Petőfi Sándor (1823-1849)

Gyermekkora, tanulmányai
-Petőfi Sándor 1823. január 1-én született Kiskőrösön.
-Apja, Petrovics István mészárosmester volt, anyja, a szlovák anyanyelvű Hrúz Mária férjhezmenetele
előtt cselédként dolgozott.
-A család nem sokkal Petőfi születése után, 1824-ben Kiskunfélegyházára költözött, kisgyermekkorát
itt töltötte a költő, így érhető, hogy ezt a várost is „szülőföldjének” nevezi például a Szülőföldem
című versében.
-Petőfi a család anyagi lehetőségeitől függően gyakran váltott iskolát. Kecskeméten,
Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon (35-38) és Selmecbányán tanult. Itt a magyar önképzőkör, a
Nemes Magyar Társaság tagja lett. Azonban nagyon gyengén tanult. A selmeci líceumot akkor kellett
otthagynia, amikor apja anyagilag tönkrement. Ezt követően nehéz, nélkülözésekkel teli évek
következtek a számára. Az apai támogatás hiányában alkalmi munkákból tartotta fenn magát.
-Rengeteget gyalogolt az országban. Több helyre elszegődött vándorszínésznek. Egy ideig a Pesti
Magyar Színházban dolgozott statisztaként, majd házitanító lett Ostffyasszonyfán.
-1839 szeptemberében katonának állt Sopronban. Mintegy két év múlva gyenge fizikuma miatt
leszerelték.
-1841 őszétől immár saját döntéséből újra tanulni kezdett: a pápai kollégiumban tanult. Itteni
diáktársai között volt Jókai Mór, a későbbi író is, akivel szoros barátságot kötött.
-1842-ben az Atheneaum című folyóiratban jelent meg első költeménye, A borozó. Ezt a verset még
Petrovics néven írta alá, viszont a néhány hónappal később megjelenő Hazám című versét már Petőfi
néven jegyzi.
-Pénztelensége miatt ismét félbehagyta tanulmányait, ezt követően 1842-43-ban először
Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészkedett. Pozsonyba gyalogolt és az Országgyűlési
tudósításokat másolta, közben regényeket fordított németből. 1843 nyarától Pesten a Külföldi
Regénytár részére két regényt fordított le, valamint kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi
ifjúsággal és naponta megfordult a Pilvaxban is.
-1843–44 telét Debrecenben töltötte, mint segédszínész, nagy nyomorban, betegségben. Ennek állít
emléket az Egy telem Debrecenben című versében. Közben folytatta a versírást.
-Amikor egy kötetre való költemény elkészült, 1844 februárjában gyalog ment Pestre, hogy kiadót
keressen. Vörösmarty Mihály segítségével sikerült kiadatnia műveit (Nemzeti Kör vállalta verseinek
kiadását): megjelent Versek 1842–1844 című kötete.
-Szintén az ő ajánlásával kapott segédszerkesztői állást Vahot Imre lapjánál, a Pesti Divatlapnál.

Munkássága
-Pestre költözését követően termékeny korszak köszönt Petőfire: még ez évben megírja A helység
kalapácsát és elkezdi a János vitézt, a következő években pedig egy regényt (A hóhér kötele) és egy
drámát (Tigris és hiéna) is.
-Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki 1845. jan. 7-én váratlanul meghalt. Eme korszakának
verseit gyűjtötte össze az 1845. márciusában megjelenő Cipruslombok Etelke sírjára kötetébe.
-Kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből. Áprilisban elindult felvidéki körútjára, ahol mindenhol
lelkesen fogadták: Útijegyzetek
-1845-ben felsőmagyarországi útján már, mint közismert, hallatlanul népszerű költőt köszöntik, szinte
mindenütt. Két sikeres év után 1845-ben egy személyes-érzelmi válság időszaka következett, amely
viszont művészi szempontból igen termékenynek bizonyult: ekkor született a korábbiaknál
filozofikusabb, borúlátóbb költeményekből álló Felhők című ciklus. A válságot a következő évben erős
tettvágy váltja fel.
Mednyánszky Bertával újabb sikertelen szerelem (az apja nem engedélyezte). 1845. októberében
megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa. Sokat utazott, gyakran ellátogatott szüleihez
Szalkszentmártonba. 1845. nov. 10-én megjelent második verseskötete. 1846. márc. 10-ig leginkább
szüleinél volt, itt született 1846. áprilisában Felhők címmel megjelent 66 epigrammája. 1846 elején
Tigris és hiéna dráma, később A hóhér kötélen című regényén dolgozott. Márciusban visszatért
Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe.
-Megalapította a fiatal írók érdekvédő egyleteként működő Tízek Társaságát, amelynek többek
között Jókai Mór és Tompa Mihály is tagja volt. Arany János Toldijának megjelenése után levélben
köszöntötte a szerzőt, majd szoros barátságba kerültek.
1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát.

