (bár nagyon sok
darabja fennmaradt, az utókor ezek közül kizárólag a Csongor és Tündét tartja számon).
-Vörösmarty ekkoriban ismerkedett meg az európai irodalom olyan fontos szerzőivel, mint Goethe,
Schiller vagy Shakespeare. Figyelemmel kísérte a kor magyar irodalmi életének vitáit, például a
nyelvújítási harcot.
-Vörösmarty Mihály joggyakornok volt Görbőn
-1822-ben kezdett bele nagyepikai műveibe (Zalán futása, A hűség diadalma, Rom, Tündérvölgy stb.)
-A honfoglaló magyarokról szóló romantikus eposza, a Zalán futása 1825-ben jelent meg, a széles
nyilvánosság számára is ismertté tette a költőt.
-1826-ban elhagyta a Perczel családot, s Pesten az írásaiból próbált megélni.

A romantikus költő
-1828-ban barátai közbenjárására a Tudományos Gyűjtemény című tekintélyes lap szerkesztője lett,
ezzel megoldódtak anyagi problémái.
-1829–1830-ban írta meg a Csongor és Tündét, legsikeresebb drámai művét.
-1830-ra az új, romantikus nemzedék vezére, a romantikus triász tagja (Vörösmarty Mihály, Bajza
József és Toldy Ferenc), a kor egyik meghatározó alakja lett.
-A Magyar Tudós Társaság első tagjainak egyike 1832-ben.
-1836-ban barátaival megalakította a Kisfaludy Társaságot, amely a magyar irodalmi közélet fontos
egyesülete lett. Elindították az Athenaeum című folyóiratot is, a magyar romantika egyik
legfontosabb lapját. Ebben az évben kezdett bele Shakespeare műveinek fordításába (Julius Caesar,
Lear király).
-1841-ben a mérsékeltebb Széchenyi és a radikálisabb Kossuth vitájában Kossuth mellé állt, 1842-
ben a forradalmi mozgalom egyik első csoportosulásának, az Ellenzéki Körnek az alelnökévé
választották.
-1843-ban vette feleségül a nála 25 évvel fiatalabb Csajághy Laurát – házasságukból öt gyermek
született.
-1846: Batthyány Kázmér gróftól két birtokot kap ajándékba
-1848-ban az Ellenzéki Kör radikális szárnyához csatlakozott, a forradalomban nemzetőr lett, majd a
szabadságharcban a kegyelmi szék bírája. 1849-50-ben bujdosik, a szabadságharc után Haynau
kegyelemben részesítette, először Baracska közelébe, majd Nyékre költözött, ahol gazdálkodással
foglalkozott. Nehéz körülmények között éltek, egészsége is megrendült. Ebben az időszakban
születtek kései nagy versei.
-1855-ben Pesten halt meg. Temetése nemzeti demonstráció volt. Deák Ferenc gyűjtést
kezdeményezett Vörösmarty árváinak a javára: rövid időn belül 100 000 forint adomány folyt be. Ez is
jelzi, hogy Vörösmarty ekkor már a magyar irodalom egyik legfontosabb alkotójaként élt az emberek
tudatába
Alkotói korszakok
-> 1. 1830-ig
-Klasszikus minták
-Eposzok, epigrammák
-1825: Zalán futása (a honfoglalás eposza, kísérlet)
-További eposzok: Cserhalom, Eger, Két szomszédvár
-Kisebb epikus művek: Tündérvölgy, Délsziget, Széplak
-Korai költészetének jellemzői -> Halálvágy
-Halál + szerelem összefonódása, menekülés a valóság elől

-> 2. korszak: az érett költő

-1830: Csongor és Tünde
-1832: Szép Ilonka
-A Koszorút szerkeszti (A Tud. Gyűjt. Irodalmi melléklete)
-Akadémiai tag
-Romantikus triász: Vörösmarty, Bajza József, Toldy Ferenc
-Irodalomszervezői szerep
-A Kisfaludy Társaság éltre hívása
->A 2. korszak legfontosabb művei
A Guttenberg-albumba, Ábránd, A merengőhöz, Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek

-> A 3. korszak
-Világos után
-elkomorulás, teljes lelki összeomlás
-A vén cigány, Előszó

