Móricz Zsigmond pályája (1879-1942)

-1879-ben született Tiszacsécsén. Édesapja öt holdon gazdálkodott, édesanyja református lelkész

lánya volt.
-Származása nagyban hozzájárult művészetéhez; Móricz írásaiban végig meghatározó volt a vidéken
élő emberek iránti érdeklődés. A Móricz család sokáig viszonylag jólétben élt, de aztán sorozatos
szerencsétlenségek miatt teljesen elszegényedtek és Prügyre költöztek, ahol az apa, Móricz Bálint
napszámosként próbálta eltartani családját és taníttatni gyermekeit.
-Móricz a Debreceni Református Kollégiumba, majd Sárospatakra járt, végül a kisújszállási
gimnáziumban érettségizett 1899-ben. 1900-ban költözött Budapestre, ahol az egyetemen jogot és
bölcsészetet hallgatott, itt ismerkedett meg a Nyugat későbbi meghatározó alakjaival, többek között
Babitscsal, Juhász Gyulával, Kosztolányival és Tóth Árpáddal.
-Írói karrierje 1908-ban a Hét krajcár című novella Nyugat-beli megjelenésével indult el. 1912-ben
Leányfalura költözött, kis megszakításokkal itt élt halálig. 1915-ben a keleti fronton haditudósítóként
dolgozott; a háború végén a Nyugat több alkotójához hasonlóan, kezdetben ő is szimpatizált az
őszirózsás forradalommal és a Tanácsköztársasággal.
-Emiatt a 20-as években komoly támadásoknak és mellőzésnek volt kitéve. 1929 és 1933 között a
Nyugat, 1939-től a népi írók folyóiratának, a Kelet Népének volt szerkesztője. 1942-ben halt meg
Budapesten.
-Móricz nagyon termékeny szerző volt: elsősorban novellista és regényíró, de drámaíróként is
jelentős, sőt verseket és meséket is írt.
-Prózaművészete realista, naturalista jegyeket hordoz, de a lélektani irányultság és a drámai
felfokozottság is jellemző rá. Legismertebb regényei az egy „paraszt Don Juan” története, a Sárarany
(1910), az általános iskolában már megismert Légy jó mindhalálig (1920), az Erdély című
történelmiregény-trilógia első kötete, a Tündérkert (1922), az Úri muri (1927), amellyel később
részletesebben foglalkozunk, a korrupció témáját körüljáró Rokonok (1930), és a nevelt leánya élete
ihlette Árvácska (1940).

Árvácska (1940)

-1940-ben jelent meg folytatásokban a Kelet Népében és 1941-ben könyv alakban.

-Műfaja: kisregény, 7 zsoltárra van tagolva -> istenhez szóló könyörgő imaműfaj
-balladai szaggatottság, idő elmosódik
-Tér, idő: 1920-as évek, Kecskemét felé
A korra utal Csomor bácsi megjegyzése („a román megszállás után", ez a tanácsköztársaság bukása
után következett be.
-Téma: Egy árva lány kegyetlen sorsának bemutatása
- Az emberi kegyetlenség, lelki elvadultság, gonoszság megdöbbentő tényei jelennek meg az
epizódokban, a természetes erkölcsöket nem ismerő elaljasodás: szadista és értelmetlen kínzások,
elvetemült gyilkosságok sora.
-előzménye: Az Árvácska mögött az örökbefogadott lelenclány, Csibe (Littkey Erzsébet) gyermekkori
élményei húzódnak meg. Őt is az állam nevelte fel, tanyán, falun, iskola nélkül. Littkey Erzsébet, már
nem tudta elviselni kegyetlenséggel és megaláztatásokkal zsúfolt sorsát, ezért halálba meneküléssel
szeretett volna megszabadulni problémáitól. Az író öngyilkosságra készülésekor találkozott vele 1936-
ban, ugyanis egy hídról akart leugrani. Az író örökbe fogadta és kiiskoláztatta. Emlékeiből kb.
ezerötszáz oldalnyi jegyzetet készített, s arra készült, hogy az összegyűjtött anyagból megírja a
Dosztojevszki-mélységű szenvedés nagyregényét. A tervezett mű ugyan nem születethetett meg, de
az Árvácska kis terjedelme ellenére is „nagyregény”.
-3 helyszín (tanya és falu világa)
-A cím szimbolikus: virágra, valami kicsinyre, törékenyre, kisgyermekre utal. A kislány hivatalos neve:
Állami Árvácska.
-Szerkesztésmód: az író mű fejezeteit „zsoltárok"-nak nevezi. A zsoltár ószövetségi bibliai műfaj,
közösségi szertartási szöveget, éneket jelent. Az író kifejezi ezzel azt, hogy a szenvedő ember hangján
szól.
Szereplők
->>Árvácska
- A főszereplő, Csöre életének pár évét követhetjük nyomon a regényben.
- Móricz az ő szemszögéből láttatja az eseményeket.
- Nincs valódi neve (Állami Árvácska)
- Pösze, nem tanult meg rendesen beszélni, nem járhatott iskolába
- Árvácskát senki se szereti, mindenhol sérelem éri, ám ő maga viszont szeretetre vágyik, ragaszkodó
jellem, csupán azért maradhatott a házaknál, mert hasznot hozott, sorsa az örökös kiszolgáltatottság
és megalázottság