(Szerelmei közül három múzsáját nevezzük meg. Csapó Etelkét, akinek korai halála nagy fájdalmat
jelentett a költő számára. Az ő emlékének szenteli versciklusát: Cipruslombok Etelke sírjáról.
Mednyánszky Berta iránti szerelme azért vallott kudarcot, mert az apa elutasította a nincstelen
költőt. Alakját Szerelem gyöngyei című ciklusa őrzi. Szendrey Júlia viszont igent mondott: 1847.
szeptember 8-án összeházasodtak. A Júlia-szerelem remekművek sorát ihlette.)

-1848. március 15-én Petőfi a márciusi ifjak vezéregyénisége és a forradalmi események egyik
meghatározó alakja volt. A forradalmat követően azonban radikális nézetei miatt egyre inkább
elszigetelődött, népszerűsége jelentősen csökkent.
-A szabadszállási képviselő-választáson súlyos vereséget szenvedett. Katonaként először
Debrecenben szolgált, itt századossá nevezték ki. 1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Később
áthelyezését kérte Bem tábornokhoz Erdélybe. Bem őrnagyi rangra emelte, amelyről azonban később
lemondott. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. A segesvári vesztes csata után, 1849. július 31-
én eltűnt. Petőfi irodalmi hatása óriási volt. Népszerűségét az is jelezte, hogy a 19. század második
felében számos petőfieskedő epigon jelent meg.

Az apostol
Keletkezés:
-1848. június – szeptember
Elégedetlenség: a forradalom nem hozta meg a szabadság diadalát
-Szabadszállási kudarc -> krízis, csalódás a népben
-Petőfi 1848 nyarán, néhány hét alatt írta meg Az apostol című elbeszélő költeményét. Ez a költő
leghosszabb költeménye, csaknem háromezer jambikus sorból áll.
-Nem nyomtatták a ki életében, a halála után megjelent első kiadást elkobozták
-Később sokáig megcsonkítva adták ki
-Első kiadása: jóval a kiegyezés után

-Főhőse, Szilveszter élettörténetének egyes részleteiben, a szabadságért folytatott küzdelemben,

valamint ennek a küzdelemnek a nehézségeiben is felismerhetők a Petőfi pályájának mozzanatai,
politikusi kudarca, választási veresége. De el is távolítja saját személyétől a főhőst azzal, hogy
idegenszerű városba helyezi, amelynek padlásszobás épületeit látva inkább gondolhatunk Párizsra,
mint Pestre.
-A példázatszerű történet in medias res a padlásszobában nyomorgó kétgyerekes család egy estéjével
kezdődik (1–4. fejezet). Az elbeszélő innen tekint vissza a családfő, Szilveszter életére. Az 5–14.
fejezetben a kronologikus elbeszélés a hányatott gyerekkorral kezdődik (a tolvajnál, a
koldusasszonynál és az uraság házában töltött idő), majd a reményteljes ifjúságon (iskolás évek) és a
férfikor sikerein (jegyzői munkája, lelkesítő beszédei, családalapítás) és kudarcain (elüldözik a faluból,
nem nyomtatják ki a könyvét, anyagi nehézségek) át vezet vissza a kiinduló jelenethez. A 15–19.
fejezet beszéli el a kisebbik gyermeke halálát, a könyve illegális kiadását, tízévnyi börtönbüntetését,
felesége halálát, a király elleni merényletkísérletet, valamint a kivégzést. Az utolsó fejezet Petőfi
egyes látomásos és forradalmi verseihez hasonlóan a szabadságért folytatott küzdelmet a jövőben
látja beteljesülni. Ebben a remélt jövőben hősként tekintenek majd azokra, „akik szolgaságban
szabadok” voltak.