Szózat - 1836

Keletkezési körülmények
-A Szózat című óda, a magyar irodalom egyik jelképverse, nehéz történelmi körülmények között
keletkezett: az 1832–36-os országgyűlés nem csupán eredménytelensége miatt volt fájdalmas
tapasztalat, hanem azért is, mert az ellenzék jelesebb alakjait, Kossuth Lajost, Wesselényi Miklóst,
Lovassy Lászlót perbe fogták és bebörtönözték. 
-Ez a kilátástalanság vázolja föl a vers a kettős perspektíváját: jobb kor köszönt-e ránk, vagy a teljes
pusztulás. Jóllehet a boldogulás esélyét sem tagadja a költő, a halálvízióra nagyobb hangsúly esik.
-A „nagyszerű halál” kifejezés valószínűleg az egész népet érintő pusztulás mértékére vonatkozik, az
utókor úgy érezte, a halál magasztosságát is jelenti.

-Cím: beszédhelyzetet jelöl felhívás, kiáltvány, embertömeghez szóló, lelkesítő beszéd

-Az egész magyar nemzethez szól
-De: E/2. sz. – közvetlenség a hazához való hűség
-Műfaj: közösségi óda
-Megszólított: minden magyar
-Kulcsszó: rendületlenül
-Verselés: skót balladaforma (Chevy Chase):8/6 szótagos jambikus sorok Emelkedő!
-Félrímek (xaxa) -> feszültség
-üzenet: Rendületlen hazaszeretet, hűség, kitartás hirdetése, áldozatvállalás a hazáért
-Keretes szerkesztés
-A Szózat tizennégy strófából áll, az első kettő és az utolsó kettő a vers kerete. A keret megteremti a
verset meghatározó beszédhelyzetet: a költői én által megszólított „magyar” nyilvánvalóan nem egy
konkrét személyre vonatkozik, hanem a magyar emberre általában. Ha megvizsgáljuk a keret négy
sorát, hangsúlyeltolódásokat figyelhetünk meg: míg a vers első sora a „Hazádnak
rendületlenűl” szavakkal kezdődik, az utolsó előtti versszak indítása megváltozik („Légy híve
rendületlenűl”). 
Az első versszak második két sora („Bölcsőd az s majdan sírod is / Mely ápol s eltakar”) az utolsó
előtti versszak második két sorában tükröződik („Ez éltetőd, s ha elbukál, / Hantjával ez takar”).
-Az elbukás vagy el nem bukás a végső tét a vers szerint, nem kisebb dolog, mint a teljes
megsemmisülés forog kockán a reformkor harcai közepette. 1836-ban, a sikertelen országgyűlés
bezárásakor, az ellenzék vezéreinek bebörtönzésekor a kérdés nagyon is valóságos volt.
-Majd a keret második része az utolsó két versszak: a szavak sorrendje megváltozik (az első két
versszakhoz képest). A légy felszólító módú igealak kerül előre, hogy még jobban kihangsúlyozza,
hogy tenni kell valamit a hazáért.

Romantikus hazaszeretet a versben: a szenvedélyes hazaszeretet, a túlzások, a valóságtól való

elszakadás (jövő kép), a régmúlt dicsősége, mint példa, a jövőbelátás ellentéte.
-hangneme sokkal keményebb, erőteljesebb, mint a Himnuszé.
-verselése időmértékes, stílusa romantikus. A Szózat kiáltvány, felhívása a magyar nemzethez.
-Legyenek rendíthetetlenül hívek, és szeressék a hazát. Cselekvő hazafiasságra szólít fel.