· 1. Dudás család – szegény parasztok

A tanyavilágban élnek. A családba 6 gyerek, az anya és az apa tartozik (Kedvesanyám). Ők maguk is

szegényen élnek, a pénzt a saját gyerekeikre költik Csöre helyett. Az anya beteges, néha gyógyítgatja
a kislányt. Az apa durva, erőszakos, a kislánnyal fajtalankodik. Sorsa az lett, hogy gyilkolt, majd
felakasztotta magát. A szomszéd már régen szemet vetett a kislányra, őt ölte meg az apa. Tehenet
legeltet és ez a munka öröm számára. A legmegrázóbb jelenet, amikor dinnyelopásért parazsat
tesznek a tenyerébe, hogy megértse, „itt semmi sem az övé". Itt a verés és a káromkodás
mindennapos. Vissza kell vinniük a gyereket a Gyermekligának, mert a kislányt meztelenül járatták,
iskolába pedig nem íratták be.

· 2. Szennyes család – gazdag parasztok

Jómódú család, akik cselédet tartottak, önzők és zsugoriak. Zsaba Mári bottal veri a kislányt, egyszer
be is töri a fejét a szegedi papucsával, szájon vágja úgy, hogy bedől a gyereknek két foga. Meg akarta
mérgezni a gyereket, hogy el ne árulja őt a csendőröknek (A gyógyszert maga használta el). Sorsa,
hogy hisztérikus rohamot kap. Szennyes bácsi jelentéktelen ember, sokat dolgozik, próbálja feleségét
visszakapni. Csomor bácsi az egyedüli jó ember a kislány szemében, mert kézen fogja, misére viszi,
beszélget vele és sorstársa lett. Hasonlóan kegyetlenül bánt el vele az állam, mint Árvácskával
(vagyonát vesztette). Szennyesék a földjéért vették magukhoz, de istállóban kell élnie, nem kap
rendes ételt. Sorsa, hogy Zsaba Mári a csendőröktől való félelmében megmérgezi. A kislányt
„Pöszének" hívják, ruhában járatják, csak cipője nincs. Nem jár iskolába, mert megvesztegették a
tanítót, hanem helyette disznót, pulykát legeltet.

· 3. Verő család – tehetős iparosok

Falusi emberek, sváb környezetben élnek. Faternak, Muternak szólítja őket. A kislány anyakocát
legeltet, bort cipeltetnek vele a falu végéről. Itt sem jár iskolába. Már sok ruhája és cipője van.
Fizikailag nem bántják, de lelkileg annál inkább. Lányuk, Ditti, bántja, aki mindig kigúnyolja és
megalázza. Zabigyereknek, rohadt államinak nevezi. Mikuláskor, karácsonykor nem kap ajándékot.
Ahogy nő Árvácska, úgy lesz érzékenyebb lelkileg és sebezhetőbb, de egyben lázadóbb is. Mikor
Verőék borért küldik, a falubeliek segítenek neki, szolidárisak vele. Az ifjú pár megjelenése utalás a
szüleire (a pár öngyilkos lesz). Éjszakánként édesanyja képe jelenik meg előtte, egyre többet gondol
rá. Karácsonykor kizavarják a sötétbe, hogy vigasztalódjon, gyertyát gyújt. Amikor behívják, égve
felejti a gyertyát. Ekkor megjelenik a tisztítótűz: ugyanis reggelre mindenki bennég a házban és
meghal (sejteti az író). Ez volt az egyetlen kiút a kislány szomorú sorsából.

Árvácska bántalmai:
Lelki
· Csomor bácsi elvesztése
· Ditti megalázza őt (csúfolja, nem ad neki semmit)
· Képzelt szülők elvesztése
· Nem járhat iskolába
Ruháit 1. nevelőanyja saját gyerekeinek adja
Testi
· Folyton megverik
· Szexuális bántalmazás (Kadarcs)
· Több és nehezebb feladatokat kap
· Parazsat tesznek a kezébe
· Lúgos vízbe mossák a haját
· Papuccsal kiverik a fogát
Beszélő nevek
Állami Árvácska -> nem tartozik sehova
Dudás -> megtanítják kesztyűbe dudálni
Szennyes -> szennyes múlt, csalással jutnak pénzhez
Zsaba Mária -> negatív anyaság (Szűz Mária); idegzsába: öl, mérgez
A mű végén a tűz tisztítótüzet akar jelképezni.
Elbeszélői módszer
 leképezi az élő beszédet
 az író nem kommentál, nem ítél, szenvtelenül a háttérben marad
 a dolgokat a gyermek szemszögéből látjuk
 a pokoli szenvedések sokkal jobban megérintik az olvasót, mint magát a kislányt, aki sokszor
nem is érti mi történik vele
A film:
· 1975
· Rendező: Ranódy László
· Forgatókönyvíró: Elek Judit
· Operatőr: Sára Sándor
· Árvácska (Csöre): Czinkóczi Zsuzsa
· Keretes szerkezet à Nap-kép
· Sötét képek à nyomasztó hangulat
· Ráközelítés à érzelmek jobban látszódjanak
· A rendező mesélt a kislánynak, hogy jobban átérezze a helyzetet, így tudott sírni
Czine Mihály: „Líraibb pátoszú regénye nincs modern irodalmunknak.”
A regény kb. 1/3 részét elhagyták.

A különbség
· 2 helyszín a filmben, 3 a regényben
· A regényben néhány epizód gazdagabb mozzanatokban
· A film többet adott a lelencházi jelenettel
· A filmben édesanyja iránt felerősödött kötődése