Műfaj
Elbeszélő költemény: Kisepikai műfaj
-verses forma, Lírai elemek, személyesség
-lírai nyelvezet, stíluseszközök (képalkotás)
-Nem! verses regény
-Hatások -> Dickens: Twist Olivér ->>> Jól sikerült jellemképek, a nyomor
ábrázolása

A főhős
-Szilveszter alakja a nép szabadságáért megalkuvás nélkül küzdő váteszt idézi. Ebből a szempontból A
XIX. század költői című verssel állítható párhuzamba. A cím a korát megelőző főhős kiválasztottságát
és tanítói szerepét sugallja, de a meg nem értettség, a számkivetettség és az önfeláldozás képzeteit
is Szilveszter alakjához kapcsolja.
-A főhős kisgyerekkora óta újra és újra azzal szembesül, hogy a boldogulás feltétele a szabadság
bizonyos fokú feladása. De már tizenévesen eldönti, hogy nem alkuszik meg, és küzdeni fog a teljes és
valódi szabadságért. Az őt érő kudarcok ellenére nem veszíti el hitét, de a cél elérését lassú
folyamatnak látja.
-Optimista szemlélete a 11. fejezet szőlőszem-allegóriájában és a 20. fejezet jövővíziójában is
tükröződik. Az előbbi a napsugarak által édessé érlelt szőlőszemhez hasonlítja a nagy lelkek áldozatát:
eltűnnek, de egy kicsivel előrébb mozdítják a világtörténelem fejlődését. A mű zárlata is túllát a
személyes kudarcon és egy új, szabad nemzedéket vízionál.
-Szilveszter jellemében szentimentális jellemzőket is találunk. A szentimentalizmus közhelyei közé
tartozik, hogy az emberek szívtelenek, a társadalom elviselhetetlen, és csak a szívére meg a
természet szavára hallgasson az ember. Innen már csak egy lépés, hogy a meg nem értett szív
fellázad, és a „helyes útra” akarja terelni a világot.
-Néhány vonásában mintha Petőfi akaratlanul is a forradalmár karikatúráját alkotta volna meg.
-Áldozatkészsége az emberiség iránt éles ellentétben áll a családjával szemben tanúsított
felelőtlenségével. Politikai eszméinek szolgálatát minden más erkölcsi kérdésnél előbbre helyezi, de
van-e az embernek közvetlenebb erkölcsi kötelessége, mint hogy ne hagyja éhen halni gyermekét?
-Kultúrájában az uralkodó osztályhoz tartozik, ez magyarázza, hogy a földesúr leányában talál
megértő társra. Ezzel nehezen egyeztethető össze az uralkodó osztály elleni gyűlölete. Népbarátsága
és meg nem értettsége, magánya szintén feltűnő ellentmondásban áll. Oka nyilván ábrándos, hamis
képe a népről, mely többször is valótlannak bizonyul: mint falusi jegyzőt elűzik, könyvét a nép a
zsarnokságnak engedve megtagadja, merénylete után a halálát követeli. Tiltakozása az erőszak ellen
hitelét veszti, amikor elfogja a merényletig vezető, gyilkos indulat.

-Önarckép
-Első cselekvő forradalmártípus a magyar
irodalomban
-Korán jött forradalmár
-A magára maradt forradalmár
-Hisz abban, hogy a rációval helyes cselekedetekre ösztönözhetjük az embereket
-Táncsics életének mozzanatai köszönnek
vissza
-Egyoldalúan ábrázolt, romantikus hős
-Világboldogító tervek 🡪🡨 nyomor
-Végletes idealizmus
-Petőfi azonosul eszméivel
- Elítéli az erőszakot, ő viszont maga elköveti a király meggyilkolásának kísérletével

Megváltozott történelemszemlélet
-Korábban (pl.: Ítélet): nincs messze a végső összecsapás, amelyben győz a jó
-Itt: szőlőszem-hasonlat; a világ lassan változik, nem nagy összecsapás árán, hanem néhány
kiemelkedő személy munkássága, áldozata következtében
-Tagadja a vátesz-szerep lehetőségét
A kiválasztottnak a nép helyett kellcselekednie
Csalódás a népben
-3 alkalommal (párhuzam Péterrel)
1: jegyzőként
2: könyve kiadásakor
3: kiszabadulása után (a nép nem vívta ki szabadságát)
Szerepdilemma
EMBER VAGY POLGÁR?
Rousseau; francia forr., Csokonai 🡪
mellérendelt fogalmak
Petőfi ellentétbe helyezi
-> „Az ember meghalt benne, s él a polgár.”
-Szilveszter a közösségi szerepet vállalja (apostol) 🡪 magánélete, családja
tönkremegy

