Vörösmarty Mihály- Előszó, Vén cigány

1.Élete:
-A magyar romantika kiteljesedésének legnagyobb alakja Vörösmarty Mihály- élt:1800-
1855
-elismert író lett, vitathatatlan tekintély az irodalomban
-  A világosi fegyverletétel lelkileg is összetörte. A szabadságharcban való részvétele
miatt bujdosni kényszerült.Nehéz körülmények között éltek, egészsége is megrendült.
Ebben az időszakban születtek kései nagy versei. 1855-ben Pesten halt meg.
Temetése nemzeti demonstráció volt. Deák Ferenc gyűjtést kezdeményezett
Vörösmarty árváinak a javára: rövid időn belül nagy adomány folyt be. Ez is jelzi, hogy
Vörösmarty ekkor már a nemzeti emlékezet egyik legfontosabb alkotójaként élt az
emberek tudatában.
-Ezek közül mindössze néhány verse maradt fenn, köztük az Előszó és a A vén cigány

B, Lírája
 1816-tól írt ilyen jellegű műveket. Tipikusan romantikus művek, az álom és a
halál képe gyakran megjelenik
 1836-os évektől inkább a kiábrándultság jelenik meg.

  Előszó
 Ideje: egy esztendő – a boldog tavasztól a hazug áltavaszig.
 Látomás, melyben minden sor szimbolikus jelentést kap.
  Sorai a világosi nemzeti katasztrófa látószögéből visszaidézett időszakot foglalják
romantikus látomássorozatba. Az Előszót a világosi katasztrófa után, annak tragikus
következményeit értelmezve írta Vörösmarty.
 Műfaja:rapszódia- egyetemes romantika közé tartozik
 idő- és értékszembesítő vers, emellett létértelmező mű
 Ha létértelmező műként közelítünk hozzá:az a rész azt mutaja be, hogyan őszült
bele isten a teremtésbe. Elhibázott az ember teremtése, mert nem képes erkölcsileg
felnőni oda , hogy boldog világot teremtsen a földön.
 Ha idő-és értékszembesítő versként: a társadalmi változások a természet
évszakváltásával kerülnek párhuzamba.
5 idősík jelenik meg a műben: a reformkori készülődés, a forradalom, a megtorlás
ádáz viharának múltja, a jelen döbbent némasága, s végül az eljövendő, de csak
hamis, látszólagos megbékélést hozó idők új tavasza.
Ezek az idősíkok mind más-más költői hangnemben íródtak
Idősíkok - Az Előszó idősíkjai egyetlen kozmikus évbe sűrítik
a nemzet közelmúltját, jelenjét és jövőjét.

1.régmúlt
A mű első tíz sora a boldog reformkori tavasz időszakát idézi fel. Ezt a
reformkori bizakodást a tavasz képeivel jeleníti meg.
-idilli hangnemet társít a reformkorhoz pl: a szív remélt
-ez egy reményekkel teli időszak volt Vörösmartynak
-Lázas, szorgos erőfeszítések: a reformkorban mennyi erőfeszítés
megjelent és ezek a vetések beérése majd bő termést fognak hozni
pl:’”munkában élt az ember mint a hangya”

2.Forradalom:
Forradalom képeit mutatja meg 4 sorban
-Intenzív képek mutatják meg ezeket az eseményeket
-Ünnepélyes stílusban íródótt ez a 4 sor
-Döbbenet és csodálat ami hat az egész emberiségre

3.Megtorlás:
A bosszú/megtorlás időszakát a pusztító vihar érzékelteti
pl: „ordított a vész, mint egy veszetté bőszült szörnyeteg”
-ez az egész rész egy képzelgés, szürrealisztikus

4.Jelen
A jelent Vörösmarty egy reménytelenül sötét, kiábrándító jelennek éli meg
-nagyon tragikus hangnemben beszél végig
-itt már nincsenek romantikus túlzásai, nagyon kiábrándult