Felépítés
Keretes
Kereten belül: idősíkok szerinti szerkezet
I.: 9-20. sor: múlt
II. 21-28.: jelen
III.: 29-48.: jövő
1-2, 13-14 versszak keretes. A műben a megszólít – indokol – megszólít logikai egység figyelhető
meg. Hangvétele eltér a Himnuszétól, itt az egész magyar népet szólítja meg, közvetlen hangnemben,
ezáltal a mondanivalója személyesebbé válik. Parancsot ad a hazaszeretetre, állandóan és minden
körülmények között – ellentétekkel erősíti ezt (bölcsőd, sírod). Ezt mutatja még az inverzió, a rövid
felszólító szavak.
3-12. versszak a második szerkezeti rész, az indoklás. Ezt a részt idősíkokra lehet bontani. Első két
versszak a múlton belül a dicsőmúlt, célja a példaállítás, hiányzik a haza természeti képe, de
megvannak a történelmi képek, a honvédő harcok. Vörösmarty kimeri mondani a szabadságharcot,
nála a szabadságharcok dicsők. Közelre mutató határozószavakkal, névmásokkal a jelenhez kapcsolja
a múltat. A műben megjelennek, az ünnepélyes jelzők, régies igealakok.
A következő rész a jelen (6-7. versszak). Vörösmarty bizakodónak látja a jelent, hiányzik belőle
Kölcsey pesszimizmusa. Kitágítja a világot – a magyarság a világ része. Minden szenvedés, csapás
ellenére megfogyatkozva, de még itt vagyunk. Végletes választási lehetőség jelenik meg, élet vagy
halál. Ez így nem mehet tovább, ezt a részt bővebben kifejti a jövőben.
A harmadik nagy rész a jövő (8-12. versszak). Felvázolja a döntési lehetőségek két pólusát. A jövőben
ez a sorsdöntő lesz. Terjedelemben ez a legnagyobb rész. Ezt a részt tagadó alakokkal és
ismétlésekkel mutatja be, hiába volt évszázadokon keresztül ennyi áldozat. A halál nem egyszerű lesz,
nem kiérdemeljük, hanem a sors kényszeríti ránk. Egy nagyszerű törekvő nemzet hal meg, harc
közben, aktívan.
->A befejezés a keret másik része, a hatás kedvéért fejezi be ezen a mélyponton. Ezt a részt
többszörös inverzióval fokozza.

Múlt
Párhuzamos mondatszerkesztés, fokozás, villanásszerű képek, alliterációk, archaizálás
Jelen
Nem szemben áll a múlttal, hanem annak következménye
Győzelem a kérlelhetetlen sors felett
Jövő
Nem egyértelmű: élet/ halál
Nemzethalál víziója – nem a hanyatlás következménye, hanem a küzdelmek utáni tragikus bukás
Nem elsorvadás (Nagyszerű halál)

A herderi jóslat
A harmadik versszak után eltűnik a megszólított. Innentől kezdve a vers nemcsak a „magyarhoz”,
hanem az egész világhoz szól. (Ezt az eljárást, a kozmikus léptékváltást több kései Vörösmarty-
versben is megfigyeljük majd.)
-A Szózat megszületésének egyik fontos oka az ún. herderi jóslat.
-Herder német filozófus a nemzetek történelmét az egyes ember életével állította párhuzamba, és
azt mondta, hogy a gyenge és megöregedett nemzetek – mint amilyen szerinte például a magyar –
hamarosan el fognak tűnni. „A magyarok, mint az ország lakosainak legcsekélyebb része, most
szlávok, németek, románok és más népek közé vannak beékelve, s századok múltán talán nyelvüket is
alig lehet felfedezni” – írta Herder 1791-ben. Ez a gondolat nagy hatással volt a korabeli magyar
szellemi és politikai életre, valamint az irodalomra.
-A Szózat a herderi jóslattal, a történelmi „átoksúllyal” való dacolás verse.

-Stílus -> Klasszicista retorika romantikus képalkotás

-Ellentétek: Élet/halál; bölcső/sír, áldjon/verjen
-Anaforikus sorkezdés: Itt küzdtenek… itt törtek
össze …; A z nem lehet, hogy….
Variációk: még jőni fog…, vagy jőni fog….
Látomásos képek: „S a sírt, hol nemzet süllyed el….”
Intertextualitás
„Az nem lehet, hogy milliók fohásza/ Örökké visszamálljon rólad, ég! / És annyi vér - a szabadság
kovásza -/ Posvány maradjon, hol elönteték.”)
(Arany: Magányban – részlet)
„Mi minden voltál már nekem, édes hazám!
Egész világ, melyben kedvtellve utazám…
Meghitt otthon, ahol nyújtóztam szabadon…
Keménypados börtön és bujdosó-vadon…
Észrevétlen voltál, mint a jó levegő,
Majd égő fájdalom, mint a szoros cipő…
Homlokomon bélyeg… a nyakamon járom…
De mostan kősziklám vagy és erős váram.
(…)
Mi minden voltál már nekem, édes hazám!
De most érzem csak, hogy mi voltál igazán.
Most érzem, hogy nincs hely számomra kivüled
S mi börtönnek látszott, szabadság tornya lett.
Most érzem, hogy sorsom a hazámnak sorsa,
Mint fához a levél, hulltomig kapcsolva,
Mert nem madár vagyok, hanem csak falevél,
mely ha fája kidőlt, sokáig ő sem él.”
(Babits: Ezerkilencszáznegyven)