Életrajzi párhuzamok a költő és Szilveszter között

-Szilveszter vándorlásai emlékeztetnek Petőfi országjárására, nyugtalan ifjú korára
-A kastély kisasszonya Szendrey Júliát idézi
-A feleség magasabb származású (a földesúr leánya)
-Az ifjú családapa másolásból él a szűkös lakásban
-Szabadszállási kudarca (képviselővé választás) hasonlít Szilveszter népben való csalódására
-Legfőképp a főhős és a költő jelleme rokonítható: lángoló rajongása, az eszmék bűvölete,
szenvedély, indulat
- Névadás, Petőfi is szilveszterkor született
- Iskolai események, ő is kitűnt osztálytársai közül és nem szerették.
-Házasság, szegény költő, jómódú feleség
-A néphez való viszonya, a szegénységben is vállalja a forradalmiságot, király gyűlölet fűti, az
elveikhez hű marad
-Másolásból élnek
-A nép elfordul tőle
-Akárcsak Petőfi, Szilveszter is egy nagy célnak szentelte életét, hogy nemzetét boldoggá tegye, amit
a teljes szabadsággal tudna elérni. Mindketten verseikkel, műveikkel próbálják felrázni a társadalmat
és felnyitni a szemeket.

Szilveszter Istenhez való viszonya

-2. ének: „Oh ég, isten! mivégre alkottál?” Nem érti az isten miért adott neki életet és családot, ha
nem képes gondjukat viselni, ám nem vitatja akaratát.
-3. ének: Leborul isten előtt és felfedi gondolatait. Minden bűnök szülője a rabszolgaság, életét az ez
ellen való küzdelemnek szenteli, még ha végső jutalma el is marad érte.
-10. ének: Mikor elhagyja az öregúr házát és kiér a természetbe, elcsodálkozik Isten hatalmasságán.
-17. ének: Szilveszter kesereg, amiért az Isten nem adta meg neki az utolsó lehetőséget, hogy
szeretteivel találkozhasson. Zsarnoknak nevezi, átkozza és megtagadja. Követeli, hogy vegye vissza az
„alamizsna-életet”.

Szerkezet
In medias res kezdés
Késleltetett expozíció (gyermekkor)
A lírai betétek széteszítik az epikus keretet
Lírai betétek pl.:
Szőlőszem-hasonlat
Szilveszter 3 nagy monológja
Az anya gyászdala

Forma
Lírai hevület 🡪 hosszabb – rövidebb sorok
váltakozása
Nem lágyítja rím
Nem köti strófaszerkezet szabad áradás
Jambikus lejtés

Bibliai párhuzam:
· Szilveszter-Jézus (keresztre feszítés)
· Szilveszter-Mózes (talált gyerek)
· Apostol (isten hírnöke)
Hangnemek:
· Irónia – főleg a végén jelenik meg
· Emelkedett, patetikus
· Kétségbeesett
· Melankolikus
Beszédhelyzet:
Belső monológok – 3 ilyen monológ van benne (Istenhez), elbeszélő részek
Elbeszélői nézőpontok: osztott, változik a mű során
· Befogadó nézőpontjához kapcsolódik pl.: „kik laknak itt?”
· A jelenlévő néző helyzetéből szólal meg pl.: „néptelen a város”
· A szereplőnek adja át a szót
· Az író kommentálja az eseményeket egy külső nézőpontból
Verselés: nem rímelnek a sorok, jambikusak ( U-), nem köti strófaszerkezet, szabad áradás
Szilveszter jellemzése: céltudatos, az álmaiért a végletekig küzd, ellent mondásos jellem, a
világszabadságról, egyenlőségről álmodozik, közben családja éhen hal és nem tesz ellene semmit, el
magányosult forradalmár, a költő alakmása, tudásszomjas
Értelmezési lehetőségek:
· Váteszszerep nem összeegyeztethető a boldog magánélettel
· Meg lehet valósítani a világban az egyenlőség elvét vagy eleve kudarcra van ítélve minden
próbálkozás?

A szőlőszem-parabola értelmezése
-Szilveszter filozófiáját a szőlőszem-hasonlaton keresztül érthetjük meg.
-A földet egy parányi szőlőszemhez hasonlítja, ami viszont annál több milliószor nagyobb.
-Ha egy kis szőlőszem megéréséhez egy évre van szükség, a Földnek évezredek vagy évmilliók
kellenek.
-Viszont a Földnek nem a nap sugarára van szüksége, hanem a nagy lelkekre.
-Szilveszter egy ilyen „sugárnak” tartja magát, aki vezeti a népet a helyes út felé.
-Ilyen emberek csak ritkán születnek. „Hogyan kívánhatnánk tehát, hogy A föld hamar megérjék?”