5.Jövő
-A hajfodrász-tavasz metafora pontossága és az itt már női lényként ábrázolt Föld
vendéghajának ironikus említése, virágos bársonyruhájának és illatának viselete
hamis, hazug tavaszt hoz csupán.
-A természet és az emberiség eddig használt, versbeli párhuzama innentől szétválik.
–Az önkényuralom zsarnoki korszakában mindenféle újjáéledés csak hazugság lehet

A verszárlat kozmikus ideje az évszakokat figyelve a kezdőponthoz tér vissza:

a tavaszhoz. Ahhoz az évszakhoz, amelyik felemelkedést, szabadságot és emberi
üdvöt ígért. Ezt az elcsalt és be nem töltött reményt kéri rajta számon a mű utolsó
sorának költői kérdése: „Hová tevé boldogtalan fiait?”
A vén cigány
 Vörösmarty egyik utolsó verse A vén cigány (1854).
 A költemény rapszódia, de a vers alaphelyzete, amely az első strófából
bontható ki, a bordal ősi műfaját idézi. 
 A cím és a refrén is a magyar mulatozás hagyományos szereplőjére,
a muzsikus cigányra utal, akitől azt várják, hogy hegedűjátékával felvidítsa az
embereket, címben hordozott, később megszólított cigány a költő
alteregójaként is értelmezhető, a vers így leginkább kivetített, belső
monológként olvasandó.  Ezeknek a belső feszültségeknek az oka leginkább
az a lehetetlen emberi helyzet volt, amelyben a szabadságharc leverésébe és
megtorlásába belebetegedő költő szembesült saját alkotási kényszereivel és
a külvilág által rá rótt, nemzetvigasztaló szereppel.

 A vers Vörösmarty egyik legnehezebben befogadható alkotása.  A

kihagyásokat és elhallgatást a befogadói értelemnek kell kipótolnia. Sokan
a műalkotást ezért a betegségben elboruló elméjű költő lázálmos versének
tartották, amelyben csak a végső, reményt hozó üzenetet tudták megérteni.

Szerkezeti felépítés:
 1.versszak:Ebben a metaforikus öntükrözésben a cigány alakja
a versbeszélő metaforikus megfelelője, a hegedülés, a zene pedig
a költészet fogalmi párja. A versírás láthatóan nem csupán belső
késztetés, hanem külső parancs is, olyan elvárás.A világosi
fegyverletétel és az azt követő terror idején a közvélemény ugyanis
többek között a megrendült Vörösmartytól várta a nemzetvigasztaló
gondolatok képviseletét. 
 2-3.versszak:
- A második versszak a buzdítás szakasza a versben rendkívül
intenzív, hasonlatos képek
-„Odalett az emberek vetése”, vagyis hiábavalónak bizonyult
a reformkor és a szabadságharc minden emberi erőfeszítése és
reménye.
-felszólító módú igék
 4-5.versszak:
- A negyedik és az ötödik versszak hanghatásoktól uralt két
egység. Bennük a csak rövid időre felvillanó, látomásos képek.
-Az  igék (üvölt, sír, dörömböl, zokog) közös vonása, hogy egytől
egyig a szenvedéshez kapcsolódó jelentéselemeket hívnak elő,
tehát a történelmi tragédia szenvedéstörténetének költői
kísérőelemei.
-. Az 5. versszak a megszólaló tapasztalatait egészen az ősi,
biblikus történetekig, az édenkertből való kiűzetésig és a Káin–Ábel
 testvérgyilkosságig, illetve a görög mitológia Prométheusz-
mítoszáig vezeti vissza. Ennek a művelődéstörténeti háttérnek az
a szerepe, hogy a személyes tapasztalat mellé olyan ősi, kultikus
jelentéstartalmú példákat rendeljen, amik megerősítik a személyes
megtapasztalást. A befogadó így azt érezheti, hogy a magyar
végzet igazságtalanul elszenvedett sorscsapásokkal egyenértékű

 6.versszak:
-megtisztulás reménye
-a hang bizakodóra fordul
-közeledik egy tisztító történelmi vihar

 7.versszak:
-eljövendő, békés jövő jóslata
-ebben az uj világban érdemes lesz újra alkotni-megváltozott refrén
nyomatékosítja