10.

tétel Vörösmarty Mihály költészete az 1848/49-es forradalom és

szabadságharc után

Vörösmarty pályaképe:
Az egyik legnagyobb romantikus költő Petőfi mellett (akit
később ő karol fel). Köznemesi, katolikus családban született.
Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy
Társaságnak, elnöke a Nemzeti Körnek. Élete első felében
főként epigrammákat, episztolákat, pásztorelégiákat ír, és
kedveli az olyan műfajokat, mint az eposz és a dráma. 1836-
ban írja a Szózatot, híres művei közé sorolható még a Zalán
futása (eposz) és a Csongor és Tünde (5 felvonásos színjáték).
Haladó gondolkodó, a szabadságharc híve, a bukás után
meghasonlott emberré válik, elvonultan él. Sokáig bujdosik,
majd Pesten, a katonai törvényszéken feljelenti magát. 1850-
ben perét felfüggesztik, és Haynau kegyelemben részesíti.
Életének utolsó szakaszában alkotói válságban szenved, de ekkor íródik életművének több
kiemelkedő műve. Két legfőbb műve ebben a korszakban: Előszó és A vén cigány.

Előszó
Keletkezési 1. feltételezés: a Három rege című, 1845-ben írt költeménye elé szánta
ideje,  A mű három allegória a hazafias hűségről
körülményei  A három rege 1851-ben megjelent, az előszó viszont kéziratban maradt
 A három regét Vörösmarty Batthyány Emmának ajánlotta.
2. feltételezés: verseinek tervezett kiadása elé szánta
Cím  Csak a címet és az első három szót lehet betű szerint olvasni.
 A szöveg többi része kizárólag metaforikus jelentéssel olvasható.
 A beszélő arra is utal, hogy a későbbi események átminősítették a korábban történteket.
A Három rege szerzője még a beteljesedését várta annak, amiről az Előszó költője már
tudja, hogy meghiúsult, s talán véglegesen.
 Az “előszó” elveszítette eredeti jelentését, mint a költemény végén szereplő tavasz, ami
magának a szövegnek az átminősítése.
Műfaj  rapszódia: magas szárnyalású, csapongó menetű, szenvedélyes érzelmi tartalmú lírai
költemény
Típus érték és időszembesítő: a nemzet és a természet történetét kapcsolja össze
Szerkezet  A szöveget a költő, egy 10, egy 31 és egy 8 soros egységre bontotta.
 Ez a tagolás háromrészes hídformának felel meg.
 Mivel a két szélső rész hasonló terjedelmű és páros sorszámú, a közbülső viszont
hosszabb és páratlan sorszámú, a három egység rend, szabadság és rend
egymásutánjaként hat az olvasóra
 A mű időszerkezete is hármas tagolódású: az első egységben a múlt és elbeszélő múlt, a
második szakaszban a jelen, végül a harmadik szakaszban jövő időt találunk.
 Évszakok szerinti felosztás: időkerete egyetlen hatalmas esztendő a boldog tavasztól a
hazug áltavaszig
o 1-10. sor: a reformkor boldog, ünnepi tavasza
o 11-18. sor: a várakozás türelmetlensége – nyár
o 19-33. sor: a véres harc, zsarnokság ideje, pusztulás – ősz
o 34-41. sor: cselekvésképtelenség, passzivitás - a dermedt tél képe
o 42-49. sor: a megújuló természet, a megújulni nem tudó emberiség - áltavasz
(vendéghaj, üvegszem, hazud)
 A vén cigány

Keletkezési ideje,  1854

körülményei  A megbomlott agyú költő művének tartották (pl. Gyulai pál)
 A szabadságharc bukása
 Az emberiségbe vetett hit megingása
 Akkoriban fordította a lear királyt – út a megsemmisülésen át
Cím  Olyan zenész, aki muzsikájával elfedi a gondolat
 Az idős költő metaforája is
Műfaj  Rapszódia: magas szárnyalású, csapongó menetű, szenvedélyes érzelmi
tartalmú lírai költemény
 Bordal: refrén miatt és a vershelyzet miatt, de: halál közeledése
Típus  Egy cigányzenészhez szól (aki tükre a biztatónak)
 Önmegszólító, önfelszólító vers (e/2): a beszélő azonos a megszólítottal,
mindketten művészek és öregek
 A beszélő a tudatos, köznapi én, a megszólított a művészi, kreatív én - még
egyszer a halál előtt alkotásra buzdítja magát
Szerkezet  1. vsz: milyen legyen ez az utolsó dal?
 2-3. vsz: merész, túlzó képsorok
 4-5. vsz: miért legyen ilyen? az egyéni és nemzeti tragédiák után nem lehet
mást írni, párhuzam az emberiség nagy csapásaival, pl. testvérgyilkosság,
Prométheusz „bűne”– hanghatások sora, a vers tetőpontja, kérdő mondatok, pl.
mi zokog, mint malom a pokolban? az örök körforgás, pokoli önismétlés, nincs
haladás
 6-7. vsz: kozmikus távlatokba helyezi a jövőt, térbeli távolodás is, bizakodás,
Noé bárkája, örök béke
 Befejezés kétértelmű: a vízözön után jön a megtisztulás, de a költő maga
feleslegessé válik

Összegzés:
Vörösmarty a szabadságharc bukása után értelmet keres, és az emberiség szörnyűségeinek
miértjét kutatja. Jövőképét az általános 1850-es évekbeli magyar rezignáltság, fásultság,
megfáradtság jellemzi. A harcoknak, a létnek értelmet adó reménység utolsó művében mégis
felsejlik: talán lesz majd egy igazibb, békésebb világ, ahol szükség van a költőre és a kultúrára.